Veszélyes vagy biztonságos

Fogamzásgátlás fajtái – milyen megoldások vannak?

A fogamzásgátlás célja a terhesség megelő­zése, de hogy ez mennyire hatékonyan érhető el, az függ a használt módszertől. Nem minden módszer felel meg minden pár­nak. Legjobb tehát megismerni a lehetősége­ket, és a megfelelő módszer kiválasztása előtt beszélni a kérdésről az orvossal.

Műtéti megoldások

Egyik műtéti módszer a petevezeték elkötése, azaz a nő terméketlenné tétele. Ez azt jelenti, hogy a nő petevezetékét átjárhatatlanná teszik, hogy az ondó ne érje el a petét. A le­kötés történhet elektrokoagulációval vagy a méhkürtre helyezett műanyag gyűrűvel. Ha a nő meg kívánja szüntetni a lekötést (ez komoly műtétnek számít), akkor az utób­bi módszer némileg egyszerűbb, bár a sikeres helyreállítások aránya ez esetben is alacsony.

A műtétet laparoszkópiával végzik, ami­hez egy vagy két apró metszést kell ejteni az alhason. Egyesek erősebb menstruációs vérzésről számolnak be hónapokkal a műtét után. A meddővé tétel után a fogamzás esélye kicsi, de ha mégis előfordul, akkor gyakran a petevezetékben történik. Ez a méhen kívüli terhesség, ami későn felismerve halálos lehet.

A férfiak meddővé tétele vagy vazektómia hatékonyabb. Ez a beavatkozás elzárja az utat a herék (ahol a hímivarsejtek létrejönnek) és a hímvessző között, megakadályozva, hogy az ondó távozzon a szervezetből. A műtét 15 percet vesz igénybe, csak enyhe kellemetlen­séggel jár, és nem csökkenti a nemi vágyat vagy a teljesítőképességet. A műtét után leg­alább egy hónapig valamely másik fogamzás­gátlási módszert is alkalmazni kell, mert még hetekig életképes hímivarsejtek lehetnek a férfi nemi szerveiben.

A vazektómia néha megszüntethető, de az idő előrehaladtával ez egyre nehezebb. Egyes férfiak lefagyasztatják ondójukat a mű­tét előtt, hogy a későbbiekben lehetőség legyen a mesterséges megtermékenyítésre.

Még mindig ott a tabletta

A nők számára kifejlesztett szájon át bevehe­tő fogamzásgátló tabletták indították meg a szexuális forradalmat az 1960-as években. Sokan ezt tekintik a születésszabályozás legegyszerűbb módjának. A tabletta megvál­toztatja a szervezetben az ösztrogén- és a progeszteronhormonok szintjét, megaka­dályozva a peteérést. Emellett sűrűbbé teszi a méhnyaki nyálkát, ami csökkenti a meden­ceűri fertőzések kialakulásának veszélyét, mert megakadályozza, hogy a kankó, a chlamydia vagy más betegségek kórokozói bejus­sanak a méhbe.

Míg korábban a tabletták 100 ug szinteti­kus ösztrogént tartalmaztak, a mai fogamzás­gátlók többsége „alacsony hormontartalmú” tabletta: mindössze 20-35 ug-nyit tartalmaz. Ezeknek sokkal kevesebb mellékhatásuk van – de nem kockázatmentesek. Az egyik ve­szélyforrás a vérrögök kialakulása (trombó­zis) az éren belül. Azok, akiknél fennáll a vérrögképződés veszélye, ne szedjenek ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tablettát. Mivel a vérrögképződés kockázata nő a szülést és a nagyobb műtéteket követő időszakban, ill. hosszan tartó ágyban fekvés esetén, a tabletta szedése ilyen esetekben sem javasolt.

A tablettát szedők közül a dohányzók na­gyobb eséllyel kapnak szélütést vagy tüdőembóliát (vérrög a tüdőverőérben). További ve­szély a jóindulatú máj daganat és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (szintén elsősorban a dohányosoknál). Az epekőre hajlamos nők esetében a tabletta felgyorsít­hatja a kőképződést.

A méhnyakrák nagyobb százalékban for­dul elő azoknál, akik tartósan szednek tablet­tát. Ennek az lehet az oka, hogy a tabletta nem véd a nemi úton terjedő betegségek, pl. a méhnyakrákkal összefüggésbe hozott papillomavírussal szemben. Ezért azok a tablettát szedő nők, akik gyakran váltanak szexuális partnert, ragaszkodja­nak hozzá, hogy partnerük gumi óvszert is használjon.

A tabletták mellékhatásai között szerepel­nek az emlőérzékenység, a hányinger (az első három hónapban), a pattanások, a kimaradó menstruáció, a testsúlynövekedés és a víz­visszatartás. Mivel a vizesedés néha befolyá­solja a szaruhártyát, a fogamzásgátló tablettát szedő nők szemét irritálhatja a kontaktlencse. A szoptató anyák kerüljék az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlókat (mert ezek csökkentik az anyatej termelődését). A magas vérnyo­másban, cukorbetegségben, depresszióban, sarlósejtes vérszegénységben vagy migrénes fejfájásban szenvedő nők szintén kerüljék ezek alkalmazását. Aki a fogamzásgátló mel­lett antibiotikumot, különösen tetraciklint szed, annak javasolt, hogy a tablettán kívül alkalmazzon egy másik fogamzásgátló mód­szert is. Végül, az ösztrogéntartalmú tablettát szedő nők ne szedjenek napi 500 mg-nál több C-vitamint, mert ez a vitamin növeli az ösztrogénszintet.

Jó tudni! Régen 35 éves kor fölött nem ajánlották, ma azonban a menopauza bekövetkeztéig felírják a fogamzásgátló tablettákat. E készítmények a preklimaxos tüneteket is enyhíthetik. Születésszabályozási szükségleteink idővel megváltozhatnak. Ne féljünk újraértékelni fogamzásgátlási módszerünket.

Okozhat mellrákot a tabletta?

Mivel egyes rosszindulatú daganatok a mell­ben ösztrogénérzékenyek lehetnek, sokáig úgy vélték, hogy a fogamzásgátló tabletták növelhetik a mellrák kockázatát. A mai alacsony hormontartalmú tabletták esetében valószínűleg már nem áll fenn ez a veszély.

Ügy gondolják azonban, hogy a 35 év alatt tablettát szedő nők esetében a kockázat egy kicsit magasabb, ugyanis a tabletta gyorsít­hatja a már kialakult daganatok növekedését. Azok a nők, akiknek a családjában előfordult mellrák, a menopauza előtt inkább válassza­nak más fogamzásgátló módszert.

Jótékony hatások

A tablettáknak a fogamzásgátlás mellett jótékony hatásuk is lehet, pl. védenek a méh-nyálkahártya és a petefészek rákos megbete­gedései ellen. A négy éve vagy ennél rövidebb ideje tablettát szedő nők esetében 30%-kai ritkább a petefészekrák, 5-11 év tablettasze­dés után 60%-kal, 12 vagy még több év után pedig 80%-kai kisebb a betegség előfordulá­sának esélye. Négy éven át tartó vagy ennél hosszabb idejű fogamzásgátló-szedés esetén 60%-kai csökken a méhnyálkahártya rákos megbetegedésének kockázata. A tabletta emellett enyhíti a menstruációs görcsöket, csökkenti a reumás ízületi gyulladás, a csont­ritkulás, (a mellben és a petefészekben) a ciszták kialakulásának veszélyét.

A mai alacsony hormontartalmú tablettá­kat a nemdohányzók számára a változás koráig biztonságosnak ítélik. Valójában az orvosok az olyan menopauza előtti tünetek kezelésére is felírják, mint a hőhullámok, az álmatlanság és az erős hangulati ingadozások.

Biztonság és hatékonyság
MódszerHatékonyság ideális esetbenJellemző hatékonyságHalálozási arány
Petevezeték lekötése98% fölött98% fölött67 000-ből 1
Fogamzásgátló tabletták99 % fölött97%63 000-ből 1 (nemdohányzók) 16 000-ből 1 (dohányzók)
Hormonbeültetés/injekciók99% fölött99% fölöttnincs adat
Óvszerek- férfi és női (spermaölő)98 %88 %0
Pesszárium vagy méhsapka spermaölővel94 %82 %0
Spermaölő önmagában97 %79 %0
Méhen belüli fogamzásgátló eszközök98-99 %97 %100 000-ből 1
Természetes naptári módszer94 %80 %0
Vazektómia99 %99 % az első hónap után300 000-ből 1

Az „esemény utáni” tabletta

A közösülés utáni fogamzásgátló gyógyszer akkor hatékony, ha az aktus után 72 órán belül beveszik. Ez lehet egy nagyobb adag fo­gamzásgátló tabletta, általában hányinger­csökkentő szerrel kombinálva. Nem minden fogamzásgátló egyformán alkalmas erre a cél­ra, és a szükséges adag is változó. Tehát ne próbáljuk meg önmagunkat kezelni, még ha épp szedünk is fogamzásgátlót, hanem forduljunk orvoshoz.

Ösztrogén nélkül

Azoknak, akik szeretnék a hormon alapú fogamzásgátlás kényelmét élvezni, de nem ta­nácsos számukra ösztrogéntartalmú tablettát szedni (pl. szoptatnak vagy trombózisra haj­lamosak), a kizárólag progeszterontartalmú születésszabályzó szerek három formája áll rendelkezésre: a minitabletta, a karba ültetett hormonkészítmények és a háromhavonta be­adandó progeszteroninjekció. Mindhárom módszer a peteérés gátlásával, a méhnyaki nyálka sűrűbbé tételével (így nehezebben jut­nak be a méhbe a hímivarsejtek) és a petesejt beágyazódási képességének csökkentésével éri el a kívánt célt. Az előnyök közé tartozik a menstruációs vérzés és fájdalmak, valamint a peteérés ideje alatti panaszok csökkenése.

A kellemetlen mellékhatások a rendszerte­len vérzés és a testsúlynövekedés. A kevésbé gyakori panaszok közé tartozik a fejfájás, a hirtelen hangulatváltozás, a csökkent libi­dó, a szőrösödés és az akné. Az egyes típu­sok további előnyei és hátrányai:

  • Minitabletta. Bármikor abbahagyható, de egy tabletta kihagyása vagy késői bevétele növeli a terhesség kockázatát. Hatékony­sága viszonylag alacsony, és vannak kelle­metlen mellékhatásai.
  • Implantátum. Hatása öt évig tart, azután visszatér a normális termékenység.
  • A kapszulák eltávolítása bonyolult, és heg maradhat utánuk. Sikeres használathoz ajánlott a beültetés előtti tanácsadás.
  • Progeszteroninjekciók. Hatásuk három hónapig tart, de szabálytalan menstruá­ciós ciklust (olykor a ciklus elmaradását), ill. átmeneti csontritkulást okozhatnak. Az injekciók leállítása után a peteérés kés­ve indul újra. A módszer mégis elterjedt.
Jegyezze meg! A gyufaszál méretű kap­szulákat sebészi úton ültetik a karba. Ezekből progeszteron szabadul fel, és maximum öt éven át hatékonyak.

A távlatok.

Fejlesztés alatt áll a férfiak által szedhető tabletta. Ez azt a hímivarsejt fejében található enzimet gátolná, amely lehetővé teszi, hogy a hímivarsejt behatoljon a petesejtbe. Újdonság még a jelzőszál nélküli, zárt hurok formájú, méhen belül elhelyezhető eszköz: esetében kicsi a kilökődés és a fertőzés veszélye.

A mechanikus módszerek

Ezek a fogamzásgátló eszközök úgy működ­nek, hogy fizikai akadályt állítanak a hímivar­sejt és a petesejt közé. Ez gyakran kiegészül spermaölő használatával. Mivel mindebből semmi sem jut a véráramba, a módszer nem okoz mellékhatást. A pesszáriumok, méhsapkák és kondomok elzárják az ondó útját a méhnyak felé, és egyben védenek a nemi úton terjedő betegségek ellen. További előnyök:

Hüvelyi spermaölők. Ezeket a készítmé­nyeket az aktus előtt helyezik fel. Más fogamzásgátló módszerekkel kombinálva elég hatékonyak. Egyes párok allergiás tüneteket jeleztek a spermaölők összete­vőire, ilyenkor más márka vagy típus választása segíthet. A nonoxynol-9-tartalmú spermaölők védelmet nyújtanak a chlamydia és a kankó ellen.

Kondom. A latex óvszerek védelmet nyújtanak a kankó, a chlamydia, a szifilisz és az AIDS, illetve a nemi úton terjedő hüvelyfertőzésekkel szemben. Emellett né­mi védelmet biztosítanak a hüvelyi sze­mölcsszerű kinövések (condyloma),a herpesz és a hepatitis B ellen. Az állati eredetű membránból készült óvszerek kevésbé óvnak a betegségek ellen, de hasznosak azok számára, akik allergiásak a latexre. Az óvszerekhez soha ne használ­junk olaj alapú síkosítókat, pl. vazelint vagy babaolajat, mivel ezek tönkreteszik a gumit. A síkosított óvszerek védenek a húgyúti fertőzésekkel szemben is.

Női óvszer vagy hüvelytasak. Úgy néz ki, mint a férfióvszer, csak hosszabb. A zárt végével felfelé kerül behelyezésre, a gumi­gyűrű pedig a méhnyakat takarja.

Természetes születésszabályozás

A termékeny időszakok figyelembevételén alapuló módszerek a közösülés kerülésén alapszanak körülbelül öt nappal a peteérés előtt, és három napig utána.

A peteérés nyomon követésének egyik módja a méhnyaknyálkahártya váladékának megfigyelése. A peteérés közeledtével (kb. a ciklus 13-15. napja) a nyák a nyers tojásfehérjére emlékeztető, csúszós állagú. A peteérés után a nyáktermelődés lecsökken, és a nyák sűrűvé, ragasztószerűvé válik jó néhány napra.

A másik módszer a testhőmérséklet mérése és táblázatban való rögzítése. A peteérés előtt 12/24 órával lecsökken a testhőmérséklet, majd ezután kitartó emelkedés következik. A termékeny időszak a hőmérsékletemelkedés kezdete előtti pillanattól három napon át tart.

Ajánlatos a két módszert együtt alkalmazni, és legalább két hónapig feljegyezni a változásokat, mielőtt kizárólag erre a védekezési módszerre térnénk át. Másik lehetőség az otthoni peteérési teszt és a testhőmérséklet nyomon követésének számítógépes módszerei.

Hamarosan lehetővé válik a nyál hormontartalmának otthoni mérése is. Vizsgálat szerint a női óvszerek a férfióvszereknél 34%-kal jobban védenek a nemi úton terjedő betegségek ellen.

Pesszárium és méhsapka. A pesszárium egy spermaölővel töltött gumisapka, amit órákkal a közösülés előtt helyeznek fel a hüvelybe. Takarja a hüvely felső részét és a méhnyakat. A testben kell maradnia a közösülést követő hat órán keresztül. Minden további aktus előtt spermaölőt kell alkalmazni. A pesszáriumnak a húgycsőre gyakorolt nyomása miatt egyeseknél olykor húgyúti fertőzés alakulhat ki. Ilyen esetben (és hüvelyi szülés után) jobb választás a méhsapka, ami kisebb, és szívás által tapad a hüvelyfalra.

Méhen belüli fogamzásgátló eszközök

Régebben a spirált kapcsolatba hozták a kismedencei gyulladásos betegségekkel. Az újabb eszközök más tervezésűek és elég biztonságosak. Műanyagból készülnek, és rezet vagy szintetikus progeszteront bocsátanak ki. Úgy hatnak, hogy a méh üregében megnehezítik az ondósejtek túlélését, és gátolják a megtermékenyített petesejt beágyazódását.

A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket csak orvos helyezheti fel, és rendszeresen ellenőriztetni kell, hogy nem lökődtek-e ki. (Ezt egy kis jelzőszál segíti, amely lelóg a hüvely felső részéig.) Eltávolításuk után a fogamzóképesség helyreáll.

Előnyük, hogy hosszú távú védelmet biztosítanak: a rezet kibocsátó típus akár 10 évig is a helyén maradhat, a másik viszont csak egy évig. Az orvos a fertőzés veszélyének kizárására gyakran antibiotikumot ír fel a felhelyezés idejére.

Nem ajánlott azoknak, akik még nem szültek (náluk nagyobb a kilökődés veszélye), azoknak, akiknek miómájuk van, ill. a nagyobb fertőzésveszély miatt azoknak, akik gyakran váltanak szexuális partnert.

A méhsapkával ellentétben a pesszáriumot (lent a dobozában) 4,5 kg-ot meghaladó testsúlynövekedés vagy -csökkenés esetén ki kell cserélni.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.