• izmok

Izmok és ízületek felépítése – masszázs hatásai

A rendszeres masszázs és testmozgás mind az izmoknak, mind az ízületek­nek jót tesz: előbbieket erősíti, és javítja tónusukat, utóbbiaknak pedig növeli a mozgásterjedelmét. Mindezek hatására rugalmasabbá válik a test, szabadabban, könnyebben tudunk mozogni.

Csontok

A felnőtt emberben 206 csont alkotja a csontvázat, viseli a test súlyát, teszi lehetővé a mozgást, és védi a létfontosságú szerveket. Csontjainkat az izmok tartják egy helyben. A csontok belsejében he­lyezkedik el a csontvelő, amelynek feladata a vérsejtek (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke) termelése.

Ízületek

Ahol két csont érintkezik egymás­sal, ízület alakul ki. Ezek nagy része lehetővé tesz bizonyos kiter­jedésű mozgást; hogy mennyit, az az ízület típusától függ. Az ízülete­ket zárt ízületi tok veszi körül, melyet kötőszövetes ízületi szala­gok is erősítenek. A csontvégeket sima felszínű ízületi porc borítja. A porcfelszínek között sajátos „kenőanyag”, az ízületi folyadék található; ez biztosítja a porcfelszí­nek akadálymentes elmozdulását.

Ha az izmok túlzottan meg­feszülnek, vagy hosszabb időn át túlzottan összehúzódnak, gátolják az ízületek szabad mozgását.

Izmok

A testet 650 izom mozgatja, melyek a csontokhoz kapcsolódva sokféle mozgást tesznek lehetővé. Az izmok védik is a test szerveit: szabályozzák méreteiket, és az izomrángással (remegés), illetve összehúzódással hőt termelnek. Az izommozgás biz­tosítja a nyirok és a vénás vér (oxi­génben szegény, szén-dioxidban dús vér) szív felé haladását.

A megfelelő működéshez minden izomnak oxigénben, tápanyagokban és hormonokban gazdag vérellátásra van szüksége. Ezeket a véredények hajszálerei (kapillárisai) szolgáltatják, amikor az izom elernyed. Az izomrostok összehúzódva meghúzzák az inakat (az izmok csontokhoz tapadó végeit), és egymáshoz közelítik a csontokat.

Az izomrostok összehúzódása továbbítja az oxigént már leadott vért a vénákban; segít a nyirok keringésének fokozásában is.

Az izommozgás salakanyagokat (anyagcseretermékeket) és termé­szetes vegyi méreganyagokat termel. Ha az izmok oxigénigénye nagyobb, mint amennyit a vérke­ringés biztosítani tud – például hosszú ideig folytatott izommun­ka alatt -, akkor oxigént nem igénylő energiatermelő folyama­tok indulnak be, és salakanyagok halmozódnak fel. Masszázzsal elősegíthető a salakanyagok keringésbe jutása és az izmokból való eltávolítása.

Testtartás

Testünket a testtartást szolgáló izmok tartják függőleges helyzet­ben. Ha egy izmot túlzottan megdolgoztatunk – például sok apró ismétlődésből álló munkával -, az megkeményedik, majd merevvé válik, és fájni kezd. A környező izmok próbálják átvenni a fájdalmat okozó izmok szerepét, ám a fokozott meg­terheléstől ezek is elváltozhatnak, például a váll meggörnyed.

Fáradtság

Az izmok a stressz, a feszültség és a túlzott igénybevétel miatt elgyengülhetnek és kifáradhatnak. Ilyenkor vér- és oxigénellátásuk korlátozódik, a nyirok, a salakanya­gok és a méreganyagok eltávolítá­sának hatékonysága csökken.

Masszázzsal – elsősorban a simítás, a gyúrás és a dörzsölés technikáit alkalmazva – vért, illetve oxigént juttathatunk az izmokba, így a felhalmozódott, pangó salakanyagok sokkal könnyebben távozhatnak.

A svéd- és az aromaterápiás masszázs során kezelt izmok

A masszázs hatása az izmok­ra, csontokra és ízületekre

• A dörzsölés megszünteti a túlzott igénybevétel miatt kialakult letapadá­sokat, melyeket a masszázs eredmé­nyeképpen javuló vérkeringés eltávolít.
• Hatására a nyirok és a vénás vér szabadabban áramlik.
• Meghosszabbítja az izomszövete­ket – ez különösen rövid vagy össze­zsugorodott izmok esetén előnyös.
• Azzal, hogy hőt és nyomási ingert juttat a kötőszövetekbe, felgyorsítja a vegyi folyamatokat, ami lerövidíti a gyógyulást betegség vagy komo­lyabb testgyakorlás után. A felszíni izmok ellazítása lehetővé teszi, hogy a masszőr a mélyebb rétegekhez is eljusson.
• Masszázs hatására könnyebben eltávozik a felesleges folyadék a begyulladt ízületekből, illetve a végtagokból.
• Javítja a mozgáskészséget, mert serkenti a vérkeringést, s ezzel lehetővé teszi az ízületekhez kapcso­lódó izmok ellazulását; ezzel enyhül az ízületekre nehezedő nyomás.
• Elősegíti az endorfinnak, a jó közérzet hormonjának szabad áram­lását a testben.
• A masszírozott személy tudato­sabban figyeli, illetve jobban érti saját testét, ezért hamarabb felismeri a feszült izmokat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.