Méregtelenítés – Tisztaság fél egészség
A környezeti szennyeződések – és főleg a belélegzett levegő – nagy hatással vannak szívünk állapotára.
Tisztaság – fél egészség
A mondás nem teljesen igaz – helyesebb volna azt mondani, hogy a tisztaság maga az egészség. Az autóhoz, a fűnyíróhoz és a háztartási készülékekhez hasonlóan szervezetünk is akkor működik a legjobban, ha tisztán tartjuk. Szívünknek különösen jót tesz a tiszta környezet, amely mentes a baktériumoktól és vírusoktól, a dohányfüsttől, a piszoktól és az artériákat szűkítő szennyeződésektől.
Ha megóvjuk magunkat az influenzavírusoktól, ötödével vagy még nagyobb mértékben csökkenthetjük a szívbetegség kockázatát. Meglepő kutatási eredmény, hogy a napi kétszeri fogmosás is elengedhetetlen szívünk egészségéhez. Azt pedig valószínűleg senkinek sem kell külön bizonygatni, hogy bármennyire szeretjük is a végeredményt, a takarításhoz soha sincs nagy kedvünk – akár a nappalinkról van szó, akár az életmódunkról.
Egy olyan kultúrában, ahol a hizlaló ételek fogyasztását, a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást a felnőttek legjobb szórakozásának tekintik, a tiszta életről elég rossz vélemény alakult ki, hiszen kétségkívül kevésbé szórakoztató. Csakhogy a tiszta, szívbarát életnek egyáltalán nem kell szürkének és unalmasnak lennie.
Méregtelenítés
Az alább ismertetett tanácsok egy részét – például a dohányzás abbahagyása mellett szóló érveket -már korábban is hallhattuk, de bizonyára jó néhány olyan tényt is találunk majd, amely meglepő lesz – például arról, milyen kapcsolat van a környezetünkben gyakran jelen lévő anyagok és a szívbetegségek között.
Megtudjuk, hogyan képesek egészen apró lépések is – például a szájöblítő használata vagy az influenza elleni évenkénti védőoltás – tisztán tartani az artériákat és hosszú éveken át megőrizni szívünk egészségét.
1. Dohányzási tilalom
Ez talán túlságosan szigorú elvárás attól, aki egész életében dohányzott, és alig várja az alkalmat, hogy rágyújtson, csakhogy a dohány a legrosszabb a szívbetegséget okozó szennyező anyagok közül. Ráadásul, ha rágyújtunk, azzal nemcsak a saját szívünkben és artériáinkban teszünk kárt, hanem azéban is, aki csak beszívja a cigarettánkból felszálló füstöt. A koszorúér-betegségek egyötöde a dohányzásra vezethető vissza, és a dohányosok körében 70 százalékkal nagyobb a kockázata a szívbetegség miatti elhalálozásnak, mint a nem dohányzók esetében.
Aki dohányzik, háromszor nagyobb valószínűséggel kap szívrohamot, mint az, aki sosem gyújt rá. Minél hosszabb ideig dohányzik valaki, annál nagyobb a fenyegetettsége, viszont minél hamarabb szokik le róla, annál gyorsabban gyógyul meg a szíve. Leszokni nagyon nehéz, de a nikotinpótló készítményekkel, a korszerű gyógyszerekkel és persze megfelelő akaraterővel nem is lehetetlen.Ha törődünk a szívünkkel, abba kell hagynunk a dohányzást! A későbbiekben ismertetett módszereket követve akár már ma letehetjük a cigarettát – és jobban élvezhetjük az életet, mint valaha.
2. Mossunk kezet!
A kórokozók mindenütt jelen vannak, de szappant és vizet használva megakadályozhatjuk, hogy a szemünkbe, orrunkba vagy szánkba jussanak, ahol elszaporodhatnak, fertőzést okozhatnak, s a szívünket is károsító gyulladásokat idézhetnek elő.A megfelelő személyes higiéniával nemcsak a megfázásokat kerülhetjük el, hanem a szívbetegség rémét is távol tarthatjuk magunktól.
4. Kérjünk influenza elleni oltást!
Az influenza elleni védőoltás csökkenti annak lehetőségét, hogy szívproblémával kórházba kerüljünk, aki pedig valamilyen okból veszélyeztetettnek számít, annál az oltás jelentősen csökkenti a szívroham kockázatát. Magyarországon az oltás a 60 év felettiek, valamint a veszélyeztetett csoportok tagjai – pl. az idült szív-, keringési, légzőszervi, cukor-és anyagcserebetegek – számára ingyenes.
5. Tartsuk tisztán a fogainkat!
A szívig vezető út a szájon vezet keresztül – de nem a gyomron, hanem az ereken át. Talán hihetetlenül hangzik, de a fogakra rakódó ragacsos lepedékben megtelepedő baktériumok az ínyen át az erekbe juthatnak, és súlyos károkat tehetnek a keringési rendszerben. Ha tiszták a fogaink, és egészséges az ínyünk, akkor valóban jó okunk van mosolyogni.
Szintén sheffieldi kutatók mutatták ki, hogy az Egyesült Királyság különböző részein nagyobb a szélütéses halálozás kockázata azoknál, akik forgalmas főutak közelében élnek. Ha az összefüggés ok-okozati jellegű, nem pedig véletlen, az azt jelenti, hogy évente majdnem 1000 ember hal meg a közúti levegőszennyezés okozta szélütésben.
Még az olyan szívbarát tevékenységek, mint a kocogás vagy a kerékpározás is ártalmasak lehetnek, ha olyan helyen gyakorolják őket, ahol rossz a levegő minősége. Finn kutatók 45, koszorúér-betegségben szenvedő nő vizsgálata során azt tapasztalták, hogy amikor a környezetszennyezettség magas mértékű volt, akkor a hat hónapon át kéthetente terheléses EKG-vizsgálaton átesett pácienseknél jóval nagyobb fokú volt az ischaemia, azaz a szív vérellátásának csökkenése.
A légszennyezettség mindenkinek árt ugyan, a kockázat azonban különösen nagy az idősebbeknél, valamint azoknál, akiknél már kialakult valamilyen kóros állapot, pl. szív- vagy cukorbetegség.
Lélegezzünk jobban!
Nem sok lehetőségünk van arra, hogy megváltoztassuk a szabadban belélegzett levegőt, ám több dolgot is tehetünk azért, hogy szívünket kevésbé terheljék meg az ártalmas szennyező anyagok.
- Ellenőrizzük a levegő minőségét! Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat az ország különböző régióira kiterjedő levegőminőség-ellenőrző rendszert működtet, amely naponta többször szolgáltat friss adatokat a levegőszennyezettség szintjéről.
- Kerüljük a csúcsforgalmat! Hiába tiszta általában lakóhelyünkön a levegő, lehetőleg ne végezzünk testmozgást a szabadban – a kocogást és a kerékpározást is ideértve – a csúcsforgalom óráiban, amikor a gépjárművek a legtöbb szennyező anyagot bocsátják a levegőbe! Az a legjobb, ha kora reggel edzünk, és elkerüljük a főútvonalakat.
- Tartózkodjunk a dohányosoktól! Jó hír, hogy az országban egyre több bárból, étteremből és más nyilvános helyről tiltják ki a dohányosokat. A rossz hír viszont az, hogy már napi egy cigaretta füstjének passzív dohányosként való belégzése is felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Ha tehát valaki rágyújt a közelünkben, lépjünk távolabb!
- Zöldüljünk ki! A jó hőszigeteléssel és az ablakok kettős üvegezésével sok pénzt takaríthatunk meg a fűtési költségekből, de ezek a korszerűsítések alaposan leronthatják lakásunk levegőjének minőségé Vegyünk szobanövényeket – főként csokrosindát, pálmákat és borostyánváltozatokat, amelyek szűrőként tisztítják meg a levegőt!
- Együnk antioxidánsokat! Az antioxidáns hatású tápanyagok (C- és E-vitamin, béta-karotin) megvédik szívünket és tüdőnket a környezetszennyezéssel összefüggő, szabad gyökök okozta károsodásoktól. De ne táplálékkiegészítők formájában vigyük be ezeket, hanem együnk inkább sok friss zöldséget és gyümölcsöt. (A dohányosoknál a béta-karotint tartalmazó készítmények önmagukban szedve még növelhetik is a tüdőrák kockázatát.)
- Hagyatkozzunk az orrunkra! Ha az ideálisnál rosszabb minőségű levegőben végzünk testmozgást, próbáljunk az orrunkon keresztül lélegezni, mivel a benne lévő finom szőrszálak átszűrik a levegőt, mielőtt a tüdőbe kerülne.
Tisztító növények
Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szobanövények nemcsak szépek, hanem otthonunk levegőjének minőségét is nagymértékben javíthatják. Lejjebb felsorolt 5 növény a leghatékonyabban száll szembe a három legveszélyesebb háztartási szennyező anyaggal: a benzol gyakori oldószere a tintáknak, olajoknak, festékeknek, műanyagoknak és műgumiknak; a formaldehid fő forrásai a szigetelőanyagok, a papírtermékek és a tisztítószerek; a májat megtámadó, rákkeltő hatású triklór-etilén pedig tintákban, festékekben, lakkokban és ragasztókban fordul elő.
Ezek a tisztító virágok pedig:
- Vitorlavirág
- Gerbera
- Borostyán
- Botpálma
- Csokrosinda
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.