Masszázs fajták

A keringési rendszer felépítése és működése -masszázs hatása

A vér segítségével a keringési rendszer juttatja el a test minden pontjára az oxigént, a tápanyagokat, illetve szállítja el a salakanyagokat. Különböző külső körülmények miatt a keringés a szervezet egyes részein lelassulhat, és méreganyagok halmozódhatnak fel. Ilyenkor nagy segítség lehet a masszázs.

Hogyan működik a rendszer?

A vér szállítja azokat az anyagokat, amelyekre a túléléshez szükség van. A szívizmok összehúzódása a vért a test minden pontjára eljuttatja. A szív két kamrája két vérkört tart állandó mozgásban: a kis és a nagy vérkört. A kis vérkörben a szív jobb kamrájából a tüdőartérián át a tüdőbe jut a vér, ahol leadja a szén-dioxidot, és friss oxigént vesz fel, majd innen a tüdő vénákon keresztül visszatér a bal szívfélbe, ahonnan a nagy vérkör indul. (A szívből a szervek felé futó ereket artériáknak, a szív felé futó ereket vénáknak nevezzük.)

A masszázs hatékonyan juttatja el a vért a karba, a kézfejbe, a lábszárba és a lábfejbe – azokra a területekre, amelyek a legtávolabb esnek a szívtől.

A bal kamrából a vér az aortán keresztül a test minden sejtjéhez eljut. Az aorta (vastag artéria, verőér) a testben egyre kisebb ar­tériákra, majd arteriolákra ágazik. Az artériák falát vastag izomzat alkotja, mely a szív pumpafunk­ciójának segítségével továbbítja a vért az artériákban.

A kisebb arteriolák hajszálerek­ben (kapillárisokban) végződnek, melyek már nem tartalmaznak izomsejteket; faluk egy sejtsorból áll. Ezen a vékony falon keresztül jut a vér által szállított oxigén és tápanyag a szervekbe, csontokba, ínszalagokba és izmokba.

Itt a sejtek az oxigént és a táp­anyagokat energiatermelésre, illetve újabb anyagok előállítására használ­ják. Eközben salakanyagok és szén­dioxid termelődik, ami a kapilláriso­kon keresztül újra a keringésbe kerül. Az emésztőrendszerből a táplálékból lebontott tápanyagok jutnak a kapillárisokba.

A keringési rendszer

A keringési rendszer

Pulzusok

A testen nyolc pulzuspont található: az artériában végigfutó nyomást a testnek azokon a helyein tudjuk ki­tapintani, ahol az artéria kemény alapon, például csonton fut

  • Halántéki artéria – a két szem­gödör mellett oldalt.
  • Arci artéria – az állkapcson, egy vonalban a száj sarkával.
  • Nyaki verőér – a nyak oldalsó részén, közel a gégéhez.
  • Kari verőér – a bicepszizom középső vonalában.
  • Combverőér – a lágyékhajlatban, a lágyéktáji ínszalag alatt.
  • Térdhajlati artéria – a térd hátulsó részén.
  • Orsócsonti artéria (alkari verőér) – az alkar külső részén, a csukló alatt.
  • Lábfeji verőér – a lábfej rüsztje fölött.

A sejtekből visszafelé vezető út során a vér a kapillárisokból először a vékony venulákba (kis visszaerek), majd a vénákba (visszér, gyűjtőér) s végül a főgyűjtőérbe kerül. Ezek az erek nem olyan erősek, mint az artériák; falukban csupán keskeny izomréteg található, a vért az izmok mozgása pumpálja a szív felé. A vénákban a vér egyirányú útját vénás billentyűk is segítik, amelyek megakadályoz­zák, hogy a vér visszafelé folyjon.

A vér tehát a vénás rendszeren keresztül visszajut a jobb szívfélbe, ahonnan ismét indul a kis vérkör a tüdő felé. Itt a vérből kiszűrődik a szén-dioxid, a vér friss oxigénnel telítődik. Innen a vér visszatér a bal szívfélbe – a körforgás a nagy vér­körrel folytatódik tovább.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.