• betegség
• HIV
• vírusok

Hogyan védekezzünk a a nemi úton terjedő betegségek ellen?

A nemi úton terjedő betegségek (sexually transmitted diseases – STD-k) olyan fertőzések, amelyek szexuális érintkezés során terjednek egyik emberről a másikra. Ezek nők esetében különösen komoly következményekkel járhatnak.

A szülők és gyermekorvosok feladata, hogy megismertessék a fiatalokkal azokat a beteg­ségeket és megelőzésüket, amelyek szexuális úton terjednek. Ezek a betegségek akkor fertőznek, ha a szexuális együttlét során nem használnak óvszert (fogamzásgátló eszköz). A kamaszok körében igen gyakoriak, mert ekkor kezdenek nemi életet élni, és gyakran váltogatják a partnereiket anélkül, hogy tudnának a bajok létezéséről.

A betegségeket okozhatja:

• Parazita: a tetű, a rühatka a bőrt támadja meg, és megfelelő kezeléssel megszüntet­hető. A Trichomonas vaginalis nevű véglény vagy más mikroorganizmus is előidézhet betegséget.
• Gomba: a Candida albicans fertőzés igen gyakori, de könnyen kezelhető.
• aktérium: mint a Neisseria gonorrhoeae és a Clamydia trachomatis gyulladást idéz elő az egész méhben, ami nem gyógyul meg, sőt csak nagyon nehezen javul, és erősen veszélyezteti a későbbi gyermekvállalást.
• Vírus: a Herpes genitalis, a HIV, a papillomavírus (HPV), valamint a hepatitisz-B és -C vírusok tönkreteszik az immunrendszert, ezért könnyebben megtelepednek más fertőző betegségek. Okozhatnak kiütéseket (herpesz fertőzés), vagy előidézhetnek gyógyíthatatlan betegségeket is, mint az AIDS (szerzett immunhiány). A papillomavírus pedig az egyik fő kiváltója a méhnyakráknak.

Ha nemi úton terjedő betegségre gyanakszunk, vagy ha a következő tünetek közül bármelyiket tapasztaljuk, tartózkodjunk a szextől, amíg nem vizsgáltattuk ki magunkat:

• kellemetlen hüvelyfolyás;
• fájdalom a közösülés alatt;
• kismedencei fájdalom;
• vizeléskor jelentkező fájdalom;
• a lágyék megduzzadása;
• fájdalom a nemi szervek területén.

Nőknél nagyobb a kockázata a szexuális úton terjedő betegségeknek, mint férfiak esetében; egy nő nagyobb eséllyel kap el egy STD-t egyetlen szexuális érintkezés alkalmával. Körülbelül huszonöt különböző fertőzést sorolnak az STD-k közé.

Nemi betegségek a kezdeti időszakban

Ezek a betegségek mind alattomos módon kezdődnek, enyhe tünetekkel, és könnyen össze lehet keverni más betegségek tüneteivel, mindez tovább könnyíti a fertőzés terjedését. A fiatal lányok könnyebben betegednek meg, mint a fiúk, valószínűleg a külső nemi szervek eltérő anatómiája és a méhnyak éretlensége miatt. Az ezeket alkotó sejtek még nem elég fejlettek ahhoz, hogy meggátolják a fertőzéseket, mint például egy felnőtt nő esetében.

A statisztikák szerint a szexuálisan aktív kamaszok harmadát érinti valamelyik betegség  25 éves kora előtt. Csak akkor bízhatnak a jövőben, ha tudatában vannak annak, hogy léteznek ezek a betegségek, ismerik azokat az eszközöket, amelyekkel elkerülhetőek, már az első tüneteket felismerik, így nem fertőznek tovább másokat, és kezeltetik magukat. Ezért érdemes az orvosuktól információkat kérni, a szakkönyveket, illetve a kamaszkori párkapcsolatokban jártas szakemberek által szerkesztett internetes honlapokat elolvasni.

Felvilágosítás

Ezenkívül mindenképpen érdemes kiemelnünk annak fontosságát, hogy kerülni kell az alkohol- és drogfogyasztást, mert ezek csökkentik az ítélőképességet és az önkontrollt, és megnövelik a védekezés nélküli, felelőtlen szexuális együttléteket. Ráadásul ezek a szerek csökkentik az immunrendszer védőhatását, ezáltal a fiatalok hajlamosabbak lesznek a fertőzések elkapására.

Ugyanígy érdemes korlátozni a szexuális partnerek számát, és megpróbálni a szexuális együttlétet a szeretetteljes kapcsolat kiegészítéseként megélni, ami a kölcsönös megbecsülésen és a szerelmen alapul, mintegy megkoronázza azt, nem pedig eszköz a kapcsolat fenntartására vagy csak egyszerű időtöltés.

A gyereket a megfe­lelő intim higiéniára kell nevelni, a megfelelő kozmetikumok használatára, valamint arra, hogy minden szexuális kapcsolat előtt és után tisztálkodjanak meg, természetes anyagból készült fehérneműt (pamut vagy selyem) viseljenek, mert a szintetikus anyagok (mivel azokban az ember jobban izzad) inkább életben tartják a vírusokat és a baktériumokat. Továbbá tanítsuk meg gyermekeinknek, hogy nyilvános vécére ne üljenek rá, csak ha van egyszer használatos ülőkeborító.

Védekezés, óvszer

Ha mégis létesítenek egyszeri nemi kapcsolatot, mindenképpen használjanak gumióvszert, ami nemcsak a nem kívánt terhességtől óvja meg őket, hanem megőrzi a fiú és a lány egészségét is. Ez a védekezési módszer olcsó, könnyen hozzáférhető, nem igényli a gyógyszerész, az orvos vagy a szülők beavatkozását. Az óvszer nélküli, ismeretlen személlyel létesített kapcsolat után a legkisebb gyanú esetén is irányítsuk orvoshoz a fiatalt.

A legismertebb a HIV, az AIDS kórokozója. Egy nő tizenhétszer nagyobb valószínűséggel kapja el a HIV-fertőzést egy férfitól, mint egy férfi egy nőtől.

A vírusos STD-k, például a HIV és a herpesz, nem gyógyíthatók; a bakteriális STD-k gyógyíthatók, ha a kezelés időben megkezdődik.

Ha bármi veszélye van annak, hogy STD-vel fertőződtünk meg, még ha egyelőre nincs is semmilyen tünetünk (a nőknél gyakran kevesebb észrevehető tünet jelentkezik, mint a férfiaknál), felelősek vagyunk azért, hogy magunkat és szexuális partnereinket is kivizsgáltassuk és kezeltessük, és minden érintett partnert tájékoztassunk a helyzetről.

Az STD-fertőzés nem múlik el magától, ha pedig nem kezelik, egyes megbetegedések, például a chlamydiasis és a szifilisz, hosszú távon károsíthatják egészségünket és termékenységünket. A terhesség alatt szerzett STD-fertőzés komplikációkhoz és a magzat betegségéhez vezethet.

Nagyon ritkán vérátömlesztéssel is szerezhető. Vécéülőkéről vagy uszodában nem kapható el nemi betegség, de egyes fertőzések, például a fantetű, nem szexuális érintkezéssel is terjednek. Más megbetegedések, mint például a hólyaghurut és a gombás fertőzések, szex útján is elkaphatok, ám ezek szexuális kontaktus nélkül is kialakulhatnak.

Aki szexuálisan aktív, azt szinte kivétel nélkül fenyegeti az STD veszélye. Mindössze két tökéletesen kockázatmentes út létezik: az önmegtartóztatás és az életen át tartó monogámia. Ha partnerünknek és nekünk is csak egymással volt szexuális kapcsolatunk, nem vagyunk veszélyben, ez manapság azonban ritka. Az sem nyújt biztonságot, ha aktuálisan bizalomra épülő, tartós kapcsolatban élünk: mivel lehetséges, hogy egyikünk hordozója egy sok évvel korábban szerzett fertőzésnek.

Ha arról értesülünk, hogy partnerünk nemi betegségben szenved, az éppolyan nehéz lehet, mintha nekünk kellene ilyen hírrel előállnunk. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fertőzött partner akkor kapta el a betegséget, amikor már együtt voltunk. Mindenesetre, ha partnerünk fertőzött, nekünk is át kell esnünk a szűrővizsgálatokon, és szükség esetén a kezelésen.

HPV-vakcina: hatékony védelmet nyújt a vírus leggyakoribb típusai ellen, amelyek a méhnyakrákos esetek 70, a szemölcsök 90 százalékát okozzák

Az első, három dózisból álló vakcina, amely védelmet kínál a humán papillomavirus (HPV) ellen, ma már számos országban, köztük hazánkban is elérhető. A HPV összefügg a méhnyakrák és a nemi szerveken megjelenő szemölcsök kialakulásával. Bár a vakcina nem garantálja a méhnyakrák vagy a szemölcsök elleni teljes védettséget, hatékony védelmet nyújt a vírus leggyakoribb típusai ellen, amelyek a méhnyakrákos esetek 70, a szemölcsök 90 százalékát okozzák .

A szexuálisan még nem aktív lányoknak különösen ajánlott ez az oltás. Jelenleg még kutatják, mennyi ideig marad fenn az ellenanyagszint, és hogy a beoltott nőknek szükségük lesz-e emlékeztető oltásokra. A vakcina jól tolerálható, bár az injekció területén gyakran enyhe fájdalom jelentkezhet. Néhány nő esetében ritka, izomgyengeséget okozó betegség, Guillane-Barre-szindróma alakult ki a védőoltást követően.

Ha az immunrendszer nem működik rendesen, a beteg sebezhetővé válik olyan fertőzésekkel szemben, amelyeket az egészséges szervezet könnyen legyőzne.

Ezeket opportunista fertőzéseknek nevezik, és a legfogékonyabbakat érintik: a nagyon fiatalokat és az időseket, a legyengült szervezetű és a HIV-pozitív embereket. A HIV-pozitív férfiaknál gyakori fertőzés a tüdőgyulladás egyik típusa, a Pneumocystis pneumonia (PCP) és a Cryptosporidium nevű, vízben élő kórokozó okozta fertőzés. Ezek a fertőzések kezelhetők; sokszor megelőző gyógyszerezést is ajánlanak azoknak, akiknél a vérvizsgálatok az immunrendszer gyengeségét mutatják. Nők esetében a legveszélyesebb fertőzés a bakteriális tüdőgyulladás.

Az AIDS diagnózisát általában azt követően állítják fel, hogy az illető elkapott egy vagy több életveszélyes fertőzést. Nőknél ezek közé tartoznak a súlyos, fekélyes genitalis léziók, amelyeket nehéz kezelni, valamint az invazív méhnyakrák. A CD4-sejt 200-nál alacsonyabb értéke szintén jelezheti a fertőzést (a CD4-sej-tek, más néven T-lym-phocyták, az immunitásban szerepet játszó legfontosabb fehérvérsejtek). Az AIDS-ben szenvedő nőkben és férfiakban kialakulhat tuberkulózis, non-Hodgkin-lymphoma és CMV (cytomegalo-virus) fertőzés, mely vakságot, vastagbélés nyelőcsőgyulladást okozhat.

A HIV, vagyis a humán immundeficientia-vírus a fertőzött személy testfolyadékai, például a vére vagy az ondója révén egy másik ember vérkeringésébe jut.

Ennek szexuális közösülés során a legnagyobb a valószínűsége, függetlenül attól, hogy az illető hetero- vagy homoszexuális. A nők általában férfiaktól kapják el a vírust, és nem ők adják át férfi partnereiknek.

A vírus HIV-pozitív személlyel közösen használt injekciós tű használatával is átvihető. A szülés vagy a szoptatás során átterjedhet az anyáról a gyermekre.

A betegség megjelenésekor egyesek vírussal szennyezett vértől vagy vérösszetevőktől betegedtek meg, ez azonban ma már kizárható: minden vért vagy vérkészítményt szűrnek használat előtt. Bár a vírus jelen van fertőzött emberek nyálában, nincs bizonyíték arra, hogy átadódhat csókolózás vagy közös pohárhasználat során. A vérző íny azonban lehetséges bejutási pont. Az anális közösülés kockázatos, mivel a végbél szövetei könnyen elszakadnak. Azoknak a nőknek az esetében például, akiknek a nemi szervén nyílt herpeszes sebek vannak, a közösülés során szintén fennáll a fertőzés kockázata.

A vérkeringésbe jutva a HIV-vírus megtámadja az immunrendszer T-sejtjeit , amelyek ettől fogva a szervezet fertőzés elleni védelme helyett a vírust termelik.

Ezt az állapotot nevezzük HIV-fertőzött vagy HIV-hordozó állapotnak. Ekkor még nincsenek panaszok, tünetek, és nem is beszélünk betegségről, csak fertőzött állapotról. Ha ezek a T-sejtek elegendően nagy számban elpusztulnak, a fertőzött személyben betegség: szerzett immunhiányos szindróma (AIDS) alakul ki; több évig – akár egy évtizedig – is eltarthat, mire ez a stádium bekövetkezik.

A betegség a vérben jelen lévő, a HIV vírus ellen termelt antitestek kimutatásával állapítható meg. Előfordul azonban, hogy az antitestek mérhető mennyiségben csak legalább három hónappal a fertőzés után jelennek meg, egyes esetekben akár egy évvel később.

A legtöbb HIV-pozitív gyermek az anyjától kapta el a fertőzést az anyaméhben vagy a szoptatás során.

A leendő anyák zöme nem tud fertőzöttségéről, az AIDS tünetei ugyanis gyakran csak évek múltán jelennek meg. Mivel a kórokozó jelenléte nincs hatással a termékenységre, a lappangási idő alatt több gyermek is kihordható. Ha HIV-pozitív nő gyermeket szül és szoptat, 25-35 százalék a kockázata annak, hogy a baba megfertőződik. Megelőző intézkedésekkel azonban jelenősen csökkenthető a rizikó. Ma már kaphatók antivirális szerek, amelyekkel akár 2 százalékra szorítható vissza a fertőzés veszélye. Ha az anyát nem kezelték, kis mennyiségű antivirális szert a csecsemő is kaphat, ami szintén jelentős kockázatcsökkentő tényező.

Egy pozitív teszteredménynek drámai hatása van az érintett személyre, akárcsak a hozzá közel állókra – nem beszélve azokról, akikkel védekezés nélküli szexuális kapcsolata volt. Ezért fontos előre felkészülni a tesztre, akár egy tanácsadóval is konzultálni a lehetséges következményekről; ezt általában felajánlják a HIV-fertőzöttekkel foglalkozó klinikákon és támogató szervezetekben.

A HIV vagy az AIDS gyógyítására egyelőre nincs mód, de a modern kezelések átmenetileg leállíthatják vagy késleltethetik a betegség súlyosbodását

Mivel egy HIV-pozitív ember továbbra is jól érezheti magát, a CD4-sejtek (T-helper lymphocyták) és a vírusok számát monitorozzák. Ha a CD4-sejtek szintje csökken, a vírusoké pedig nő, megkezdődik a kezelés. Az orvosok általában megelőző kezelést javasolnak, mielőtt az immunrendszer visszafordíthatatlan károsodást szenvedne. A mérlegelendő szempontok közé tartozik, hogy a HIV gyógyszeres kezelése drága, komplex, befolyásolja az életmódot, és pszichológiai, fizikai mellékhatásai is vannak.

A kezelés első célja, hogy megállítsa a vírus szaporodását a szervezetben, a második, hogy megelőzze és kezelje az úgynevezett opportunista fertőzéseket, a harmadik pedig, hogy serkentse és fenntartsa az immunrendszer működését.

A HIV elleni gyógyszereket általában egymással kombinálva szedik.

Lényeges, hogy a kellemetlen mellékhatások ellenére pontosan előírás szerint szedjék ezeket a szereket (ami időnként azt jelenti, hogy az éjszaka közepén kell bevenni a gyógyszert). A korai tünetek, például a fájdalom, a láz, a hasmenés, a légzési nehézségek, a megduzzadt nyirokcsomók, a súlycsökkenés és az állandó száraz köhögés nők és férfiak esetében egyaránt megjelenik, a nőknél azonban menstruációs problémák is jelentkezhetnek. Abnormális méhnyakkenet-eredmény is előfordulhat, illetve visszatérő, nem múló gombás fertőzések alakulhatnak ki.

Ha valakiről kiderül, hogy HIV-pozitív, általában azt tanácsolják neki, hogy nagyon ügyeljen az egészséges étrendre és az ételekkel kapcsolatos higiéniára.

Akinek legyengült az immunrendszere, annak rendkívül óvatosan kell bánnia a nyers hússal, amelyben fertőző anyagok, például Campylobacter- és Salmo-nd/fl-fajok lehetnek. Ugyanebből az okból kerülni kell a nyers vagy lágy tojást, és forralt csapvizet vagy palackozott ásványvizet kell inni a Cryptosporidium-fertőzés elkerülésére.

Fontos, hogy informálódjunk a kezeléssel kapcsolatos új fejleményekről. A különböző támogató szervezetek komoly segítséget nyújthatnak a HIV-pozitív betegeknek, partnereiknek, barátaiknak és családjuknak.

Az AIDS-szel elkerülhetetlenül együtt járó fertőzések elleni – antibiotikumok vagy a vírus szaporodását gátló szerek, például zidovudin segítségével folytatott – küzdelem javíthatja az AIDS-ben szenvedők túlélési esélyeit. A zidovudin a terhesség alatt is szedhető, mivel eddigi ismereteink szerint nem káros sem az anyára, sem a gyermekre, sőt csökkenti a kockázatot, hogy a vírus átterjed a babára. Egyes vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a kombinációs terápia (vagyis a különböző gyógyszerek együttes használata) hatékonyabb, mint a mono-terápia (vagyis egyetlen gyógyszer alkalmazása).

A betegnek védőoltásokat kell kapnia a fertőző és életveszélyes betegségek, például a diftéria, a mumpsz, a kanyaró, a rubeóla, a tetanusz, a hepatitis B és az influenza ellen.

A férfi- és női óvszerek lényegesen csökkenthetik a HIV-pozitív emberek partnereinek megfertőzését.

Két HIV-pozitív partner szexuális érintkezése során is védekezni kell, mivel fennáll a veszélye, hogy a vírusnak egy másik, esetleg gyógyszer-rezisztens törzset kapják el a másiktól.

A nőknek hat hónaponként citológiai (hüvelykenet-) vizsgálaton kell átesniük. A vérvizsgálatokat három-hat havonta végzik el, nyomon követve a CD4-sejtek és a vírusok szintjének változásait. Jelenleg nincs vakcina az AIDS megelőzésére, bár továbbra is intenzíven kutatják egy ilyen oltóanyag kifejlesztésének lehetőségeit.

A HIV-pozitív ember egyik legfőbb problémája lehet, hogy úgy érzi, nem képes beszélni betegségéről. Kérjük meg orvosunkat, hogy utaljon be szakképzett tanácsadóhoz, aki átsegíthet a mindennapi nehézségeken.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.