Mélyvénás trombózis, műtéti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés?
A mélyvénákban keletkező rögösödés fő veszélye a vérrög tovasodródása a szíven keresztül a tüdőbe, életveszélyes embóliát okozva. Általánosságban elmondható, minél nagyobb véna rögösödik, annál nagyobb a tüdőembólia veszélye. Okaként ma is Virchow alapvető megállapítása mondható igaznak: „Ha a vér áramlása lassúbb, ha a vér alvadékonysága fokozódik, ha az érfal sérül, fokozottabb a trombózis veszélye”.
Mit tudunk róla?
Ezen ismeretek adják az alapot a trombózis kialakulásának megelőzésére. A vénás véráramlás lassulása figyelhető meg minden olyan állapotban, ami ágynyugalmat, tartós fekvést, a végtagok mozgásának csökkenését vonja maga után (gipszkötés, tartós utazás stb) vagy a vénákat összenyomva annak kiáramlását akadályozza (daganatok, terhesség, elhízás stb.). Hasonló helyzetet teremt a szívbetegsége miatt lassult keringés is. Ma egyre többet tudunk a vér alvadékonyságának veleszületett vagy szerzett fokozódásáról.
Fogamzásgátlók, hormonok, máj-, daganatos és immunbetegségek, valamint fertőzések fokozhatják a vér trombóziskészségét. Az ér sérülése nyilvánvaló balesetek, műtétek következtében, de az ér belhártya-károsodását számos betegség, mérgezéses állapotok, fertőzések is okozhatják. A fenti, csak kevéssé részletezett megismerések alapján mondhatjuk, hogy az utóbbi években egyértelműen bizonyítottá vált, hogy a trombózisok jelentős része megelőzhető. Ezek a lehetőségek a következők:
Hogyan kerülhető el?
Minden olyan betegségben, állapotban ahol a beteg ágynyugalomra kényszerül, minél hamarabb el kell kezdeni elsősorban a végtagok passzív, majd aktív tornáztatását, lehetőség szerint rugalmas pólya felhelyezésével. Betegségtől függően gondoskodni kell a megfelelő folyadékbevitelről, mert a kiszáradás fokozza a trombóziskészséget. Minden esetben, ha nincs erős ellenjavallat, heparin-profilaxisban kell részesíteni a beteget, ha az immobilizáció, a végtag rögzítése tovább tart, mint két nap.
Hasznos lenne a betegek minél szélesebb körének felvilágosítása, hogy kérdezzen rá orvosánál, hogy nincs-e szüksége trombózis-profilaxisra, így biztosan kevesebb indokolt esetben maradna el a megelőzés. Kevésbé ismert és bizonyított a rosszindulatú betegségek fennállása, és főleg azok kezelése során szükséges heparin-profilaxis.
Mivel gyógyítható a trombózis?
Ma kifejezetten könnyen használható, kevés szövődményt okozó és hatásos úgynevezett alacsony molekulatömegű heparinok mindenki számára elérhetők. Általánosságban az mondható, hogyha felmerül bennünk, hogy szükséges-e az adott esetben a heparin-profilaxis, csak akkor mondjunk le róla, ha az ellenjavallat abszolút (ismert allergia, heparin indukálta vérlemezkeszám csökkenés, közvetlen, jelentős vérzésveszély), de ilyenkor is szükséges a trombózis-profilaxis valamilyen formájának alkalmazása.
Műtéti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés?
A vénás trombózisok és tüdőembóliák súlyosabb formáiban rendelkezésre áll a vérrög oldásának gyógyszeres lehetősége, ritkábban műtéti megoldása. A kisebb erekben keletkező mélyvénás trombózisok kezelésében a fentiek mellett egyre ritkábban rendelünk el ágynyugalmat. Megfelelő ellenőrzés mellett az ilyen betegeknél a mozgás előnyösebb hatású, a tüdőembólia veszélye sem növekszik.
A tartós véralvadásgátlás időtartamára vonatkozólag azt mondhatjuk, hogy addig kell fenntartani, amíg a trombózist okozó ok fennáll. Ez öröklött trombózishajlamnál akár élethosszig is tarthat. A kezelés felfüggesztése előtt az egyik fontos szempont a vénás keringés helyreállásának mértéke. Minél kevésbé nyílt újra az ér, annál nagyobb a trombózis ismétlődésének veszélye. Említettük, hogy az utóbbi évtizedben több öröklött hajlamosító tényezőt ismertünk meg.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.