Ételek és italok az étrendben

Bioélelmiszerek – érvek és ellenérvek

A korábban csak piacokon és bioboltokban kapható, organikus termesztésből származó élelmiszerek megjelentek a szupermarketek polcain is. Akkor nevezhető egy élelmiszer bioterméknek, ha megfelel bizonyos követelményeknek: termeszté­séhez, illetve tenyésztéséhez nem, vagy csak minimális mértékben használtak gyomirtót, műtrágyát, hormonokat, antibiotikumokat és más vegyszereket. Ezek az élelmiszerek majdnem mindig drágábbak a többinél.

Megéri többet fizetni a biotermékekért?

TALÁN A válasz a pénztár­cája vastagságától függ, azaz ha van annyi pénze, hogy megvegye őket, és így is bőségesen fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt, ám tegye.

Azok a vásárlók, akik úgy döntenek, ideje kipróbálni a bioélelmiszereket, igen meg­lepődhetnek a pénztárnál: ezek a termékek ugyanis sokkal drágábbak, mint hagyományos módon termesztett megfele­lőik. Ha az ár miatt veszünk – és eszünk – kevesebb zöldsé­get és gyümölcsöt, semmivel sem járunk jobban. A szakem­berek többsége megegyezik ab­ban, hogy a hagyományos mó­don termesztett zöldségekből és gyümölcsökből származó haszon jóval nagyobb, mint az a veszély, amelyet az esetle­ges rovarirtó-maradványok okozhatnak.

Másrészről, ha megengedheti magának, ki ne szeretne olyan almát, barackot és uborkát en­ni, amelyet vegyszerek nélkül termesztettek?

Az alábbiakban három olyan szempontot talál, amelyek mérlegelésével eldöntheti, haj­landó-e többet fizetni a bio élelmiszerekért.

1. Íz

Egyesek megesküsznek, hogy az organikus termesztés­ből származó répa, uborka és más termények, amelyek soha­sem láttak vegyszert, jobb ízűek. Az íz megítélése persze szubjektív, de van bizonyíték arra, hogy ezeknek a termé­nyeknek erőteljesebb az íze.

Érdekesség: egy a European Journal of Clinical Nutrition táplálkozás­tudományi folyóiratban a kö­zelmúltban megjelent cikk szerzői azt állítják, hogy a bio almának magasabb a cukor­tartalma, és több antioxidáns fenolt tartalmaz, s ez az ízére is hatással lehet.

2. Tápérték

A felmérések szerint sok vásárló véli úgy, hogy a bioélelmiszerek táplálóbbak, mint hagyományos megfelelőik. Bizonyos esetekben van valamennyi tudományos alapja ennek az állításnak. Például még a kétkedők is elismerik, hogy az organikus módszerek­kel termesztett leveles zöldségek és burgonya egy kevéssel több C-vitamint tartalmaznak. Mivel azonban nem áll rendel­kezésre ezekről elegendő adat, nem állítható teljes bizonyos­sággal, hogy a bioélelmiszerek sokkal egészségesebbek len­nének, mint a hagyományos termények.

3. Biztonság

A fejlett országok­ban szigorú előírások szabályozzák a növényvédő szerek használatát. Csak akkor engedélyezik őket, ha a termények­ben a maradvány nem haladja meg a laboratóriumi állatok­ban még veszélytelennek bizo­nyult szint töredékét, pontosan egyszázad részét. A technikai haladásnak köszönhetően kifejlesztett új módszerekkel azonban egyre tökéletesebben ki lehet mutatni ezeket a vegy­szereket, ezért bizonyos nö­vényvédő szereket betiltottak vagy használatukat erősen kor­látozták.

Jegyezzük meg! A tudomány mai ál­lása szerint a ma alkalmazott vegyszereknek több a haszna, mint a kára. Meglehet azon­ban, hogy bizonyos káros ha­tások csak évek múlva mutat­koznak meg, vagy hogy a sokféle vegyszer hatása halmozódik az élelmiszerekben, és ily módon több kárt okoznak, mint az egyenkénti vizsgálatok alapján gondolnánk.

Tény, hogy a boltból haza­vitt gyümölcsökben és zöldsé­gekben gyakran kimutatható mennyiségű rovarölő szer van. Az Egyesült Államokban az egyik környezetvédő csoport által vizsgált őszibarackok 97 százalékában és az almák 94 százalékában volt kimutat­ható rovarölőszer-maradvány. Segít, ha fogyasztás előtt meg­mossuk a gyümölcsöt, de ettől még marad benne vegyszer. Ha meghámozzuk az almát, megszabadulunk ugyan a vegyszertől, ám egyúttal a leg­több fontos tápanyagot is el­veszítjük.

Végül, a döntés attól függ, mennyire aggasztják ezek a vegyszermaradványok. Egyes zöldségekben és gyümölcsök­ben általában több van belő­lük, mint a többi fajtában. Amennyiben úgy dönt, hogy csak az olyan termények ese­tében hajlandó pluszkiadások­ra, amelyekben jellemzően magas a szennyeződés, segíthet a keretes táblázat. (Cikk végén!)

Jó tanács: azonkívül, hogy drága bio­termékeket vásárol, van más módja is a növényvédőszer-maradékok elleni védekezés­nek. Először is, fogyasszon sokféle zöldséget és gyümöl­csöt, hogy ne tegye ki magát egyetlen olyan termék gyakori fogyasztásának, amelynek magas lehet a vegyszertartal­ma. Másodszor, legyen kiegyensúlyozott az étrendje. Ha sok zöldséget, gyümölcsöt, babot, teljes kiőrlésű gabonát és mogyorófélét fogyaszt, sok tápanyaghoz jut, amelyek megvédik szervezetét a ráktól.

MIKOR KÖLTSÜNK, MIKOR SPÓROLJUNK?

Egy washingtoni fogyasztóvédő csoport a zöldségek és gyü­mölcsök növényvédőszer-tartalmának elemzése alapján tette közzé az alábbi adatokat. Érdemes többet költeni azon termé­kek biováltozatára, amelyek a legtöbb vegyszert tartalmazzák, és azokon takarékoskodni, amelyek biztonságosabbak ebből a szempontból.

A „PISZKOS TIZENKETTŐ"A „TISZTA TUCAT"
ŐszibarackHagyma
AlmaAvokádó
ZöldpaprikaCsemegekukorica (fagyasztott)
ZellerAnanász
NektarinMangó
EperZöldborsó (fagyasztott)
CseresznyeSpárga
ZöldsalátaKivi
SzőlőBanán
KörteKáposzta
SpenótBrokkoli
BurgonyaPadlizsán

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.