Panaszok és kezelésük

Hogyan tüntethetőek el a pattanások?

Fontos, hogy egészségünk megőrzéséhez belülről – vagyis táplálkozásunkon keresztül – is járuljunk hozzá. De termé­szetesen az sem mindegy, mit teszünk bőrünkkel kívülről. Az akné kialakulását elősegítő tényezők közül ugyanis az egyik legfontosabb a pórusok elzáródása. Elengedhetet­len tehát, hogy arcunkat tisztán tartsuk, és megakadályoz­zuk a szőrtüszők eltömődését.

A csokoládé és a pizza nem okoz pattanásokat, ahogy a nem tökéletes arcmosás sem. Ennek ellené­re a felmérések szerint sok felnőtt még mindig ezt hiszi – az orvostanhallgatóknak például nem keve­sebb mint a 41 százaléka! Az igazság? Nos, a pat­tanásokra hajlamos bőrért a leginkább az ősök hi­báztathatók. Brit kutatók 1500-nál is több ikerpár tanulmányozása alapján arra a megállapításra jutot­tak, hogy a pattanásosság az esetek 81 százalékában az öröklött hajlamnak tulajdonítható. De amíg nem fejlesztenek ki valamiféle génkezelést a pöttyök ellen, az illatszerbolti és a vényköteles szerek okosan használt kombinációja szinte minden esetben sokat segíthet.

Szalicilsav-tartal­mú, pattanás elleni készítmények

A szalicil­savat vagy más hasonló vegyü­letet – például rezorcinolt és tejsavat – tartalmazó krémek és lemosok lebontják az elhalt bőrsejtek és a zsírok alkotta ragacsos keveréket, amely eltö­mi a pórusokat. A kisszámú önkéntes bevonásával végzett vizsgálat során a szalicilsav a benzoil-peroxidnál is hatáso­sabban csökkentette a pattaná­sok számát az arcon.

Benzoil-peroxidot tartalmazó, pattanás elleni krémek

Ezek az illatszerboltokban kapható sze­rek a pattanásokat okozó fő bűnöst, a Propionibacterium acnes nevű mikrobát pusztítják el. Az enyhe, mérsékelt vagy akár súlyos pattanásosságban szenvedő tinédzserek és felnőt­tek számára a kezelés első lé­péseként javasolt szer ugyan­olyan hatásos – vagy még hatásosabb – lehet, mint a re­ceptre kapható antibiotikumok és antibakteriális krémek. Egy vizsgálatban a kutatók több száz pattanásos személyt öt csoportra osztottak, és benzoil-peroxiddal, antibioti­kumos tablettákkal és krémek­kel, valamint placebotablettákkal és -krémekkel kezelték őket. Tizennyolc hét után a benzoil-peroxiddal és placebo-tablettával kezelt csoport tag­jainak 60 százalékánál tapasz­taltak legalább mérsékelt javulást.

A benzoil-peroxid mellett antibiotikumot – eritromicint – is tartalmazó krém még hatásosabb volt: az ala­nyok 66 százalékának lett tisz­tább a bőre. Ezzel szemben az antibiotikumot és placebót együtt szedő csoport tagjainak csak 54 százaléka észlelt jelen­tős javulást. Ez a pénztárcájá­nak is jó hír: a vizsgálatban a benzoil-peroxid tizenketted­annyiba került, mint a vizsgá­lat során felhasznált antibioti­kumok némelyike.

A benzoil-peroxid többféle dózisban kapható; a mellék­hatások – például vörösödés, irritáció vagy hámlás – mini­málisra csökkentése érdekében kezdje a legkisebb hatóanyag-tartalommal, és csak akkor váltson erősebbre, ha nem elé­gedett az eredménnyel.

Retinoidtartalmú krémek

A vényköteles ha­tóanyagot, például adapalént, tazarotént vagy tretinoint tar­talmazó krémek, gélek és le-mosók mind úgy hatnak, hogy gyorsítják az elhalt bőrsejtek leválását, és ezzel segítenek megakadályozni a pórusok el­záródását. E kezelések enyhít­hetik a gyulladást, a kivörösödést és a duzzanatot is – a ke­zelés hatása 8-12 hét után kezd láthatóvá válni. Öt gon­dosan megtervezett, összesen 900 pattanásos személyre kiterjedő vizsgálat összefoglaló elemzése szerint a tretinoin és az adapalén is mintegy 54 szá­zalékkal csökkentette az arcon lévő pattanások számát. Tazarotén használatakor hasonló mértékű javulást találtak.

Antibiotikumos krémek

Hét, összesen több mint 1600 önkéntes bevonásá­val végzett vizsgálat eredmé­nyei szerint az antibiotikumos krémek a vörös, kidudorodó, gyulladt foltok 35-66 százalékát eltüntették. A javulás leg­alább 12-15 heti használat után volt észlelhető.

A baktériumok szaporodását gátló és a pórusok eltömődését okozó keratin termelődését csökkentő azelainsavat tartal­mazó krémek egy svéd vizsgá­lat szerint a gyulladt pattaná­sok 73 százalékát tüntették el, és hasonló eredmény született egy másik vizsgálat során tetraciklin-kapszulákkal is. Az azelainsav előnye, hogy nem antibiotikum, így nem okozhat antibiotikum-rezisz­tenciát sem.

Izotretinom

A patta­nások elleni jelenleg leghatáso­sabb fegyver az izotretinoin, amelyet csak akkor alkalmaz­nak a makacs pattanásosság kezelésére, ha semmi más nem használ. Az általában 15-20 héten át szedett A-vitamin­származék egy súlyos, csomós pattanásosságban szenvedők­kel végzett vizsgálatban a fol­tok 90 százalékát eltüntette. Terhesség alatt alkalmazva azonban az izotretinoin fejlődési rendellenességeket okozhat, s egyre erősödnek azon aggodalmak is, amelyek szerint fokozhatja a tinédzse­rek depresszióra, sőt öngyil­kosságra való hajlamát is.

 Alternatív megoldás:

  • Fényterápiák: Egy a Harvard Egyetem Orvosi Ka­rán végzett kis esetszámú vizs­gálatban közepes vagy súlyos pattanásosságban szenvedő személyeket kezeltek erbium-lézeres fényimpulzusokkal. Az eredmény: kevesebb lett a pattanás, és a bőr a hat hónap múlva végzett következő keze­lésig tiszta is maradt. A máso­dik kezelésen is átesettek köré­ben 80 százalékos volt a siker. Akiket viszont csak egyszer kezeltek, azokon fokozatosan újra megjelentek a pattanások. A lézerek azzal fejtik ki hatá­sukat, hogy elpusztítják a bak­tériumokat, és talán a bőr zsír­termelését is csökkentik.
  • Gyógynövény-terápia: Tegyünk a gyulladt foltokra szilfa ha­tóanyagú pasztát, kaolint vagy mag­nézium-szulfátot tartalmazó pakolást néhány napig, amíg a pattanás „meg nem érik”. Ha már kifakadt, tegyünk rá fertőtlenítő hatású teafaolajos pa­kolást. Jó megoldás a kenyérpakolás is: forralt tejbe vagy vízbe morzsol­junk kenyeret, tekerjük a pépet gézlapba, csöpögtessük le, és helyezzük a pakolást melegen a bőrre három-négy órára.
  • Homeopátia: A pattanás kialakulásakor vegyünk be mészkénmájat (Hepar sulphurt), kifakadása után pedig kovasavat (szilícium-dioxidot, Siliceát). A bőrnek létfontosságú szerepe van a szervezet védel­mében, az érzékelésben, valamint a testhőmérséklet és a folyadékháztartás szabályozásában.

NEM SEGÍT Tartós antibioti­kum-használat: A ma­kacs krónikus pattanásosság esetén egykor legtöbbször ja­vasolt antibiotikum-tabletták elpusztítják a baktériumokat és megszüntetik a gyulladást, amely valójában az immun­rendszer reakciója a fertőzésre. A vizsgálatok azt mutatják, hogy e gyógyszerek a gyulladt, kiemelkedő pattanások akár 67 százalékát eltüntethetik. Csakhogy a pattanást okozó baktériumok „ügyesen” mutá­lódnak és ellenállóvá válhat­nak az alkalmazott antibioti­kumokkal szemben – főleg, ha azokat hosszú hónapokon vagy akár éveken át használják -, s kiábrándító eredményként kiújulnak a pattanások. A szakértők úgy becsülik, hogy Európa és az Egyesült Államok pattanásos lakóinak akár a fe­lénél is antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek okozhatják a problémát.

Összegezve a következőket tehetjük az akné megelőzése, illetve kezelése érdekében:

  • Fogyasszunk sok friss, minél kevésbé feldolgozott, mindenek előtt rostban gazdag ételt.
  • Igyunk meg naponta hat-nyolc pohár ásványvizet vagy szűrt
  • Kerüljük a tartósított, zsíros, illetve cukrozott ételeket.
  • Igyekezzünk a lehető legkevesebb stressznek kitenni magunkat.
  • Étrendünk tartalmazzon naponta legalább 25000 iu A-vitamint, 45 mg cinket és 200 meg krómot.
  • Használjunk pH-semleges arctisztító
  • Használjunk könnyű hidratáló krémet.
  • Óvatosan bánjunk a teafaolaj, illetve a benzoil peroxid-tartalmú krémekkel, és csak magára a pattanásra kenjük őket

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.