A nem kívánt terhesség megszakításának módjai
Senki sem akar azért teherbe esni, hogy abortusza legyen. Mégis számos nő, házas és hajadon egyaránt, abban a helyzetben találja magát, hogy döntenie kell az abortuszról, amelynek utóhatásai még sok évig kísértik őket. Ne feledjük: ha bármilyen kétségünk van, fennáll a lehetőség, hogy megszüljük és örökbe adjuk a gyermeket.
Párkapcsolaton kívül élőknél minden harmadik terhesség abortusszal végződik
Sok terhesség – a hajadon nők körében minden harmadik, a férjezettek körében minden negyedik – abortusszal végződik, amely a terhesség szándékos megszakítását jelenti, mielőtt a magzat képes lenne az önálló életre. Számos oka lehet annak, ha egy terhességet meg kell szakítani. Előfordul, hogy az illető nem szándékosan esett teherbe, vagy olyan betegségben szenved, amely miatt a terhesség kockázatos; de történhet a magzat kóros elváltozása miatt is.
Bármi is az oka, minél több gondolkodás és odafigyelés előzi meg a döntést, annál kedvezőbb a pszichológiai kimenetel. Megbízható tanácsot és információt kell szerezni az alkalmazott módszerekről és ezek lehetséges mellékhatásairól. Sok nő számára, aki nem szándékosan esett teherbe, hasznos a lelki tanácsadás.
Hozzunk döntést mihamarabb! Gondoljuk át az örökbeadás lehetőségét is!
Vannak nők, akik azonnal tudják, hogy meg akarják szakítani a terhességüket, és elfogadhatónak tartják ezt a döntést; mások nem ilyen biztosak a dolgukban. A legtöbben szeretnék ezt megvitatni a hozzájuk legközelebb álló emberekkel, különösen partnerükkel. Egy támogató férfi partner jelenléte nagy segítséget jelenthet ilyen időszakban, de sok nő számára nincs meg ez a lehetőség.
Az, hogy egy nő hogyan gondol az abortusz lehetőségére, attól függ, hogy miért akarja. Más helyzetben van az a nő, aki egyértelműen nem akar gyermeket, és az, aki ideális esetben szeretne, de anyagi vagy egyéb okokból pillanatnyilag nem vállalhatja. Ha az abortusz ellenkezik etikai és társadalmi értékrendjével, az még több konfliktust okozhat. Ha bármilyen bizonytalanságot érez valaki, fontos, hogy ne érezze úgy, mindenképpen kénytelen az abortusz mellett dönteni: mindig mérlegelhető a terhesség folytatásának és a gyermek örökbe adásának az alternatívája.
Mivel fizikailag és pszichológiailag is sokkal könnyebb a terhesség minél korábbi szakaszában túlesni az abortuszon, az idő további stressztényezőt jelent a döntéshozatalban. Ahhoz, hogy rálátásunk legyen erre az élményre, olyan emberekkel kell beszélnünk, akik nem ítélkeznek felettünk, és ismerik az abortusz kiváltotta érzelmeket. Ez később könnyebben elfogadhatóvá teszi döntésünket saját magunk számára.
A nemi erőszak okozta trauma. Ez az egyik legtraumatikusabb dolog, ami egy nőt érhet.
Az az élmény, hogy valakit kényszerítettek, rávettek vagy manipuláltak a nem kívánt szexre, egy életen át kísértheti az áldozatot. A megaláztatás miatt az illető elveszítheti a férfiakba vetett bizalmát, kárt szenvedhetnek közeli kapcsolatai, és súlyos lelki törést okozhat.
A bejelentett nemi erőszak gyakorisága gyorsabban nő, mint más erőszakos bűncselekményeké. Előfordul hüvelyi, anális vagy szájon át történő behatolás a támadó péniszével, ujjával vagy egy tárggyal. A legtöbb szexuális támadást olyan férfi követi el, akit a nő ismer. Az úgynevezett randiszex során olyan férfi erőszakolja meg a nőt, akivel közeli kapcsolatba került.
A megerőszakolással foglalkozó krízisközpontok, a sürgősségi osztályok vagy egy lelki tanácsadó érzelmi és fizikai támogatást nyújthat ilyen borzasztó esemény után. Megvitathatjuk annak lehetőségét, hogy kell-e értesíteni a rendőrséget, és hogy ez mivel járhat. Az első reakciónk az lehet, hogy szeretnénk lezuhanyozni, ám mielőtt megmosdunk, orvosnak kell megvizsgálnia; a legjobb, ha a vizsgálatot olyan kórházban végzik, ahol a dolgozóknak van tapasztalatuk a nemi erőszak áldozatainak kivizsgálásában. Teljes nőgyógyászati vizsgálatot végeznek, illetve teszteket a nemi úton terjedő betegségek kiszűrésére, és ha megvan a veszélye, hogy teherbe estünk, sürgősségi fogamzásgátlást alkalmazhatnak.
A terhesség megszakítását (a tizenkettedik hét előtt) a várandós nő kérésére az orvos kórházban végezheti el.
A nő jólléte kiemelkedő fontosságú, különösen ha egészségi problémák is fennállnak, így szívbetegség, véralvadási zavarok vagy lelki betegségek.
Az abortusz általában a terhesség hetedik és tizenkettedik hete között végzett gyakori sebészi beavatkozás. Kismedencei vagy ultrahangos vizsgálat előzheti meg. Előfordulhat, hogy vérszegénységet és Rh-negati-vitást kiszűrő teszteket is végeznek előtte, és ellenőrzik, nem áll-e fenn valamilyen nemi úton terjedő fertőzés. Az orvosok számára fontos tudomást szerezni arról, van-e az illetőnek gyermeke, volt-e korábban abortusza vagy spontán vetélése. Az első találkozás a nőgyógyásszal gyakran felkavaró, így a partner vagy egy barát jelenléte sokat segíthet.
A terhességmegszakítást vákuumszívó segítségével végzik; a beavatkozást általában a méhnyak helyi érzéstelenítése és intravénás nyugtató adagolása előzi meg.
A tíz-tizenöt percig tartó beavatkozást követően előfordulhat émelygés vagy erős menstruációhoz hasonlító görcs
Ezután a természetes menstruációhoz hasonló vérzés következik, amelynek csillapítására, illetve a méh összehúzódásának elősegítésére általában gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A műtét után néhány napos pihenés ajánlott; a munkába való visszatérés előtt érdemes az orvossal konzultálni. A fertőzések elkerülése végett nem ritka, hogy antibiotikumos kezelést írnak fel.
Abortusz a 12. hét után
Ebben a késői stádiumban sokkal nagyobbak az egészségügyi kockázatok a várandós nő számára.
A beavatkozás első fázisát a tágítás és a küret jelenti, amelynek során prosztaglandinkezelést vagy laminariából (egy tengeri barnamoszatból) készült rudat használnak a méhnyak lassú tágításához. Ez több órán keresztül vagy egy teljes éjszakán át eltarthat, majd helyi érzéstelenítés vagy nyugtató alkalmazása mellett a korai abortuszhoz hasonló, vákuumos beavatkozást végeznek. Emellett a nagyobb magzati darabokat is eltávolítják.
Milyen kockázatokkal jár az abortusz? A korai abortuszt általában biztonságosnak tartják, de ennek is vannak veszélyei.
Ha a méhből nem távolítják el teljesen a szöveteket, azokat később tágítást követő kürettel kell eliminálni. A műtét utáni két hétben a fertőzés veszélyének csökkentése érdekében ellenjavallt a hüvelybe helyezni bármit (beleértve a tampont is), hüvelyzuhanyt alkalmazni és nemi életet élni. A fertőzést magas láz, erős vérzés, kellemetlen szagú váladék vagy erős alhasi görcs kíséri. Ha ezek közül bármelyik tünetet észleljük, sürgős orvosi beavatkozásra van szükség. A későbbi nem kívánt terhességek megelőzésével kapcsolatban szintén a nőgyógyásztól kaphatunk tanácsot.
Az abortusz nem az egyetlen megoldás egy nő számára. Dönthet úgy, hogy kihordja a terhességét, majd örökbe adja a babát.
Ebben az esetben rendkívül fontos, hogy megbízható információt és tanácsot kapjon ennek körülményeiről, és saját fizikai és érzelmi jólléte érdekében a terhesség és a szülés után se maradjon támogatás nélkül.
Ha az orvos megállapította a terhességet és elvégezte a szokásos vizsgálatokat, kérdezzük meg a lehetőségekről, köztük az örökbe adásról is. Az orvos ítélkezés nélkül tanácsot tud adni – például felvetheti, hogy egy családtag nem tudja-e befogadni a gyermeket, vagy, hogy vannak-e határozott elképzeléseink az örökbe fogadó családról.
Ha úgy döntünk, hogy örökbe adjuk a születendő gyermeket, általában azt tanácsolják, hogy azonnal indítsuk meg az eljárást egy szakszolgálaton keresztül. Ilyenkor rögzítik a gyermek történetére, szüleire, azok egészségi állapotára és vallási vagy kulturális elvárásaira vonatkozó adatokat. Időnként a terhes nő közvetlenül érintkezik azokkal, akik szeretnék örökbe fogadni a gyermekét (ez a nyílt örökbefogadás).
Ha a szülőanya férjezett, a férj automatikusan osztozik a szülői felelősségben, és a gyermek csak a beleegyezésével adható örökbe. Ha a nő nincs férjnél, de az apa neve szerepel a születési anyakönyvi kivonaton (amelyet a szülés után hat héten belül ki kell állítani), az apa kérheti, hogy részt vegyen az örökbefogadási folyamatban. Kérjünk jogi tanácsot saját helyzetünkkel kapcsolatban.
Egy várandós nőnek, aki örökbe kívánja adni gyermekét, lelki tanácsadást is érdemes igénybe vennie, hogy fizikailag és érzelmileg meg tudjon birkózni a helyzettel.
Az orvos is ajánlhat olyan szakembert, aki tapasztalt ilyen ügyekben. Senki nem várja el az örökbe adó anyától, hogy gondoskodjon a gyermekről. Előfordul azonban, hogy egy nő úgy dönt, ellátja a gyermeket, amíg az az örökbefogadók hoz nem kerül. Ebben az esetben meg kell fontolni bizonyos kérdéseket, például hogy az anya szoptassa-e a gyermeket.
Fontos, hogy találjunk olyan embert, akivel nyíltan beszélhetünk a gyermek örökbe adásának okairól. Lehet, hogy nem tartjuk helyesnek a terhességmegszakítást még akkor sem, ha a gyermek erőszakos szexuális együttlét során fogant; elképzelhető, hogy nem érezzük képesnek magunkat arra, hogy gondoskodjunk egy ilyen módon fogant gyermekről. Az is lehet, hogy még nem vagyunk felkészülve arra, hogy szülők legyünk. Bármi is az oka, foglalkozni kell vele, hogy időt adjunk magunknak a gyászra és a teljes felépülésre. Ami a fizikai tüneteket illeti, a szülés után hat héttel kontrollvizsgálati kell menni.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.