A bőr és az érzékszervek: kapcsolatunk a külvilággal
A külső érzékszervek – a látó-, halló-, szagló-, ízérző és tapintószervek – fontos információkkal szolgálnak testünk helyzetéről, mozgásáról és szükségleteiről. Ha bármelyik érzékelő funkció zavart szenved, szervezetünk megpróbálja ellensúlyozni a hiányt a többi funkció erősítésével.
A bőr, mint elsőszámú védelmi rendszerünk
A bőr a test legnagyobb szerve. Három rétege különíthető el: a legkülső a hám, alatta van az irha, legalul pedig a bőralja, melynek zsírszövete hőszigetel. Az alsó két réteget idegek, erek finom hálózata szövi át.
A hám védőburkot képez testünkön, megakadályozva a túlzott vízveszteséget (miközben salakanyagok azért távozhatnak a verejtékkel); emellett gyakorlatilag áthatolhatatlan a legtöbb káros anyag számára, és antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. A hámréteg alján folyamatosan új sejtek keletkeznek, amelyek fokozatosan a bőrfelszín felé haladva érnek, öregednek, majd elpusztulnak, végül leválnak.
Az irhában található a bőr szerkezetét adó, rugalmas kötőszövet, mely többek között kollagént tartalmaz. A kollagén egy fehérje, amely az ösztrogén hatására üdévé és fiatalossá teszi a bőrt. A menopauza után és az öregedés során a bőr elvékonyodik, ráncosodni kezd, ami a kollagén-, víz- és zsírtartalom csökkenésének, valamint hosszú távú környezeti hatásoknak a következménye.
A látás, mint a legfontosabbnak vélt érzékelési forma
A látás segít abban, hogy érzékeljük környezetünket. A szem színét adó szivárványhártya mögött található lencse működését egy izomcsoport és az ezeket irányító agyidegek szabályozzák. A lencse megtöri a szaruhártyán át belépő fénysugarakat, amelyek a szemgolyó hátulsó részét bélelő retinára vetülnek. A két szem által érzékelt, kissé különböző információt az agy dolgozza fel, amely a két képből egy háromdimenziós tárgy képét hozza létre. A színtévesztés (amikor a beteg egyes színeket nem tud egymástól elkülöníteni) és a színvakság (amikor egyáltalán nincs színlátás) a retina veleszületett hibája miatt alakul ki.
- Mit érdemes tudni a testápolókról?
- Négy előny, amelyek miatt megéri kollagént fogyasztani
- Hirtelen látászavar tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A túl erős fénytől és az idegen testektől a szemhéjak és a szempillák védik a szemet. A könnymirigyek folyamatosan könnyet termelnek, mely eltávolítja az idegen anyagokat.
A hallás nem csak a tájékozódásban segít, de az egyensúly megőrzését is lehetővé teszi
A hallás lehetővé teszi, hogy észleljük a körülöttünk lévő hangokat. A külső és a középfül határán található a dobhártya, mely a hanghullámok keltette rezgéseket a középfül három apró hallócsontocskájának adja át; ezek felerősítik és a belső fülben található csigához továbbítják a hanghullámokat. Ott azok idegi ingerületté alakulnak és a hallókéregbe jutnak. A belső fülben található továbbá a három félkörös ívjárat, amelyek érzékelik térbeli helyzetünket, és részt vesznek az egyensúly megtartásában.
A szaglás nem csak az étkezésekkor jut szerephez. Fontos hangsúly helyeződik rá a szexuális működés során is
A szaglás legfőbb célja valószínűleg a figyelmeztetés (például ha valami ehetetlen kerül elénk). Szaglásunkat kevésbé tudatos módon is használjuk a feromonok (a természetes testszagot kialakító molekulák) érzékelésére, amelyek termelődése szexuális izgalom vagy félelem hatására fokozódik.
Az ízlelés lehetővé teszi a táplálék élvezetét, valamint figyelmeztet a potenciálisan mérgező anyagokra.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.