Koleszterin

Mik azok a lipoproteinek? Hogyan befolyásolják a koleszterin szintet?

Jegyezzük meg! A kutatók egyre újabb, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának meghatározásában szerepet játszó lipoproteineket fedeznek fel. A szokványos koleszterinteszt ezeket sem méri, a teljes lipidprofil mérése viszont kimutatja a legtöbbjüket.
A HDL az a lipoprotein, amelyik koleszterint a szövetek felől szállítja vissza a májba.
A HDL az a lipoprotein, amelyik koleszterint a szövetek felől szállítja vissza a májba.

 Bemutatjuk a kevéssé ismert kilomikronokat

A lipoproteinek e csoportjáról valószínűleg sosem hallottunk, mivel a kutatók is csak nemrég ismerték fel, hogy szerepet játszanak a koszorúér-betegség kockázatának felmérésében. Pedig a kilomikronokból származik az összes többi lipoprotein. A táplálékban lévő zsírok a belekbe jutnak, és itt a vékonybél falát borító sejtek a zsírból parányi fehérje- és zsírcseppeket képeznek, amelyek koleszterint és triglicerideket tartalmaznak. E cseppecskéket nevezik kilomikronoknak.

A kilomikronok a bélből a vérbe kerülnek, s az ott jelen lévő enzimek előbb-utóbb kilomikron-maradékokká bontják le őket. A maradékok a májba jutnak, ahol más típusú koleszterinekké és trigliceridekké alakulnak át. A koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek egyik legfontosabb csoportját adó sztatinok (simvastatin, atorvastatin, pravastatin, fluvastatin, rosuvastatin stb.) éppen azért nem túl hatékonyak a trigliceridszint csökkentésében, mert a jelek szerint nincsenek hatással a trigliceridek legfőbb szállítóeszközeire, a kilomikronokra.

A kutatók sem tudják még ugyan, hogy miért, de tény, hogy minél több kilo-mikron-maradék van a vérben, annál magasabb a koszorúér-betegség kockázata. Vannak olyan koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, például a gemfibrozil és más fibrátok, amelyek a kilomikronszint csökkentésében is segítenek, mint ahogy a halolajat tartalmazó étrend-kiegészítők is képesek erre. Nem beszélhetünk egészséges kilomikronszintről, ezek ugyanis átmeneti jellegű anyagok, így vérbeli szintjük is folyton változik.

Ami csak néhány fajta élőlényben fordul elő: a lipoprotein (a)

A lipoprotein(a) – vagy Lp(a) – csak a sünök, egyes majmok és az ember vérében fordul elő. Kis mennyiségű LDL-ből és az azt körülvevő tapadós fehérjeburokból [apoprotein(a)] áll. E burok miatt az Lp(a) elősegíti a vérrögképződést, és hajlamos az artériákat beszűkítő plakkokat is létrehozni. Gátolja a vérrögök feloldódását, s ezzel növeli annak a kockázatát, hogy egy vérrög elzárja a vér szívbe vagy agyba vezető útját. Noha az Lp(a) csak kevés koleszterint hordoz, megnövekedett szintje három-négyszer nagyobb valószínűséggel jelzi a koszorúér-betegség kockázatát, mint az egyéb magas értékek, például az LDL-é.

Amit a magas lipoprotein (a) szintről tudni lehet

Akinek magas az Lp(a)-szintje, annál a következő 10 évben 70 százalékkal nagyobb a koszorúér-betegség kialakulásának veszélye, mint a normális szintű egyének esetében. A nők kockázata különösen magas. Egy vizsgálat során a legmagasabb Lp(a)-szinttel bíró nők csoportjában 54 százalékkal nagyobb volt a kiújuló szívbetegségek valószínűsége, mint azoknál, akiknél a legalacsonyabb koncentrációt mérték. A Framingham Heart Study során pedig megállapították, hogy a 30 mmol/1 feletti szint duplájára növelte a szívinfarktus kockázatát a vizsgált 3000 nő körében.

Kutatási eredmények! Noha nincs hivatalosan megállapított Lp(a)-referenciaérték, a kutatásokból az derül ki, hogy a 30 mmol/1 feletti szint már sok embernél növeli a szívbetegség kockázatát. Akiknek a családjában előfordult már szívbetegség, és különösen áll ez a változás korát elérő nőkre, azok esetében indokolt lehet az Lp(a)-vizsgálat elvégzése.

Emellett azt is tudni kell, hogy nem sokat lehet tenni az Lp(a)-szint csökkentése érdekében. Az egyéb koleszterinértékekkel ellentétben a vér Lp(a)-szintje elsősorban örökletesen meghatározott, így a gyógyszerek és az étrendmódosítások nem nagy hatással vannak rá. Ez azonban nem jelenti, hogy ne volna értelme a szint megismerésének. Ha például magas a vérünkben az Lp(a) koncentrációja, és egy másik rizikótényező is jelen van, például dohányzás vagy túlsúlyosság, az már elég indok lehet arra, hogy igyekezzünk csökkenteni az LDL-szintünket és változtatni az élet-módunkon.

Az alacsony apoA- és a magas apoB-szint négyszeresére növelte a második szívinfarktus valószínűségét.
Az alacsony apoA- és a magas apoB-szint négyszeresére növelte a második szívinfarktus valószínűségét.

 Ismerd meg az Apolipoproteineket!

Mint azt már korábban is említettük, a koleszterin csak úgy „közlekedhet” a szervezetben, ha előbb hozzákapcsolódik egy megfelelő szállítóeszközhöz, azaz fehérjéhez. A koleszterin különböző fajtái általában más-más fajta fehérjéhez kötődnek. A HDL például az apolipoprotein A-hoz, az LDL pedig az apolipoprotein B-hez. Nem nagy csoda tehát, hogy az apoA alacsony, illetve az apoB magas szintje gondot jelezhet.

Egy szívinfarktuson átesett személyeken végzett, kiterjedt vizsgálatsorozatból az derült ki, hogy az alacsony apoA- és a magas apoB-szint négyszeresére növelte a második szívinfarktus valószínűségét. Ez a kombináció azokra is veszélyes lehet, akiknek korábban nem volt szívbetegségük. Sőt a kutatások szerint az apolipoprotein-szintek talán még az LDL- és HDL-szintnél is megbízhatóbban jelzik előre a szívinfarktus valószínűségét.

Egyes esetekben orvos az apoB-érték alapján döntheti el, elkezdje-e a gyógyszeres koleszterinszint-csökkentő kúrát.
Egyes esetekben orvos az apoB-érték alapján döntheti el, elkezdje-e a gyógyszeres koleszterinszint-csökkentő kúrát.

 Az apolipoproteinek mérése, normál értékei

Előfordulhat, hogy az orvosok idővel egyre inkább e fehérjék szintje alapján határozzák majd meg a koszorúér-betegség kockázatát. Jelenleg azonban az ilyen irányú tesztek még viszonylag újak, drágák és nem is eléggé szabványosítottak ahhoz, hogy bármely rendelőben használhatók legyenek, így aztán ne is számítsunk arra, hogy orvosunk elvégzi majd ezeket – ráadásul a teljes lipidprofil-vizsgálatnak sem részei.

Kivétel ez alól, ha valakinek magas a trigliceridszintje, az ugyanis megnehezítheti a nem-HDL-kolesz-terin-szint mérését. Ez esetben az orvos az apoB-érték alapján döntheti el, elkezdje-e a gyógyszeres koleszterinszint-csökkentő kúrát. Azt is feltételezik, hogy az apoB különösen pontosan jelezheti a szívinfarktus veszélyét nők esetében, akiknek általában eleve magas a trigliceridszintjük.

Az apoA normális szintje nőknél 101-199 mg/dl, a férfiaknál 94-178 mg/dl; az apoB esetében ugyanezek az értékek 49-103 mg/dl, illetve 52-109 mg/dl.

Ami még eddig kimaradt: a maradékszerűrészecske-koleszterin

A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a koleszterin egy további formájára, a maradékszerűrészecskekoleszterinre (RLP-C). Ezek a lipo-proteinek tartalmazzák a legnagyobb arányban a triglicerideket, kilomikronokat, kilomikron-maradékokat, VLDL-t, VLDL-maradékokat és IDL-t. Lényegében a szív- és érrendszeri betegségek rizikótényezőivel teli zsákoknak tekinthetők.

Egy Japánban végzett tudományos kutatás során 208 páciens – köztük 57 magas és 151 normális koleszterinszintű személy – vérében vizsgálták az összkoleszterin-szintet, valamint az LDL, a HDL, a trigliceridek, az Lp(a) és az RLP-C szintjét. Azt találták, hogy a kedvezőtlen RLP-C:HDL arány (a normális arány 1:4 alatti) az összességében normális koleszterinszintű pácienseknél is szorosan összefügg a koszorúerek beszűkülésével. Más szóval ez kitűnő példa arra, hogy a normális összkoleszterinszint fenntartása nem minden esetben elegendő a szívbetegség megelőzéséhez.

Jegyezzük meg! Jelenleg még nincs a gyakorlatban elvégezhető RLP-C-teszt, bár ahogy a szakemberek egyre többet tudnak meg a szívbetegségek kialakulásában betöltött szerepéről, ez bizonyára elkövetkezik.
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.