Magasvérnyomás kezelése

Okoz-e pszichés zavarokat a magasvérnyomás-betegség?

Igen: minél hosszabb ideje hipertóniás az egyén, annál jobban megváltozik az egész személyisége

Jóllehet feltűnően megváltozhat az évek óta hipertóniás egyén egész viselkedése, mégsem állíthatjuk azt, hogy önmagában a magas vérnyomás okozza mindezeket a változásokat. Lehetséges, hogy nem is maga a magas vérnyomás, hanem a hipertónia kialakulásához vezető tényezők (pl. elhízás), vagy az öregedés okozza az adott pszichés változást.

A rendelkezésünkre álló adatok három következtetést engednek meg:

  • a magas vérnyomással együtt jelentkezhetnek pszichés változások;
  • egyes esetekben valószínű a magas vérnyomás kóroki szerepe;
  • a magas vérnyomás csökkentése kedvezően befolyásolja a lelki működéseket is.

Sokat segíthet a megfelelő orvos-beteg kapcsolat, mert a kezelőorvos megakadályozhatja, vagy legalábbis lassíthatja betegénél a kóros betegségtu­dat kialakulását, ami egyébként önmagában is további pszichés zavarok for­rása lehet.

A normotenzív és a hipertenzív egyének összehasonlító vizsgálataiból kiderül, hogy már gyermekkorban jelentős különbség van közöttük, amennyi­ben a hipertenzív gyermekek hajlamosak felnagyítani az emberek, főként a nők és a férfiak közötti kapcsolatokban az agresszív elemeket. A későbbi életkorban a hipertenzívekben fokozatosan kialakul az aggódás, a szorongás, a nyomott hangulat, a düh és az agresszivitás elfojtása, törekvés a problémák gyors megoldására és a konfliktusok belső feldolgozására. Gyakran feszültnek és szomorúnak érzik az életüket.

Az „elfojtások” további pszicho­szomatikus tüneteket okozhatnak. Folyamatosan csökkennek a cognitív működések, amelyek az agyi keringés romlásával elbutulásban (dementia) nyilvánulhatnak meg. Különböző memória és megismerési tesztek végzésekor a hipertenzivek agyi vérátáramlása más regionális eloszlást muta­tott, mint a normotenziveké. Összefüggést találtak a keringő katekolaminok szintje, valamint a renin-angiotenzin-rendszer aktivitása és a hipertenziv egyénekben megfigyelhető pszichés változások között.

Jegyezzük meg! A fentiekből kitűnik, hogy még hiányosak ugyan az ismereteink, de az biztosra vehető, hogy a hipertónia megfelelő kezelésével megelőzhetők, illetve csökkenthetők a pszichés zavarok is.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.