Orvosi tanácsok

  /  Orvosi tanácsok  /  Hasi, medencei, alsóvégtagi verőerek szűkületei, elzáródásai

Hasi, medencei, alsóvégtagi verőerek szűkületei, elzáródásai

A leggyakrabban előforduló verőeres elváltozások a lakosság mintegy 10-15%-ában fordulnak elő.

Főbb tünetei

Az ellátott zsigerek (vesék, belek), far-, comb-, lábszárizom­zat vérellátási zavarai, amelyek fájdalom, súlyosabb esetben szövetelhalás formájá­ban jelentkezhetnek.

Alapvető cél a legsúlyosabb szövődmény, a szövetelhalás megelőzése – az amputáció elkerülése – és a beteg számára a napi életviteléhez szükséges fizikális terheléshez elegendő vérellátás biztosítása az alsó végtagokon és zsigereken. Ezek a betegség bizonyos fázisában elérhetők a kockázati té­nyezők csökkentésével, de legfőképpen fizikai tréninggel.

Mit javasolnak az orvosok?

Műtéti javallat: ha a betegség előrehaladt volta és a korábban alkalma­zott gyógymódok eredménytelensége a beteg fizikai aktivitását jelentősen korlátozza, illetve nyugalmi fájdalmat okoz és a beteg végtag elvesztésével fenyeget. Az elváltozások, melyek a tüneteket okozzák, kiterjedhetnek a fő hasi verőerekre, a csípő- vagy combverőerekre, illetve a lábszár ereire. Általában nem izoláltan, hanem egymással kombinálódva jelentkeznek, így a tünetek is változatosak, és a kezelési módok is kombináltak.

A műtéti lehetőségek

Az előbbiből adódóan igen változatosak, attól függően, hogy melyik ellátási érterület károsodása a legkifejezettebb, hol a legsúlyosabb a vérellátási zavar. Általában magasabb érszakaszokon: hasi, medencei, térd fölötti verőér károsodása esetén műerekkel hidaljuk át a szűk vagy elzáródott érterületeket. Térd alatti érszakaszok esetén lehetőség szerint a beteg saját felületes gyűjtőerét használjuk át­hidalásra.

Bizonyos területeken ideális lehetőség az erek szűkületének és rövidebb szakaszú elzáródásának korrekciója, katéteres értágítás és szükség szerint sztentbeültetés módszerével.

A beavatkozásokról

Mindkét eljárás klinikai eredményessége jónak mondható, különösen a medencei és a térd fölötti érszakaszon. Az 5 éves eredményesség 80-90%. A térd alatti szakaszok esetében szerényebb eredmények várhatók. Fontos a műtét utáni rendszeres kontroll, hogy az időben felismert állapotrom­lást befolyásolni tudjuk. Gyógyszeresen javasolt, a vérlemezkék összeta­padását gátló szerek mellett, egyes esetekben tartós vérhígító kezelés és a szigorú nikotintilalom. Nem elhanyagolható követelmény a kockázati tényezők kiküszöbölése és a fizikai aktivitás forszírozása.

Kapcsolódó cikkek

Kóros verőértágulat (aneurizma) műtéti kezelése
Verőérbetegség, érszűkület kialakulása, megelőzé...
A stroke megelőzése, kezelése
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.