Panaszok nélkül járó vizeleteltérések
Ennek a vesebeteg-csoportnak népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy, ellentétben a korábbi veseérgomolyag-gyulladás fajtákkal, itt évekig tünetmentes, a beteg többször nem kerül a betegsége felismerésre. Ezek között van jóindulatú forma, mely nem okoz visszafordíthatatlan vesepusztulást, de bizonyos százalék évek alatt a működő veseérgomolyagok elvesztésével végül végstádiumú veseelégtelenségben szenved. Ma még legtöbbször az utóbbi csoport már vesepótló kezelés szükségességének stádiumában kerül orvosi kivizsgálásra, amikor célzott kezelésre, a folyamat lassítására nincs mód. Egyik napról a másikra a betegeknek szembesülniük kell a már évek óta zajló betegséggel, melynek következtében művesekezelésre fognak szorulni, sokszor aktív életkorukban. így munkahelyüket fel kell adni, életminőségük alapjaiban megváltozik.
Milyen tünetekre kell fokozottan odafigyelni?
Panaszok, tünetek sokáig nincsenek vagy szegényesek. Kivizsgáláskor enyhe fehérjevizelés és/vagy mikroszkóppal észlelhető vérvizelés fedezhető fel. Időnként szemmel látható vérvizelés is felléphet, melynek nem tulajdonítanak jelentőséget. Magas vérnyomás is jelen lehet, illetve ez lehet az egyetlen objektív tünet, mely kivizsgálást sürget. A legsúlyosabb következménye a veseelégtelenség, mely dominálóan csak legvégső stádiumában jelentkezik tünetekkel (fogyás, hányinger, hányás, nehézlégzés, viszketegség stb.).
Lehet teljesen jóindulatú formája is, akár öröklődő jelleggel (vékony basal membrán betegség). Ebben az esetben is fontos a kivizsgálás és a beteg felvilágosítása, vagyis hogy a betegségét utódjainak átadhatja, de kimenetelét tekintve jóindulatú betegségről van szó.
Fontos a betegség korai felismerése!
Egy, a fejlett országokban igen gyakori formája az úgynevezett IgA glomerulonephritis. A betegek 20%-ánál 20 év után veseelégtelenség léphet fel, 80%-a jóindulatú. A beteg nefrológiai gondozásos követése alapvető. Kis százalékban daganatos betegségek is ilyen egyszerű tünetekkel kezdődhetnek, amikor a korai felismerés a betegség kimenetelének meghatározója.
Ebben a betegcsoportban alapvető jelentőségű a szűrés, majd a felismert esetek kivizsgálása, gondozása. Fehérje- és vérvizelés szűrése történhet rutin orvosi vizsgálat alkalmával, iskolai, munkahelyi szűréskor, családi előfordulás esetén egyéni vagy háziorvosi javaslatra. Ha valamikor is eltérést észleltek, melynek lehet banális magyarázata is (pl. láz, fizikai munka, hólyaggyulladás, gerincferdülés), nefrológiai kivizsgálás szükséges.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.