• egészség
• egészségmegőrzés
• szívinfarktus

Csökkenőben a szívinfarktus? (Eredmények a világban)

A világ, jelentős részén már igen, Magyarországon még bizonytalan. Pedig szükségünk lenne rá. Elég ismertek azok az adatok, melyek szerint évente 13 ezer ember hal meg Magyarországon szívinfarktusban; különösen veszélyezteti ez a középkorú férfi korosztályt. 1972 és 2015 között, amikor már sok országban csökkent a szív- és érrendszeri halálozás, az országok között a férfiaknál a szomorú első, a nők között a második helyet foglaltuk el.

A felnőtt lakosság több mint 2/3-ának, más adatok szerint 3/4-ének az ideális felett van a koleszterinszintje, több mint 20%-uk hipertóniás, 26-27 milliárd cigaretta fogy nálunk évente, a felnőtt lakosság 35-40%-a, a férfiak 45, a nők 33%-a dohányzik. A szívinfarktus három első­rendű, önálló, nagy rizikófaktora közül tehát mind a háromnak a területén nemzetközi mértékkel mérve is az élen vagyunk.

Ezzel szemben ismert, hogy a világ már közel húsz civilizált országában csökkent a szívinfarktus, a szívkoszorúér-betegség okozta halálozás. Különösen nagymértékű volt a javulás az USA-ban, ahol a csökkenés mindkét nemben a 35%-ot is meghaladta 1970 és 1980 közt.

Ez a csökkenés Ausztráliában 32-35%, Belgiumban 27-30%, Hollandiában 20-21 %, Finnországban 13-23%. Ugyanakkor pl. a bolgár, magyar, román és lengyel férfiak halálozása 20 éves időtartam alatt 20, 35, 38, 53, 58%-kal emelkedett.

Rizikófaktorok csökkentése

Azokban az országokban, ahol csökkent a szívinfarktusok száma, már két évtizede igen nagy erőfeszítéseket tettek a rizikófaktorok visszaszorítására. Az Egyesült Álla­mokban 15 mg%-kal csökkent a koleszterinszintje a lakosságnak, a vajfogyasztás óriási méretű csökkené­sével, a sertészsír-fogyasztás szinte eltűnésével együtt, miközben 29 millió ember szokott le a dohányzásról, és a legkorszerűbb gyógyszereket dolgozták ki a magas vérnyomás betegség kezelésére.

Az USA-ban több százezer emberrel kevesebben haltak meg szívkoszorúér-meg­betegedésben, szívinfarktusban, mint azt a korábbi évek adatai alapján várni lehetett. Nem utolsó sorban a táplálkozási szokások nagy propagandával, nem csekély ráfordítással végrehajtott befolyásolása hozta meg az eredményt.

Régebbi eredmények

Tudományosan megpróbálták feldolgozni, hogy az 1968 és 1977 közötti 24%-os, az 1970 és 1980 közötti 35-38%-os csökkenésben milyen szerepet játszott a megelőzés, illetve az egyéb orvosi eljárások. Egy precíz vizsgálat szerint az infarktus­járvány csökkentésében a koleszterinszint csökkenté­sének 30%, a dohányzás csökkentésének 24% és a magas vérnyomás csökkentésének 8,5%-os szerepe volt.

A legmagasabb szintre fejlesztett intenzív osztá­lyok csak 13-14%-kal, a legmodernebb gyógyszerek csak 10%-kal, a szívsebészet csak 3-4%-kal, a mentő­szállítás meggyorsítása és egyéb tényezők még néhány %-ban tudták csak befolyásolni a szívinfarktus-halá­lozást. Tehát a táplálkozás megváltozásán alapuló koleszterinszint-csökkentés, melynek során az állati eredetű zsírok fogyasztása 56%-kal mérséklődött az USA-ban, egymaga annyit ért, mint az összes klasszi­kus orvosi terápiás eljárás együttvéve. Ezt az utat kellene nekünk is választani – ez egyúttal eredménye­sebb és olcsóbb is.

A rizikófaktorok befolyásolása területén bizonyos eredmények már kimutathatók. Csak néhányra utalnék: a margarinfogyasztás elérte a vajfogyasztás arányait; a növényolaj fogyasztás, habár még nem érte el a sertészsírét, lényegesen megnőtt; 1980-ban még alig volt búzakorpa forgalom­ban, ma közel 200 tonnát forgalmaznak.

Megelőzés Magyarországon

A korábban spontán módon kezdeményezett, majd az egészségme­gőrzési programmal kiszélesedett megelőzési tevékeny­ségekkel a lakosság is felvilágosultabbá vált. A Nyu­gathoz való általános közeledés a hazai egészségkultú­rán is érezteti már jótékony hatását. Az évente eladott cigaretták száma 1980 óta stagnál, sőt, 2010-től már csök­kent.

Véleményem szerint a különböző rizikófakto­rok befolyásolásában elért eredményeknek meg kell mutatkozniuk előbb vagy utóbb a halálozási mutatók­ban is, és ezek a számok már ennek a folyamatnak az első eredményei.

Bizonyos megelégedéssel is tölthet el bennünket, hogy mindazok, akik ezen fáradoztunk, már eddig sem dolgoztunk hiába; ugyanakkor tudni kell, hogy változatlanul a legrosszabb halálozási muta­tójú országok között vagyunk, és rengeteg a teendőnk, hogy ezen változtassunk. Ehhez társadalmi összefogás kell.

A lényeg

Egyes nyugati országok­ban pontosan kiszámították azt, hogy évenként hány szívinfarktus lenne megelőzhető. Erre vonatkozó pre­cízebb vizsgálatok Németországból származnak, ahol úgy okoskodtak, hogy mivel a szívinfarktus 40 év alatti férfiaknál és 65 év alatti nőknél viszonylag ritka, ezért a 40 és 65 év közti férfi lakosság életmódjának megváltoztatására kell fordítani a fő figyelmet.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.