Orvosi tanácsok

Magas vérnyomás és vesebaj kapcsolata

A magasvérnyomás-betegség a modern társadalmak leggyakoribb és leg­súlyosabb következményekkel járó népbetegsége. Jellemzője a többszöri méréssel 140/90 Hgmm feletti nyugalmi vérnyomás.

Vérnyomás és a vese betegségei hazánkban

Hazánkban a felnőtt lakosság közel egyharmadát érinti. Ez azt jelenti, hogy szinte nincs olyan magyar család, amely ne lenne érintve. Szomorú adat, hogy ugyanakkor csak körülbelül a betegek 10%-ának megfelelő a kezelése. Ez leginkább a beteg elégtelen hozzáállásának, gyógyszerszedésének tulajdonítha­tó. A magasvérnyomás-betegség az egész szervezetet érintő kórállapot, melynek következményeként évek, évtizedek alatt súlyos szervkárosítá­sok jöhetnek létre. így szívkoszorúér-szűkület, infarktus, ritmuszavar, szívelégtelenség, hirtelen halál, agyi érbetegség, agyvérzés, agylágyulás, látásromlás, látásvesztés, alsóvégtagi érszűkület, fekély és nem utolsó sorban veseelégtelenség.

Kutatási eredmény: Ma hazánkban a művese kezeltek vesebetegsége körülbelül 10-20%-a magas vérnyomás eredetű. Lehet ez a vesebetegség első figyelemfelhívó jele is!

Mi okozhatja a magas vérnyomást?

A magas vérnyomás 90%-ban ismeretlen eredetű, azonban kis száza­lékban egyéb okok – hormonális eredet, klimax, cukorbaj stb. – mellett elsődlegesen vesebetegség (2-3%), akár vese verőér szűkület is állhat a háttérben. Sajnos sokszor nem kerül felismerésre a háttérben levő vese­betegség, a vese végleges pusztulása, a veseelégtelenség megjelenéséig. Ekkor pedig már nem lehet megállapítani, hogy mi volt előbb, a vese­betegség vagy a magas vérnyomás. Kezelésként pedig sokszor már csak művesekezelés jön szóba ebben az állapotban.

A vese lehet ok, de ebben a tekintetben „áldozat” is. Kezdetben csak fejfájás, szédülés, fáradékony­ság, majd látásromlás, orrvérzés lehet a tünet, de gyakran tapasztaljuk, hogy előrehaladott állapotban sem okoz a betegnek tüneteket, így elha­nyagolódik a kezelése.

Az elhízás mint egyik lehetséges ok

Az elhízás, mely a magyar lakosság 60%-át érinti, a mértéktelen alko­holfogyasztás (kb. 1 millió lakos), a dohányzás, a túlzó konyhasóbevi­tel – napi 10 gramm a szükséges 2-3 gramm helyett -, a mozgásszegény életmód külön-külön is, de legtöbbször együttesen növelik a magas vér­nyomás kialakulásának kockázatát. Az egészséges életmód fokozatos ki­alakítása közösségi szemlélet- és kultúraváltás, valamint családi támasz mellett valósítható meg.

A szűrés a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, mely a fokozott rizikó­csoportoknál – elhízottak, cukorbetegek, családi előfordulás, érbete­gek – legalább negyedévenkénti mérést jelent.

Jegyezzük meg! Ideális a 24 órás Holter-monitorizálás lenne, mely sokkal reálisabb képet nyújt és kizárja a „fehér köpeny” effektust.

Határérték, illetve egyértelmű magas vérnyomás-be­tegség esetén teljes kivizsgálás, orvosolható okok kezelése, esetleges kiik­tatása (pl. vese-verőérszűkület katéteres tágítása), illetve a megfelelő nem gyógyszeres, életmódbeli, diétás tanácsadások, a beteg folyamatos gondo­zása a cél. így az esetleges háttérben lévő vesebetegség, illetve a kialakuló vesekárosítás időben észlelhető, kezelhető. Fontos a betegnek megérteni, hogy a magas vérnyomás nem egy átmeneti állapot, kezelése legtöbbször egy életen át tart.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.