A legjobb egészségügyi ellátás
Mindig jól jön, ha kiműveljük magunkat az egészséggel kapcsolatos témákban, de betegség esetén erre fokozottan szükség van. Hol van már az az idő, amikor csak egyetlen megoldás létezett valamilyen betegség gyógyítására, és azt mindenki elfogadta. Ma a betegek gondosan utánanéznek a kezelési módoknak és a szakembereknek, valahogy úgy, mint amikor új autót vagy mosogatógépet vesznek.
Kutatást folytatnak, egészséges szkepticizmussal vértezik fel magukat, és számtalan kérdést tesznek fel. A mai világban, amikor az orvosi ellátás drága, a választási lehetőségek száma pedig bőséges (Magyarországon főként a magán-egészségügyi piacon), mind többen szeretnék tudni, mit kapnak a pénzükért.
Felteszik tehát a kérdést: valóban ez a legjobb gyógyír számomra?
Amikor Stephen H. Schneider megtudta, hogy a non-Hodgkin-lymphoma ritka típusában szenved, amely a rákbetegség egyik formája, két lehetőség közül választhatott. Átlagos betegként mindent ráhagy az orvosokra, és reméli, hogy előbb-utóbb meggyógyul, vagy utánanéz a betegségének és felhasználja az így szerzett ismereteket. A második megoldást választotta, s alaposan utánaolvasott a különböző kezelési módoknak, nemcsak azoknak, amelyeket már alkalmaztak, hanem a kísérleti fázisban lévőknek is. Orvosainak pedig a kezelés minden lépésében kérdéseket tett föl.
Nem tiltakozott, nem akadékoskodott, egyszerűen arra kérte az orvosokat, hogy részese lehessen a kezelésével kapcsolatos döntéseknek. Azok először nem nagyon akartak ebbe beleegyezni, de amikor látták, hogy valóban sokat tud a betegségéről, komolyan vették kívánságát. Több alkalommal is sikerült rábeszélnie az orvosokat, hogy ne teljesen az előírásoknak megfelelően járjanak el, és próbáljanak ki új kezelési módokat is. Valószínűleg ennek köszönhetően maradt életben, és volt ideje megírni a The Patient from Hell (Páciens a pokolból) című könyvét, amelyben leírta a betegségével kapcsolatos tapasztalatait.
Schneidernek a legtöbb beteggel szemben előnyt jelentett, hogy számára nem volt ismeretlen terület a tudományos kutatás, lévén a Stanford Egyetemen a globális klímaváltozás ismert kutatója. De nem kell előkelő egyetemen szerzett diploma ahhoz, hogy valaki az egészségügyi ellátás területén tudatosabb fogyasztó legyen. Csupán kitartásra és megfelelő kérdésfeltevésre van szükség, valamint arra, hogy a beteg ne áldozatnak, hanem kulcsfontosságú szereplőnek lássa magát.
„Ha részesévé válsz a kezelésednek, az orvosok tudni fogják, hogy hozzáértő beteg vagy, és jobb, ha ők is résen vannak”, mondja Schneider, „emiatt az átlagos helyett a legjobb kezelést kaphatod.”
Ez a hozzáállás segít úrrá lenni azokon az egészségügyi helyzeteken, amikor kisebb-nagyobb dilemmákkal állunk szemben, legyen az komoly baj vagy apróbb kellemetlenség.
Ebben a cikksorozatban megtanítjuk Önnek ezt a fajta magatartást_
- Úgy működjön együtt az orvosokkal, hogy esélye legyen az optimális ellátásra.
- Tanulja meg megkülönböztetni a sajtó híreiben a valódi figyelmeztetést a fölösleges riogatástól.
- Szerezzen pontos, elfogulatlan információkat betegségéről, hogy jobb döntéseket tudjon hozni az ellátásával kapcsolatban.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.