Mezei zsurló – hatóanyagai, gyógyászatai alkamazása, mellékhatásai

Mezei zsurló (Equisetum arvense) története, alkalmazott drogjai

A mezei zsurló egész Európában vadon előforduló évelő gyomnövény de Kína és Észak-Amerika vadonjaiban is megtalálható. A rendszertani neve a nö­vény formájára utal, az Equisetum a latin equus („ló”) és sefa („sörte”) szavakból lett összetéve.

A mezei zsurló egy nagy növénynemzetség tagja, amelynek több faja már a karbon időszakban (kb. 360 millió éve) is létezett, és amely gyak­ran megmaradt fosszíliákban. A mai mezei zsurló egyszerűen egy törpe változata ezeknek az óriásoknak.

A növény egyik sajátos tulajdonsága, hogy képes megkötni a talaj­ban található kovasavat. Ez durva textúrát és tapintást ad neki, emiatt a római kortól egészen a 18. századig edények súrolására használták. Egykor a kovácsok a kardokat és a többi fegyvert zsurlóval súrolták át annak reményében, hogy a növény ereje átjárja majd a fegyvereket. Kü­lönösképpen a növény szárát tartották alkalmasnak ónedények fényesítésére, és erre a használatra utal a növény egyik angol neve: pewterwort („ónfű”).

Az a tulajdonsága, hogy az aranyat a sejtjeiben elraktározza, hasznos eszközzé tette az aranyásóknak, mert égetés után meg tudták vizsgálni a hamvakat, és tudtak következtetni az aranylelőhelyekre.. A népi gyógyászat­ban már régóta használják vizelethajtó szerként. Régen tisztító-, illetve csiszolószerek­ben ónedények súrolására alkalmazták, innen kapta népies nevét (kannamosófu), de ezzel hozható összefüggésbe a zsurló (vö. súrló) név is. A kozmetikai iparban napjainkban cellulitiszellenes és ránctalanító készítmények előállítására használják.

A drog a hazánkban is gyakran előforduló Equisetum arvense (Equisetaceae) meddő alak­jának egész vagy aprított, szárított föld feletti része (Equiseti herba Ph. Hg. VIII). Izok-vercitrinben kifejezett flavonoidtartalma legalább 0,3%. Szagtalan, íze alig van. rágva a fogak között recseg.

• A zsurló kriptogám növény, azaz nincsenek virágai vagy magvai, hanem a páfrányok­hoz hasonlóan spórákkal sza­porodik. Gyorsan kúszó ta­rackjaival is képes elterjedni.
• A spórák a kúp alakú sporofillumfüzérekben he­lyezkednek el, amelyek min­den évben újra kihajtanak.
• Kedveli a nedves agyagos vagy homokos talajt, általában víz­parton, pusztákon és homok­dűnéken található.
• Legjobb, ha nagy edénybe ül­tetjük, mert a gyökereivel na­gyon gyorsan elszaporodik.

Kozmetika

A zsurló ásványianyag-tartalma miatt a kö­röm és haj kezelésére kitűnően alkalmas. A zsurlóból készült főzet erősíti a körmöket, de kiváló hajöblítő és kondicionáló is készít­hető belőle, ami erősíti és fényesíti a hajat.

Gyógyászat

A zsurló képes feloldani a megkeményedett lerakódásokat a testben, ezért a gyógyászatban gyakran az érelmeszese­dést, a köszvényt, a cisztát, az ízületi gyulladást, továbbá a vese- és húgykövet kezelték vele. Ezeket a lerakódásokat feloldva, megkönnyíti a vizelést, erősíti a húgyhólyagot és felszabadítja a szervezetben visszatartott vizet. Borogatás­ként elállítja a vérzést.

A mezei zsurló fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő, és szinte mindig más növényekkel alkotott keverékekben használatos, főként fertőtlenítő ha­tása miatt. A meddő, zöld szárakat kora nyáron gyűjtik, miután a termő szárak elhaltak. Ezek után összetörik őket, hogy a víztartalom eltávoz­zon, majd pedig kiszárítják, és elraktározzák. Mivel ásványokban gazdag, főzete táplálja a vért, és magas kalcium, illetve kovasav tartalma jót tesz a csontoknak és a szöveteknek.

Háztartás

Az egész növény hasznosítható okkersárga festék előállításá­ra, maró krómmal vagy timsóval. A kertben zsurlóteát hasz­nálnak, hogy megelőzzék az alma varasodását és a liszt­harmatot.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A hajtás jelentős mennyiségű kovasavat (8-10 %), ezen kívül llavonoidokat (0,5-1%), kávésav-származékokat (1%) és szaponinokat tartalmaz.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A mezei zsurlót korábban húgyúti panaszok, tuberkulózis, menstruációs panaszok keze­lésére használták, jelenleg tradicionálisan teakeverékekben diureiikumként alkalmazzák. Külsőleg egyes bőrbetegségek, nehezen gyógyuló sebek kezelésére használják.

Az ajúrvédikus orvoslásban a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának gyógyítására, inkontinencia és gyerekek éjszakai ágybavizelésének kezelésére használják.

Preklinikai vizsgálatok

Vizelethajtó hatását állatkísérletekben bizonyították. A drog nem fokozza az ionok ki­választását, azaz akvaretikus hatású.

Humán bizonyítékok

Zsurlót is tartalmazó teakeverékek és zsurló-monotea több humán vizsgálatban vizelet­hajtó hatásúnak bizonyult. Köszvényben szenvedők esetén zsurlótea fogyasztását köve­tően csökkent a vérplazma húgysav-koncentrációja.

Indikációk, adagolás

A zsurló enyhe diuretikum, belsőleg az alsó húgyúti rendszer bakteriális és gyulladásos megbetegedéseiben és vesekő esetén alkalmazzák. A drogot tradicionálisan teaként fo­gyasztják, amelynek elkészítéséhez 6 g száraz drogot kell tenni 150 ml forrásban levő víz­be, és öt percig áztatni. Húgyúti fertőzés esetén a kezelés hatásosságát fokozza a magas folyadékbevitel (legalább 2 liter víz naponta).

Külsőleg nehezen gyógyuló sebek kezelésére 10 g drogot kell 1 forró vízbe szórni, majd a lehűlt kivonattal borogatni vagy lemosni az érintett bőrfelületct.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok nem ismertek, de gyengült szív- és vesefunkció esetén alkalmazása ellenjavallt. A magzatra kifejtett hatását állatkísérletekben nem vizs­gálták, de az eddigi humán tapasztalatok alapján ártalmatlannak tűnik. Szoptatás idején biztonságosan alkalmazható.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.