• sántítás

Időszakos sántítás (claudicano Intermittens): 8 módszer a fájdalom csillapítására

Az időszakos sántítást, orvosi nyelven claudicatio intermittenst, sétáláskor a lábikrában jelentkező idült fájdalom elnevezésére használják. Az Egyesült Ál­lamokban az 50 év feletti lakosság körében évente több mint egymillió embert érint. Noha önmagában is fájdalmas és komoly betegség, valójában egy nagyobb és sokkal súlyosabb betegségnek, a perifériás erek betegségének a tünete.

Éppúgy, ahogy a vérrög a szívben anginával (mellkasi fájdalommal) jár, az átmeneti sántítás is a csökkent véráramlással van kapcsolatban, de ez a „peri­fériát” érinti. Ez az a terület, mely a legmesszebb van a szívtől, vagyis a kéz és a láb.

„Az artériákat érintő betegség egy bizonyos szakaszáról van szó – magya­rázza dr. Jess R. Young, az érbetegségek szakértője. – Ha a szívben beteg az ar­téria, mellkasi fájdalom vagy szívinfarktus alakul ki, ha a betegség az agyi ke­ringést érinti, akkor szélütés a következmény. A claudicatio intermittens ugyanez a folyamat a karban és a lábban.”

Ezen oknál fogva az időszakos sántítást nem szabad könnyen venni. Ha megállapították, hogy önnél kialakult ez a betegség, rendszeres ellenőrző vizs­gálatra van szüksége. A fájdalom azonban csak egy tünet, a betegség maga az, ami veszélyes. Az érem fényesebbik oldala, hogy számos olyan dolog van, melyet otthon el tud végezni, hogy megszabaduljon a sántítást okozó fájdalomtól, valamint hogy késleltesse a perifériás érbetegség rosszabbodását.

Hagyja abba a dohányzást!

A legfontosabb teendő a dohány­zásról való leszokás. „A sántítóknak körülbelül 75-90 százaléka dohányos” -figyelmeztet dr. Young. Minél előbb, annál jobb, még mielőtt bármi mással próbálkozna. Megéri? Gondolja át a következőket: a cigarettázás fokozza a betegség okozta károso­dást oly módon, hogy az oxigén szén-monoxidra cserélődik ki a már amúgy is oxigénéhségben szenvedő lábizmokban. A nikotin az artériák szűkülését is kiváltja, ami tovább nehezíti a véráramlást. Ez károsíthatja magukat az artériákat is, és vérrögök kialakulásához vezethet. Ezek a vérrögök végül üszkösödést okozhatnak, és amputáció válhat szükségessé.

Sétáljon!

„A dohányzásról való leszokás mellett a testmozgás is igen fontos.” A legegyszerűbb testmozgás, amelyet a szakértők túlnyomó része is ajánl, a séta.

„Szánjon rá mindennap legalább egy órát – javasolja dr. Young. – Ez tör­ténhet több részletben, de ahhoz, hogy használjon is valamit, séta közben érez­nie kell a fájdalmat. Sétáljon addig, míg a fájdalom ki nem alakul és ne hagy­ja abba a sétát a fájdalom első jelére. Várjon addig, míg közepesen erőssé nem válik, ekkor álljon meg és pihenjen egy-két percet. Ha a fájdalom elmúlik, in­duljon el újra.” Ismételje a séta/fájdalom ciklusokat olyan gyakran, amilyen gyakran csak tudja a 60 perces napi séta alatt.

Készüljön fel arra, hogy két héten belül nem fog javulás beállni. „Két, há­rom hónapnak minimum el kell telnie, mielőtt megtapasztalná az eredményt” – int kitartásra dr. Young.

Rossz időben is?

„A séta a leghasznosabb testmozgás – ért egyet dr. Ginsburg. – A szobabiciklizés szintén jó, ha megmozgatja a lábikrákat.” Va­lójában, bármilyen szobai gyakorlat, ami eléggé megtornáztatja a lábikrát és elő­idézi az átmeneti fájdalom kialakulását, jó hatású. Ilyen a lábujjemelgetés, a lép­csőn való járás, a helyben futás, az ugrókötelezés és a tánc (mielőtt kipróbálná őket, beszéljen orvosával).

„A lakásban végzett testmozgások hasznosabbak, mint a tél közepén fél­méteres hóban vánszorogni átázott lábbeliben” – jegyzi meg dr. Ginsburg. Hoz­záteszi azonban, hogy ha az időjárás engedi, a séta a legjobb gyakorlat.

Gondozza a lábát!

„Ha megsérül a lába, figyeljen oda rá, hogy mi­nél rövidebb idő alatt meggyógyuljon” – mondja dr. Michael D. Dake érspecialista.

Sok kellemetlen probléma elkerülhető a lábujjak körmeinek megfelelő gondozásával, a lábgombásodás kezelésével és a túl meleg vagy túl hideg hő­mérséklet elleni megfelelő védekezéssel. A lábat mindennap gondosan át kell vizsgálni, és ha sérülés vagy fertőzés jeleit fedezi fel, haladéktalanul meg kell kezdeni a kezelést.

Csökkentse a terhelést!

Az elhízás nemcsak azért káros, mert megterheli a keringést, hanem azért is, mert a túlsúlyosság a lábat is károsítja.„Olyan szöveteket károsít a lábon, melyeknek nem elég jó a vérellátása ah­hoz, hogy elviseljék ezt a megterhelést és megfelelően gyógyuljanak” – jegyzi meg dr. Young.

Ne használjon melegítőpárnát!

Mivel a lábakban csökken a véráramlás, az időszakos sántításban szenvedőknek gyakran fázik a lábuk. Bár­milyen hideg a lába, sohase melegítse forró vizes palackkal vagy melegítőpár­nával. „A véráramlás fokozásával kell odaszállítania a hőt – magyarázza dr. Young. – Ha a véráramlás korlátozott, a vér nem jut el oda, ahová a hőt sze­retné eljuttatni, és emiatt megégeti a bőrét.” Inkább hordjon laza gyapjúzoknit, hogy felmelegítse a lábát.

Méresse meg a vérnyomását és a koleszterinszintjét!

„Ha időszakos sántítástól szenved, ki kell vizsgáltatnia magát, hogy nincs-e magas vérnyomása vagy hiperkoleszterinémiája – figyelmeztet dr. Young. – Ezek fontos kockázati tényezők, amelyek a fennálló betegség sú­lyosságát jelentősen fokozzák. Nagyon fontos, hogy ezt a két betegséget rend­szeresen ellenőrizzék.”

Menjen el a kardiológiára!

„Ha időszakos sántítástól szenved és meg nem volt kardiológusnál, kérjen egy kivizsgálást” – figyelmeztet dr. Ginsburg. Az ok a statisztikák ismeretében nyilvánvaló. A perifériás érbeteg­ségben szenvedők 75-80 százalékánál fordul elő koszorúérbetegség. Az átme­neti sántítás a perifériás érbetegség egyik tünete.

„Ha a betegnél a lábban a keringés hiányának a tüneteit észleljük – mond­ja dr. Ginsburg -, nagy a valószínűsége, hogy már a szívben vagy a vért az agy­hoz vezető nyaki ütőerekben is kialakult az elzáródás. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak az ereket érintő betegséget vizsgáljuk ki, hanem azokat a szerveket is, amelyeket ezek az erek táplálnak.”

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.