Ételek és italok az étrendben

Milyen az egészséges kenyér?

A kenyér az ember legalapvetőbb táplálékainak egyike, egyebek között az élet, a létfenntartás szimbóluma. Pompás íze van, különösen, ha megkenjük vajjal vagy mogyorókrémmel, vagy olívaolajba mártogatjuk. Egyes táplálkozási „szakértők” mégis azt akarják elhitetni velünk, hogy a kenyér semmivel sem értékesebb táplálék, mint a sütemények vagy a cukorkák. Vajon igazuk van? Vagy jobb, ha nem hallgatunk rájuk?

Hizlal a kenyér?

IGEN A fehér kenyér emeli a vércukorszintet és kevéssé csillapítja az éhséget. A helye­sen megválasztott kenyér viszont jól beleilleszthető az egészséges étrendbe.

A népszerű fogyókúrás étren­dek összeállítói a glikémiás index (GI) alapján döntik el, mit szabad enni, és mit nem. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek azért nyomják el jobban az éhséget, mert sokáig tart, amíg az ember megemész­ti őket, és így nem éhezünk meg az étkezések között. Ezzel szemben a magas GI-jű élelmiszerek hamar felszívódnak, vércukorszint-kiugrást okozva, amelyet a szint hirtelen esése követ. Ennek következtében étkezés után nem sokkal ismét éhesnek érezzük magunkat.

Az alacsony szénhidráttartal­mú diéták elsőnek a kenyeret iktatják ki, különösen kezdet­ben, mert a fehér kenyérnek és egy sor más, népszerű kenyér­fajtának magas a Gl-je. A fe­hér kenyér finomított lisztből készül, amelyből a rostanyagot majdnem teljes egészében ki­vonták. Könnyű megemészte­ni, túlságosan is könnyű – így rendkívüli mértékben meg­emeli a vércukorszintet, amely hamarosan le is zuhan, és ott marad az ember korgó gyomorral.

Egyes kenyérfajtáknak ala­csony vagy közepes a Gl-je!

Tipp: ha kenyeret veszünk, olyat vá­lasszunk, amely sűrű szerkeze­tű, egész magokat tartalmaz, címkéjén pedig szerepel a „tel­jes kiőrlésű” kifejezés. Ez azt jelzi, hogy olyan lisztből sütöt­ték, amelyből nem vonták ki a gabonaszemek héját és csíra­kezdeményét.

Ezeknek a meg­emésztése hosszabb időt vesz igénybe. A másik lehetőség a kovászos kenyér. Bár ez is fe­hér kenyér, a kovász – erősen savas lévén – megakadályozza a vércukorszint kiugrását. Keresse a péknél a valódi ko­vászos kenyereket; egyes pék­ségek savanyú ízesítőket hasz­nálnak savtermelő mikrobák helyett a kovász érlelésére.

Minden félbarna vagy barna kenyér egészségesebb, mint a fehér kenyér?

NEM Ha a címkén az áll, hogy „félbarna” vagy „barna” kenyér, az valószínűleg színe­zett fehér kenyér. A „teljes kiőrlésű” kifejezést kell keresni.

A különböző fajta kenyerek egymás mellett találhatók az üzletek polcain. Az egyiken az áll, hogy fehér kenyér, a mási­kon az, hogy félbarna. Lehet, hogy az utóbbi egészségesebb­nek tűnik, de egyáltalán nem biztos, hogy az is.

Jegyezzük meg! Igazság szerint a legtöbb fél­barna és barna kenyér tulaj­donképpen finomított lisztből készült fehér kenyér, amelyet malátával vagy egyéb színező­anyaggal sötétebbre festenek, ám ettől nem lesznek rost-dúsabbak és egészségesebbek.

A kenyér akkor egészséges, ha tartalmaz korpát, azaz olyan lisztből sütötték, amely­ből nem vonták ki a gabonamagvak héját és csírakezde­ményét. A fehér kenyérből hiányoznak ezek az össze­tevők. A finomítás során a liszt elveszti a gabona rost-, vita­min- és ásványianyag-tartal­mának zömét, bár időnként ezek egy részét a kenyérkészí­tés során visszapótolják.

Csak úgy lehet eldönteni, hogy a kenyér, amelyet vásá­rolunk, valóban teljes értékű gabonából készült-e, vagy csak megfestették, ha elolvas­suk a címkéjét és megtaláljuk rajta a „teljes kiőrlésű” kifeje­zést. A tömör szerkezet is arra utal, hogy nem finomított lisztből sütötték a kenyeret, tehát kevésbé emeli a vércu­korszintet.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.