Szív- és érrendszeri betegségek

A rizikófaktorok rangsora (szív- és érrendszer)

Sokan felteszik a kérdést, hogy melyik a legveszélyesebb rizikófaktor. Ezt többféleképpen lehet megválaszolni. Egyik megközelítés az, hogy a há­rom klasszikus rizikófaktor – a vérzsírok emelkedése, a magas vérnyomás és a dohányzás – közül a szívinfarktusra vonatkozóan a koleszterin, az agyi eseményekre – stroke-ra – vonatkozóan a magas vérnyomás, a vég­tagérszűkületre vonatkozóan a dohányzás a legfőbb rizikófaktor, miköz­ben mindhárom károkozó mind a három érterületen.

Nemrég fejeződött be 52 országban egy 15 000 infarktusos betegre és ugyanannyi infark­tust nem szenvedett hasonló korú és nemű egyénre vonatkozó nemzet­közi felmérés (INTERHEART-vizsgálat). A betegek 1/4-ét Európából, 1/4-ét Kínából, a többieket a világ minden részéről vonták be. A felsorolt 9 ri­zikófaktorral magyarázható a szívinfarktusok 90%-ának keletkezése.

Rizikofaktorok a szívinfarktusra vonatkozóan

  • káros vérzsírszint (magas koleszterin- és trigliceridszint vagy alacsony HDL-szint)
  • dohányzás
  • magas vérnyomás betegség (hipertónia)
  • diabétesz (cukorbetegség)
  • hasra terjedő elhízás (nagy haskörfogat – alma típusú elhízás)
  • pszichoszociális faktorok (stressz)
  • zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • fizikai aktivitás hiánya

Az amerikai Kardiológiai Társaság szerint a hasra terjedő elhízás az egyik legfontosabb rizikófaktor a dohányzás mellett. Ez azzal van összefüggésben, hogy az elhízás ritkán fordul elő önmagában, előbb-utóbb más rizikófaktorok menetrendszerűen csatlakoznak hozzá.

Cukorbetegség

Olyan megközelítés is lehetséges, hogy a cukorbetegség a legveszé­lyesebb rizikófaktor, hiszen sokan már nemcsak rizikófaktornak, hanem mintegy szív- és érrendszeri betegségnek is tekintik.

Vérnyomás

Egyes ázsiai országokban, ahol a zsírszegény táplálkozás mellett a magas koleszterinszint ritkább, a vérnyomás jelentősége került előtér­be, hiszen közöttük sokkal többen halnak meg a magas vérnyomással összefüggő stroke-ban, mint szívinfarktusban.

Stressz

Sokan a stresszt tartják a legfontosabb rizikófaktornak, mindent az­zal próbálnak magyarázni. Ez azonban túlzás, hiszen a stressz végigkí­sérte az emberiség történelmét, mégis alig voltak szív- és érrendszeri betegségek. Kétségtelen azonban, hogy a tartós munkahelyi stressz, a szorongás, depresszió is sok esetben meghatározó jelentőségű egy in­farktus kialakulásában.

Öröklődés

Vannak, akik viszont amellett kardoskodnak, hogy a legfontosabb ri­zikófaktor az öröklődés, ezt bizonyították az egyes betegségek családi halmozódásai.

Egyértelmű rizikófaktor-rangsort nem lehet megállapítani. Az infarktus ún. muitifaktoriális betegség, vagyis legtöbbször több tényező együt­tesen szerepel kialakításában. Bármelyik rizikófaktor jelenléte esetén keresni kell a többi rizikófaktort is, majd ezeket együttesen, egyszer­re kell befolyásolni, kezelni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.