Veszélyes vagy biztonságos

Éjszakai műszak egészségkárosító hatásai

Manapság számos ipar- és üzletágban a vállalkozások a versenyképesség meg­őrzése érdekében éjjel-nappal működnek. Ez a fogyasztók és az üzlettulajdonosok számára nagy előny, ám ha azok közé tartozunk, akik éjjel kénytelenek dolgozni, akkor ez az éle­tünk minden területére – a hangulatunkra, a társas kapcsolatainkra, az egészségünkre – kihat. Szerencsére, bizonyos módszerekkel ellensúlyozhatok az éjszakai munka hatásai.

Ritmuszavar

Az éjszakai munka megzavarja a szervezet természetes, 24 órás ciklusát, azaz a test bio­lógiai órájának működését. Ez az összetett rendszer számos élettani folyamatot hangol össze, pl. a vérnyomást, a gyomorsavterme­lést, sőt még a fájdalomra való érzékenységet is. Rendes körülmények között a ciklust a környezeti tényezők szabályozzák: a sötét­ség és világosság váltakozása, az étkezések és az alvásidő. Ha e környezeti jelzések eltérnek a normálistól – ha éjjel dolgozunk és nappal alszunk -, a biológiai óránk nem biztos, hogy át tud állni az új ritmusra. Álmosak leszünk, amikor ébren kell lennünk, és nem tudunk elaludni, amikor végre lefekszünk. Mindez növeli a balesetveszélyt, és számtalan egészsé­gi problémát okozhat.

Az éjszakai munka rövid távon kimerült­séget okoz és csökkenti az éberséget, vagyis lényegében olyan hatásokkal jár, mintha he­teken át rosszul aludnánk. Ilyenkor nehe­zünkre eshet a döntéshozatal, gondolataink kifejezése, és nagyobb valószínűséggel szen­vedünk balesetet, főleg autóvezetés közben.

A hosszú távú hatások ennél jóval súlyo­sabbak lehetnek. Ilyenek például bizonyos emésztőrendszeri problémák (krónikus gyo­morégés és emésztési zavar), súlygyarapodás, magas vérnyomás, ill. a szívinfarktus és a szív- és érrendszeri betegségek megnöve­kedett kockázata. Gyakrabban fordulnak elő pszichés zavarok is. Az éjszakai műszakban dolgozó nőknél zavarok jelentkeznek a menstruációs ciklusban, és fogamzóképességük is romlik. A terhes nőknél nagyobb a magas vérnyomás kockázata.

Legyen éjszaka a nappal

Ha éjszakai műszakban dolgozunk, a napi­rendünket a lehető legkisebb mértékben vál­toztatgassuk. Szabadnapokon is igyekezzünk a megszokott időben aludni. Ha műszakot kell váltanunk, lehetőleg előre toljuk el a munkakezdést: szervezetünk könnyebben al­kalmazkodik, ha a munkakezdés reggel hétről délután háromra változik, mint ha délután helyett reggel hétkor kezdenénk dolgozni.

Napközben jobban alszunk, ha lefekvés előtt legalább egy órán át kerüljük a nap­fényt. A hálószoba lehetőleg hűvös legyen és sötét, és a zavaró környezeti hatásokat igye­kezzünk füldugó, alvómaszk vagy a túl erős zajokat kiegyenlítő „fehérzaj-gép” segítségé­vel minimálisra csökkenteni.

Ha éjszaka dolgozunk, igyekezzünk az életmódunkat a munka-alvás-szórakozás sorrendnek megfelelően kialakítani, és ne ragaszkodjunk a munka-szórakozás-alvás rendszerhez. Ne dohányozzunk, ne fogyasszunk túl sok kávét, és ne altatókkal vagy alkohollal álmosítsuk el magunkat, ill. serkentőszerek segítségével maradjunk ébren.

Végül, mozogjunk minél többet az éjsza­kai műszak egy szünetében vagy a műszak kezdete előtt, de soha ne lefekvés előtt!

Jegyezzük meg! Ha az éjszakai műszakban nagy stresszel járó munkát végzünk, mint például ez a légiirányító, az egészség­ügyi problémák megsok­szorozódhatnak.

Műszakváltás

Könnyebben állhatunk át az éjszakai műszakra, ha meg­próbálunk előtte három órát szunyókálni, utána pedig rögtön lefekszünk. Ha ezt megszoktuk, akkor elkezd­hetjük fokozatosan lerövidí­teni a szunyókálást, és azzal párhuzamosan meghosszab­bítani az alvás idejét.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.