• Margarin

Margarin mennyire káros az egészségre?

Melyik egészségesebb, a vaj vagy a mar­garin? A szakértők többsége az utóbbi időkig a margarinra szavazott, ám mostanra kiderült, hogy kockázati tényező lehet a szív­es érrendszeri betegségek kialakulásában.

Lágyabb és „szívélyesebb” margarin

A kemény főzőmargarin az, amely a kutatók szerint növelheti a szívbetegség kockázatát. Annak érdekében, hogy a margarin szobahő­mérsékleten is szilárd maradjon, tovább el­tartható legyen és jól lehessen használni a sü­teményekhez, a gyártók hidrogénnel kezelik a telítetlen növényi olajokat. Az így kapott „részben hidrogénezett” növényi olajok két olyan összetevőt tartalmaznak, amelyek árthatnak a szívnek: a margarin csaknem 25%-át kitevő telített zsírsavakat, valamint a további 25%-ot kitevő transzzsírsavtartalmú zsírokat vagy transzzsírokat.

A telített zsírsavak és a transzzsírok is emelik az artériákban lerakódó „jó” LDL-koleszterin szintjét. A transzzsírok ráadásul a „jó” HDL-koleszterin szintjét csökkentik, a károsnak tartott trigliceridekét – ezek is a vérben keringő zsírok közé tartoznak – pedig emelik. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a transzzsírok növelhetik az emlőrák veszélyét, de ez még nem bizonyított.

Egy kutatás szerint azoknál, akik legalább tíz éven át naponta akár csak egyetlen kiskanálnyi tömbmargarint fogyasztottak, 10%-kai nagyobb volt a szívinfark­tus valószínűsége. A fő bűnösnek itt is a transzzsírokat tekintik.

A lágy vagy folyékony margarinok a főzőmargarinnál és a vajnál is job­bak. Kevesebb hidrogént adnak hozzájuk, ezért jóval kevesebb telí­tett zsírsavat és transzzsírt tartal­maznak, viszont több bennük a vér LDL-szintjét csökkentő telítetlen zsírsav. Ezeket a nem hidrogénezett kenő­margarinokat nyugodtan fogyaszthatjuk.

Vissza a vajhoz?

Soha! Egy tanulmány szerint, amely 20, a vaj és a főzőmargarin hatását összehasonlító vizsgálat eredményeit összegzi, mindkét anyag növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A vaj ugyan csak nyolcadannyi transzzsírt tartalmaz, mint a tömbmargarin, viszont több mint 50%-a telített zsírsav, tehát ebből az anyagból több mint kétszer annyi van benne, mint bármelyik margarinban. Ha nem tudjuk leküzdeni a vaj iránti vágyunkat, legalább igyekezzünk mértékkel fogyasztani; a pirítóson pl. helyettesítsük lekvárral.

A legegészségesebb zsiradékok – ezek még a kenhető margarinoknál is jobbak – a ter­mészetes, hidrogénezetlen növényi olajok, főleg a repce- és az olívaolaj – ez utóbbiba pl. kenyeret mártogathatunk. Persze minden zsiradékot – még a telítetlen zsírsavakat tar­talmazókat is – mértékkel fogyasszunk; szak­értők szerint ezek az anyagok a napi energia­bevitelnek legfeljebb 30%-át tehetik ki.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.