Fogamzásgátlás fajtái – milyen megoldások vannak?
A fogamzásgátlás célja a terhesség megelőzése, de hogy ez mennyire hatékonyan érhető el, az függ a használt módszertől. Nem minden módszer felel meg minden párnak. Legjobb tehát megismerni a lehetőségeket, és a megfelelő módszer kiválasztása előtt beszélni a kérdésről az orvossal.
Műtéti megoldások
Egyik műtéti módszer a petevezeték elkötése, azaz a nő terméketlenné tétele. Ez azt jelenti, hogy a nő petevezetékét átjárhatatlanná teszik, hogy az ondó ne érje el a petét. A lekötés történhet elektrokoagulációval vagy a méhkürtre helyezett műanyag gyűrűvel. Ha a nő meg kívánja szüntetni a lekötést (ez komoly műtétnek számít), akkor az utóbbi módszer némileg egyszerűbb, bár a sikeres helyreállítások aránya ez esetben is alacsony.
A műtétet laparoszkópiával végzik, amihez egy vagy két apró metszést kell ejteni az alhason. Egyesek erősebb menstruációs vérzésről számolnak be hónapokkal a műtét után. A meddővé tétel után a fogamzás esélye kicsi, de ha mégis előfordul, akkor gyakran a petevezetékben történik. Ez a méhen kívüli terhesség, ami későn felismerve halálos lehet.
A férfiak meddővé tétele vagy vazektómia hatékonyabb. Ez a beavatkozás elzárja az utat a herék (ahol a hímivarsejtek létrejönnek) és a hímvessző között, megakadályozva, hogy az ondó távozzon a szervezetből. A műtét 15 percet vesz igénybe, csak enyhe kellemetlenséggel jár, és nem csökkenti a nemi vágyat vagy a teljesítőképességet. A műtét után legalább egy hónapig valamely másik fogamzásgátlási módszert is alkalmazni kell, mert még hetekig életképes hímivarsejtek lehetnek a férfi nemi szerveiben.
A vazektómia néha megszüntethető, de az idő előrehaladtával ez egyre nehezebb. Egyes férfiak lefagyasztatják ondójukat a műtét előtt, hogy a későbbiekben lehetőség legyen a mesterséges megtermékenyítésre.
- Azt hallottam, hogy a fogamzásgátlók rákot okoznak. Igaz ez?
- Születésszabályozás
- Szexuális élet, fogamzásgátlás és diabétesz
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Még mindig ott a tabletta
A nők számára kifejlesztett szájon át bevehető fogamzásgátló tabletták indították meg a szexuális forradalmat az 1960-as években. Sokan ezt tekintik a születésszabályozás legegyszerűbb módjának. A tabletta megváltoztatja a szervezetben az ösztrogén- és a progeszteronhormonok szintjét, megakadályozva a peteérést. Emellett sűrűbbé teszi a méhnyaki nyálkát, ami csökkenti a medenceűri fertőzések kialakulásának veszélyét, mert megakadályozza, hogy a kankó, a chlamydia vagy más betegségek kórokozói bejussanak a méhbe.
Míg korábban a tabletták 100 ug szintetikus ösztrogént tartalmaztak, a mai fogamzásgátlók többsége „alacsony hormontartalmú” tabletta: mindössze 20-35 ug-nyit tartalmaz. Ezeknek sokkal kevesebb mellékhatásuk van – de nem kockázatmentesek. Az egyik veszélyforrás a vérrögök kialakulása (trombózis) az éren belül. Azok, akiknél fennáll a vérrögképződés veszélye, ne szedjenek ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tablettát. Mivel a vérrögképződés kockázata nő a szülést és a nagyobb műtéteket követő időszakban, ill. hosszan tartó ágyban fekvés esetén, a tabletta szedése ilyen esetekben sem javasolt.
A tablettát szedők közül a dohányzók nagyobb eséllyel kapnak szélütést vagy tüdőembóliát (vérrög a tüdőverőérben). További veszély a jóindulatú máj daganat és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (szintén elsősorban a dohányosoknál). Az epekőre hajlamos nők esetében a tabletta felgyorsíthatja a kőképződést.
A méhnyakrák nagyobb százalékban fordul elő azoknál, akik tartósan szednek tablettát. Ennek az lehet az oka, hogy a tabletta nem véd a nemi úton terjedő betegségek, pl. a méhnyakrákkal összefüggésbe hozott papillomavírussal szemben. Ezért azok a tablettát szedő nők, akik gyakran váltanak szexuális partnert, ragaszkodjanak hozzá, hogy partnerük gumi óvszert is használjon.
A tabletták mellékhatásai között szerepelnek az emlőérzékenység, a hányinger (az első három hónapban), a pattanások, a kimaradó menstruáció, a testsúlynövekedés és a vízvisszatartás. Mivel a vizesedés néha befolyásolja a szaruhártyát, a fogamzásgátló tablettát szedő nők szemét irritálhatja a kontaktlencse. A szoptató anyák kerüljék az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlókat (mert ezek csökkentik az anyatej termelődését). A magas vérnyomásban, cukorbetegségben, depresszióban, sarlósejtes vérszegénységben vagy migrénes fejfájásban szenvedő nők szintén kerüljék ezek alkalmazását. Aki a fogamzásgátló mellett antibiotikumot, különösen tetraciklint szed, annak javasolt, hogy a tablettán kívül alkalmazzon egy másik fogamzásgátló módszert is. Végül, az ösztrogéntartalmú tablettát szedő nők ne szedjenek napi 500 mg-nál több C-vitamint, mert ez a vitamin növeli az ösztrogénszintet.
Okozhat mellrákot a tabletta?
Mivel egyes rosszindulatú daganatok a mellben ösztrogénérzékenyek lehetnek, sokáig úgy vélték, hogy a fogamzásgátló tabletták növelhetik a mellrák kockázatát. A mai alacsony hormontartalmú tabletták esetében valószínűleg már nem áll fenn ez a veszély.
Ügy gondolják azonban, hogy a 35 év alatt tablettát szedő nők esetében a kockázat egy kicsit magasabb, ugyanis a tabletta gyorsíthatja a már kialakult daganatok növekedését. Azok a nők, akiknek a családjában előfordult mellrák, a menopauza előtt inkább válasszanak más fogamzásgátló módszert.
Jótékony hatások
A tablettáknak a fogamzásgátlás mellett jótékony hatásuk is lehet, pl. védenek a méh-nyálkahártya és a petefészek rákos megbetegedései ellen. A négy éve vagy ennél rövidebb ideje tablettát szedő nők esetében 30%-kai ritkább a petefészekrák, 5-11 év tablettaszedés után 60%-kal, 12 vagy még több év után pedig 80%-kai kisebb a betegség előfordulásának esélye. Négy éven át tartó vagy ennél hosszabb idejű fogamzásgátló-szedés esetén 60%-kai csökken a méhnyálkahártya rákos megbetegedésének kockázata. A tabletta emellett enyhíti a menstruációs görcsöket, csökkenti a reumás ízületi gyulladás, a csontritkulás, (a mellben és a petefészekben) a ciszták kialakulásának veszélyét.
A mai alacsony hormontartalmú tablettákat a nemdohányzók számára a változás koráig biztonságosnak ítélik. Valójában az orvosok az olyan menopauza előtti tünetek kezelésére is felírják, mint a hőhullámok, az álmatlanság és az erős hangulati ingadozások.
| Biztonság és hatékonyság | |||
|---|---|---|---|
| Módszer | Hatékonyság ideális esetben | Jellemző hatékonyság | Halálozási arány |
| Petevezeték lekötése | 98% fölött | 98% fölött | 67 000-ből 1 |
| Fogamzásgátló tabletták | 99 % fölött | 97% | 63 000-ből 1 (nemdohányzók) 16 000-ből 1 (dohányzók) |
| Hormonbeültetés/injekciók | 99% fölött | 99% fölött | nincs adat |
| Óvszerek- férfi és női (spermaölő) | 98 % | 88 % | 0 |
| Pesszárium vagy méhsapka spermaölővel | 94 % | 82 % | 0 |
| Spermaölő önmagában | 97 % | 79 % | 0 |
| Méhen belüli fogamzásgátló eszközök | 98-99 % | 97 % | 100 000-ből 1 |
| Természetes naptári módszer | 94 % | 80 % | 0 |
| Vazektómia | 99 % | 99 % az első hónap után | 300 000-ből 1 |
Az „esemény utáni” tabletta
A közösülés utáni fogamzásgátló gyógyszer akkor hatékony, ha az aktus után 72 órán belül beveszik. Ez lehet egy nagyobb adag fogamzásgátló tabletta, általában hányingercsökkentő szerrel kombinálva. Nem minden fogamzásgátló egyformán alkalmas erre a célra, és a szükséges adag is változó. Tehát ne próbáljuk meg önmagunkat kezelni, még ha épp szedünk is fogamzásgátlót, hanem forduljunk orvoshoz.
Ösztrogén nélkül
Azoknak, akik szeretnék a hormon alapú fogamzásgátlás kényelmét élvezni, de nem tanácsos számukra ösztrogéntartalmú tablettát szedni (pl. szoptatnak vagy trombózisra hajlamosak), a kizárólag progeszterontartalmú születésszabályzó szerek három formája áll rendelkezésre: a minitabletta, a karba ültetett hormonkészítmények és a háromhavonta beadandó progeszteroninjekció. Mindhárom módszer a peteérés gátlásával, a méhnyaki nyálka sűrűbbé tételével (így nehezebben jutnak be a méhbe a hímivarsejtek) és a petesejt beágyazódási képességének csökkentésével éri el a kívánt célt. Az előnyök közé tartozik a menstruációs vérzés és fájdalmak, valamint a peteérés ideje alatti panaszok csökkenése.
A kellemetlen mellékhatások a rendszertelen vérzés és a testsúlynövekedés. A kevésbé gyakori panaszok közé tartozik a fejfájás, a hirtelen hangulatváltozás, a csökkent libidó, a szőrösödés és az akné. Az egyes típusok további előnyei és hátrányai:
- Minitabletta. Bármikor abbahagyható, de egy tabletta kihagyása vagy késői bevétele növeli a terhesség kockázatát. Hatékonysága viszonylag alacsony, és vannak kellemetlen mellékhatásai.
- Implantátum. Hatása öt évig tart, azután visszatér a normális termékenység.
- A kapszulák eltávolítása bonyolult, és heg maradhat utánuk. Sikeres használathoz ajánlott a beültetés előtti tanácsadás.
- Progeszteroninjekciók. Hatásuk három hónapig tart, de szabálytalan menstruációs ciklust (olykor a ciklus elmaradását), ill. átmeneti csontritkulást okozhatnak. Az injekciók leállítása után a peteérés késve indul újra. A módszer mégis elterjedt.
A távlatok.
A mechanikus módszerek
Ezek a fogamzásgátló eszközök úgy működnek, hogy fizikai akadályt állítanak a hímivarsejt és a petesejt közé. Ez gyakran kiegészül spermaölő használatával. Mivel mindebből semmi sem jut a véráramba, a módszer nem okoz mellékhatást. A pesszáriumok, méhsapkák és kondomok elzárják az ondó útját a méhnyak felé, és egyben védenek a nemi úton terjedő betegségek ellen. További előnyök:
Hüvelyi spermaölők. Ezeket a készítményeket az aktus előtt helyezik fel. Más fogamzásgátló módszerekkel kombinálva elég hatékonyak. Egyes párok allergiás tüneteket jeleztek a spermaölők összetevőire, ilyenkor más márka vagy típus választása segíthet. A nonoxynol-9-tartalmú spermaölők védelmet nyújtanak a chlamydia és a kankó ellen.
Kondom. A latex óvszerek védelmet nyújtanak a kankó, a chlamydia, a szifilisz és az AIDS, illetve a nemi úton terjedő hüvelyfertőzésekkel szemben. Emellett némi védelmet biztosítanak a hüvelyi szemölcsszerű kinövések (condyloma),a herpesz és a hepatitis B ellen. Az állati eredetű membránból készült óvszerek kevésbé óvnak a betegségek ellen, de hasznosak azok számára, akik allergiásak a latexre. Az óvszerekhez soha ne használjunk olaj alapú síkosítókat, pl. vazelint vagy babaolajat, mivel ezek tönkreteszik a gumit. A síkosított óvszerek védenek a húgyúti fertőzésekkel szemben is.
Női óvszer vagy hüvelytasak. Úgy néz ki, mint a férfióvszer, csak hosszabb. A zárt végével felfelé kerül behelyezésre, a gumigyűrű pedig a méhnyakat takarja.
Természetes születésszabályozás
A peteérés nyomon követésének egyik módja a méhnyaknyálkahártya váladékának megfigyelése. A peteérés közeledtével (kb. a ciklus 13-15. napja) a nyák a nyers tojásfehérjére emlékeztető, csúszós állagú. A peteérés után a nyáktermelődés lecsökken, és a nyák sűrűvé, ragasztószerűvé válik jó néhány napra.
A másik módszer a testhőmérséklet mérése és táblázatban való rögzítése. A peteérés előtt 12/24 órával lecsökken a testhőmérséklet, majd ezután kitartó emelkedés következik. A termékeny időszak a hőmérsékletemelkedés kezdete előtti pillanattól három napon át tart.
Ajánlatos a két módszert együtt alkalmazni, és legalább két hónapig feljegyezni a változásokat, mielőtt kizárólag erre a védekezési módszerre térnénk át. Másik lehetőség az otthoni peteérési teszt és a testhőmérséklet nyomon követésének számítógépes módszerei.
Hamarosan lehetővé válik a nyál hormontartalmának otthoni mérése is. Vizsgálat szerint a női óvszerek a férfióvszereknél 34%-kal jobban védenek a nemi úton terjedő betegségek ellen.
Pesszárium és méhsapka. A pesszárium egy spermaölővel töltött gumisapka, amit órákkal a közösülés előtt helyeznek fel a hüvelybe. Takarja a hüvely felső részét és a méhnyakat. A testben kell maradnia a közösülést követő hat órán keresztül. Minden további aktus előtt spermaölőt kell alkalmazni. A pesszáriumnak a húgycsőre gyakorolt nyomása miatt egyeseknél olykor húgyúti fertőzés alakulhat ki. Ilyen esetben (és hüvelyi szülés után) jobb választás a méhsapka, ami kisebb, és szívás által tapad a hüvelyfalra.
Méhen belüli fogamzásgátló eszközök
Régebben a spirált kapcsolatba hozták a kismedencei gyulladásos betegségekkel. Az újabb eszközök más tervezésűek és elég biztonságosak. Műanyagból készülnek, és rezet vagy szintetikus progeszteront bocsátanak ki. Úgy hatnak, hogy a méh üregében megnehezítik az ondósejtek túlélését, és gátolják a megtermékenyített petesejt beágyazódását.
A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket csak orvos helyezheti fel, és rendszeresen ellenőriztetni kell, hogy nem lökődtek-e ki. (Ezt egy kis jelzőszál segíti, amely lelóg a hüvely felső részéig.) Eltávolításuk után a fogamzóképesség helyreáll.
Előnyük, hogy hosszú távú védelmet biztosítanak: a rezet kibocsátó típus akár 10 évig is a helyén maradhat, a másik viszont csak egy évig. Az orvos a fertőzés veszélyének kizárására gyakran antibiotikumot ír fel a felhelyezés idejére.
Nem ajánlott azoknak, akik még nem szültek (náluk nagyobb a kilökődés veszélye), azoknak, akiknek miómájuk van, ill. a nagyobb fertőzésveszély miatt azoknak, akik gyakran váltanak szexuális partnert.
A méhsapkával ellentétben a pesszáriumot (lent a dobozában) 4,5 kg-ot meghaladó testsúlynövekedés vagy -csökkenés esetén ki kell cserélni.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.