Stresszkezelés

Ne hagyja, hogy a múlt beárnyékolja a jelent!

Sokan annyit gondolkodnak a múlton meg a jövőn, hogy szinte nem is a jelenben élnek. Ám a régi eseményeken való rágódás legalább annyi­ra hasztalan, mint a még meg sem történt dolgok latolgatása. Csak felemész­ti a mentális energiákat, amit a „ma” élvezetére kellene fordítani.

A modern világban rengeteg inger éri az embert, és emiatt ritkán tud egyvalamire koncentrálni. Márpedig a figyelem megosztása nagyon fárasztó.

Napjainkban egyre szélesebb körben oktatják a mindfulness meditációt. (Az angol kifejezés leginkább éber tudatossá­got takar.) A technika célja, hogy képes­sé tegyen leküzdeni a tudatosság – az elme feletti hatékony kontroll – hiányá­ból fakadó problémákat. A buddhizmu­son alapuló módszer azt tanítja, hogy nincs más, csak a jelen pillanat.

Meg kell tanulni a mában létezni, teljes figyelmünkkel arra koncentrálni, amit éppen teszünk

Gyakorlása hatékonyan oldja a szorongást, idegeskedést. A lelki nehéz­ségeket jórészt a múlton való tépelődés és a jövő miatti szorongás okozza. Azzal, aminek vége, már nincs mit kezdeni, az eljövendőt pedig közvetlen módon aligha lehet befolyásolni. Aki magáévá teszi ezt az egyszerű, de igen fontos igazságot, megszabadulhat szinte minden lelki gondjától-bajától, boldogtalanságától.

Éberségmeditáció

A mindfulness alapú stresszcsökkentés (MBSR) módszerét dr. Jon Kabat-Zinn dolgozta ki a Massachusetts! Orvosegyete­men (USA). A technika a buddhizmus szenve­déskezeléssel összefüggő tanain alapszik, de nincs filozófiai vagy vallási tartalom mögötte. Az elme lecsendesítéséhez a transzcendentá­lis meditáció, a test rugalmasságának meg­őrzéséhez a jóga, a negatív gondolatok el­űzéséhez pedig a kognitív viselkedésterápia elemeit alkalmazza. Az MBSR-rel kezelt páci­ensek zöme tartós javulásról számol be: ke­vesebbet szoronganak, tisztábban látnak, ja­vul a kreativitásuk, közérzetük, egészségük.

A stresszcsökkentésnek ez a módja olyan népszerű, hogy Angliában például szakmai mozgalom indult azért, hogy a terápiát támo­gassa a társadalombiztosítás. Egyes magán­rendelők, önsegítő csoportok már hazánkban is alkalmazzák a mindfulness meditációt, megtanítják e technika alapjait.

Ismerkedjen meg a jelen tudatos megélésének két módjával:

  • Amikor stresszes (ideges, levert, szorongó stb.), ne engedje át magát ennek az állapotnak, hanem koncentráljon minden idegszálával a közvetlen környezetére. Figyelje a testét, a lélegzését, s erősen összpontosítson arra, hogy éppen mi történik Ön körül.
  • Mondogassa azt: „Csak ezzel a pillanattal kell megbirkóznom!” Ha rájön, hogy képes rá, a következő percen is úrrá lesz. (Figyelem! Nem a „csupán ezen legyek túl” gondolatáról van szó, mert ez a helyzet passzív átvészelé­sét, a tudatosság kiküszöbölését jelenti.)

Annyi a teendő tehát, hogy meg kell tanulni kezelni a jelent. Senki nem élhet a holnapban, nem határozhatja meg teljes mértékben előre a jövő hét, hónap, de még a következő óra eseményeit sem. A cselekvés dimenzióit az itt és most jelöli ki. Terveket szőni lehet, sőt kell is, amint felkészülni sem árt bizonyos helyzetekre, de az élet megélésének és minden történésnek az időfoglalata a most. Rögzítse ezt magában jó mélyen, s máris nagy lépést tett a lelki stabilitás megőrzése felé.

Vizionálja azt, mintha a fény a fejét is átjár­ná. Egyre tisztábban látja az eseményeket, a gondolatai is mind világosabbak. Relaxáljon ebben az ernyedt állapotban. A napfény végig ölelje körül a testét, a lelke legyen könnyű. A gyakorlat befejezéseként for­duljon a külvilág felé, először csak a hangokat figyelve, majd a szemét is kinyitva. Pár percig feküdjön nyugodtan, míg egész tudatával vissza nem tér a valóságos térbe és időbe.

Nyugalom önszuggesztióval

Ehhez a több lépésből álló gyakorlathoz csendes, nyugodt hely szükséges, ahol teljesen el lehet lazulni. A feladat ülve és fekve is végez­hető, sőt tömegközlekedési eszközön utazva vagy a parkban, egy padon pihenve. A lényeg, hogy a külvilágot átmenetileg kikapcsolja a tudat és az érzékelés köréből.

  • Figyelje a légzésritmusát, főleg a kilégzésre összpontosítva, amely kissé hosszabb és las­súbb legyen, mint a belégzés.
  • Hunyja be a szemét, és képzelje magát egy vízpartra, ahol nyári verőfényben napfürdőzik. Hallgassa a lágy hullámverést.
  • Érezze, ahogy a napsugarak a testére tűz­nek és jólesően felmelegítik, miközben lágy szellő hűsíti az arcát.
  • Koncentráljon a napfényre, ahogy teljesen körbeveszi, és a melengető sugarak a bőre pórusain keresztül átjárják a testét.
  • Élvezze a fénysugarak játékát: felszabadít­ják az érzéseit, és súlytalanná teszik a testét.

Vidámság: egészség

Régi tapasztalat, hogy a derűlátás jót tesz az egészségnek. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint a European Heart Journal című kardiológiai szaklap egyik nemrégiben közölt cikke. A Columbia Egyetemen (USA) dr. Karina Davidson és csapata tíz éven keresztül több mint másfél ezer egészséges felnőttet kísért figyelemmel. Kiderült, hogy a pozitív, életvidám személyek között 22 százalékkal ritkább a szívbetegség, mint a nyomott kedélyű, pesszimista egyének körében.

A kutatónő szerint a jelenség okát a vizsgálatnak ebben a fázisában még csak találgatni lehet. Valószínű, hogy a vidám emberek többet relaxálnak, kevésbé szívják mellre a konfliktusokat és gyorsabban túljutnak a szorongá­saikon. Nem kényszerítik tehát a szervezetüket tartós stresszreakcióra. Az optimista típus kevésbé emészti magát, inkább igyekszik továbblépni.

Tehát, bár az elején biztos nem lesz egyszerű, mindenképpen érdemes tudatosan felszámolnia a kishitűséget és pozitív attitűdöt erőltetni magára. Főleg nehéz helyzetekben kell erre törekedni, mert így nem csupán a min­dennapi élet válik sokkal könnyebbé és elviselhetőbbé, hanem az egészségé­nek is nagy szolgálatot tesz vele.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.