Napi egy csepp D-vitamin a gyermeknek – de miért is?
A szülészeten az újszülöttet hazaadó orvostól a védőnőn át a gyerekorvosig mindenki az új anya lelkére köti: napi egy csepp D-vitamin. Aztán általában – némi trükközéssel – mindenki megküzd valahogy a cseppentős adagolással.
De tudjuk-e pontosan, hogy miért is kell adni a babáknak?
A csodacsepp hatóanyaga a kolekalciferol, közismertebb nevén a D-vitamin. Mivel a természet lenyűgözően bölcsen és biztonságosan tervezett meg mindent, mindig meglepő, ha valamit ennyire széles körben – minden csecsemőnek – pótolnunk kell. Biztos, hogy mindenkinek kell? Mi történik, ha valaki nem kapja?
A néhány kiló súlyú, egész nap összegömbölyödve fekvő újszülött csontjaira nem nehezedik komoly terhelés, de a rohamosan növő testtel együtt hamarosan egyre többet kell elbírniuk: szélsőséges példaként említhetjük a súlyemelő gerincoszlopára nehézkedő erőt, vagy „csak” azt a hétköznapi terhelést, ami az egész napos jövés–menésben a sarokcsontra hárul.
Ahhoz, hogy a csontok kellően szilárd és ugyanakkor rugalmas támasztékot adhassanak, nem csak megfelelő mennyiségű kalciumnak és foszfátnak kell bekerülnie a vázrendszerbe, de a változó testméretnek és igénybevételnek megfelelően szükség van a folyamatos felépülésre, lebomlásra, átalakulásra.
Csontok fejlődése és a D-vitalim
A klasszikus orvosi tudás szerint a D-vitamin szerepe a csontok megfelelő fejlődésében, növekedésében elsődleges. Hiányában a csontok gyengék lesznek, nem tudnak „ellentartani” a rájuk nehezedő erőknek. A klasszikus tünetek a növekedésben levő gyerekeknél jól felismerhetők: a „puha”, nem elég erős csontok nem képesek megtartani a testet, a lábszárak elgörbülnek, a mellkas deformálódik, a koponya szögletes lesz, a csontok gyakran törnek.
- Így készítsd fel a szervezeted a télre!
- A legjobb vitaminok és ásványi anyagok hajnövekedésre
- A vitamin
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ez pedig a bőrben a napfény UV-B sugarainak segítségével történik. Ebből az következik, hogy megfelelő táplálékfelvétel mellett elegendő fény esetén semmi szükség a D-vitamin pótlására. Ez az „elegendő fény” azonban az emberek egy korábbi életformájához van kiszámítva. Ahhoz az időszakhoz, amikor még a nap jelentős részét töltötték a szabadban és az UV-B sugarak útját sem állta el semmi.
Angolkór
A D-vitamin hiány jelentősége az iparosodó Angliában vált először ismertté, ezért ismeri a magyar orvosi nyelv hiányát „angolkór”-nak. Ennek az az oka, hogy a nagyvárosok légszennyezettsége ott és akkor érte el először azt a szintet, hogy a napsugarak már nem jutottak át elegendő mértékben a légkörön: így a viszonylag keveset a szabadban tartózkodó gyerekek és szoptató anyák szervezetében nem termelődött elegendő D-vitamin.
A kór okának felismerésével persze sajnos sem a légszennyezés sem a szabad ég alatt töltött idő nem változhatott érdemben – viszont megszületett az elhatározás, hogy a gyermekeknek újszülött kortól kezdve pótolni kell a kieső D-vitamint – legalábbis a legaktívabb növekedés idején.
A csontok megfelelő fejlődéséhez persze nem elég a D-vitamin: kellő mennyiségű kalciumhoz és foszfáthoz is hozzá kell jutnia a szervezetnek – így egy rossz minőségű vagy elégtelen mennyiségű táplálékot kapó gyermekben is kialakulhat angolkór. Ezen kívül vannak olyan ritka kórállapotok is, amikor a szervezet érzéketlen a D-vitaminra, tehát az nem tudja kifejteni a hatását.
A legújabb orvosi kutatások arra utalnak, hogy az eddigi tudásunk a D-vitamin szerepéről erősen hiányos. Újabb és újabb betegségek kapcsán figyelnek fel a szervezet csökkent D-vitamin szintjére, így úgy tűnik, a vitamin szerepet játszik a cukorbetegség, érrendszeri betegségek vagy autoimmun kórállapotok megelőzésében is.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.