• agyhártyagyulladás
• kezelések
• tünetek

Agyhártyagyulladás típusai és tünetei

A gennyes agyhártyagyulladás

Az agyhártyagyulladástól, azaz meningitisztől jogosan rettegünk. Mint sok gyermekkori idegrendszeri fertőzés, a baktéri­umok okozta gennyes agyhártyagyulladás is gyakran súlyos, élet­veszélyes betegség. Kezelésük sikeressége nagyrészt a korai felis­merésükön múlik, ezért az agyhártyagyulladás tüneteinek ismerete minden szülő számára nélkülözhetetlen.

Az agyhártyák gyulladása; ezek veszik körbe az agyvelőt és a gerincvelőt. Habár az átlagos halálozási aránya 5-10%, az agyhártyagyulladáson átesett gyerekek nagy része mindenféle károsodás nélkül gyógyul. A betegség azonban hagyhat hosszasan elhúzódó szövődményeket, mint pl. hallássérülés, tanulási nehézségek vagy görcsök.

Okai

Különféle kórokozók felelősek a ki­alakulásáért: baktériumok, vírusok, gombák, paraziták. Az agyhártyagyulladást okozó főbb baktériumok a következők: a B típusú haemofilus influensae, a meningococcus (Neisseria meningitidis) és a pneumococcus (Streptococcus penumoniae). Olaszország­ban évente 2-300 meningococcus eredetű agyhártyagyulladás van, a halálozási arány 13%. Általában az agyhártyagyulladásért felelős baktériumok a gyerek életkora szerint változók. A baktériumok mindig egy adott „tűzfészekből” indulnak ki, pl. fülgyulladás, garatgyulladás, tüdő­gyulladás, ízületi gyulladás stb.

Vírusok

Coxsackie vírus; a név abból a városból ered, ahol először izolálták. Az echovírus, a herpesz simplex, mumpsz és a bárányhimlő vírusa.

Tünetek

Az agyhártyagyulladásos gyerekeknek magas láza, hányingere, fejfájása van, érzékenyek, étvágytalanok és hányástól szenvednek. Tudatzavarosak, érzékenyek a fényre, nehezen mozgatják a fejüket, egyébként is nehezen mozognak. Súlyosabb esetben elveszítik az eszméle­tüket és görcsben rángatódznak. Előfordulhat, hogy az agyhártyagyulladás az agyi idegeket is érinti.

Gyakran sérül a hallóideg kisebb vagy nagyobb fokú süketséget okozva. A csecsemők esetében az agyhártyagyulladás jelei egészen mini­málisak: aluszékonyság, csökkent étvágy vagy éppen ellenkezőleg, nem bír elaludni. A gyerekorvos megnézi a kutacsot, nincs-e felpúposodva.

Megelőzése

Az agyhártyagyulladások leggyakoribb formái védőoltással megelőzhető betegségek, ezért a szülők tájékozottsága az agyhártyagyulladás elleni választható oltásokról szintén igen fontos. Az agyhártyagyulladást okozó bak­tériumok között napjainkban a pneumococcus és a meningococcus a leggyakoribb, hiszen a korábban szintén igen gyakori, B típusú Haemophilus influenzae által okozott betegségek az 1998-ban bevezetett kötelező védőoltás következtében szerencsére már nem for­dulnak elő.

Diagnózis

A tüneteken és az álta­lános vizsgálatokon kívül a meningitisz diagnózisának felállításához meg kell vizsgálni a központi idegrendszerben lévő folyadékot, ami az agyhártyák közötti teret tölti ki. Ezt lumbálással gyűjtik össze, mikroszkopikusan és tenyésztéssel vizsgál­ják; így tudják azonosítani a gyulladásért felelős mikroorganizmusokat. Emellett újabban próbálnak olyan diagnosztikai teszteket előállítani, amelyek a molekuláris biotechnikán alapulnak, amit közvetlenül a begyűjtött mintán tudnak használni, és nagyon gyors eredményt mutathatnak fel, akár a betegség korai szakaszában is.

A pneumococcus által okozott agyhártyagyulladás

A pneumococcus által okozott agyhártyagyulladást gyakran légúti fertőzés, nátha, középfülgyulladás előzi meg. Néhány nap bevezető légúti hurutos tünetek után a gyermek láza fokozó­dik, vagy lázas lesz, ha eddig e tünete nem volt, csillapíthatatlan hányás, fejfájás jelentkezik. A gyermek elesetté, fokozatosan egyre aluszékonyabbá válik. Jellemző a tarkó merevsége, illetve hogy a gyermek oldalt, összegörnyedve fekszik. Ilyen esetben azonnal or­vost kell hívni és gyermeket kórházba kell szállítani.

Kezelése

A kezelés an­tibiotikum és gyulladáscsökkentő adásából, infúzióból, nem ritkán gépi lélegeztetésből, intenzív osztályos kezelésből áll. A pneumococcus ellen a korábban bevezetett, hazánkban két éves kor alatt ingyenesen elérhető vakcina nyújt igen hatékony védelmet. Az ol­tás korábban hét különböző típusú pneumococcus ellen alakított ki védelmet, mára azonban ez 13 típusra bővült. Az oltás minden csecsemőnek és kisdednek ajánlott, hiszen hatása nem csak az agy­hártyagyulladás, hanem a véráramfertőzés, a középfülgyulladás és a tüdőgyulladás megelőzésében is jelentős.

A meningococcus

A másik fontos agyhártyagyulladást és ezzel együtt járó véráramfertőzést (szepszist) okozó baktérium a meningococcus. A meningococcus fertőzések jellemzője, hogy a betegség súlyos tünetei rendkívül gyorsan, sokszor néhány óra alatt kialakulnak, ezért a jellemző tünetek észlelése esetén azonnal, akár mentővel kórházba kell juttatni a gyermeket. A betegség általában magas láz­zal kezdődik, ehhez hamar hányás, aluszékonyság, ébreszthetetlenség társul. Ezt megelőzhetik illetve ezzel párhuzamosan is jelent­kezhetnek a meningococcus fertőzésre jellemző bőrelváltozások.

Tünetek

Ezek először apró, pontszerű, nyomásra el nem halványodó, piros kiütés formájában jelentkeznek elsősorban a végtagokon, melyekből hamar kiterjedt bevérzések képződnek. Jellemző tünet a végtagok hűvössége. A gyors lefolyás miatt a gyermekek sokszor már sokkos állapotban kerülnek intenzív osztályra. A betegség cseppfertőzéssel terjed, de átviteléhez szoros kontaktus szükséges, pl. direkt átvitel esetén csókolózással, vagy gyakori, ismételt kontaktussal, zsúfolt közösségekben, együttalvás során.

Típusai

A meningococcusnak is több (13) típusa fordul elő, ezek közül a csecsemők részére C típus ese­tében áll rendelkezésre védőoltás, idősebbek számára kettő (A és C) illetve négy (A, C, Y, W135) típust magába foglaló ún. poliszacharid oltás áll rendelkezésre. Csecsemőknek és kisgyermekeknek a kon­jugált, azaz fehérjéhez kapcsolt oltóanyag nyújt megfelelő védel­met. Hazánkban a korábbi években a B szerocsoport okozta beteg­ség fordult elő leggyakrabban. Ezzel szemben tavaly óta figyelhető meg a C szerocsoport dominanciája.

Védekezés oltással

Tekintettel arra, ahogy azt már korábban is írtuk, hogy a meningococcus nagyon gyors lefolyású, súlyos, gyakran életveszélyes és maradandó maradványtünetekkel járó betegséget okozhat, leginkább oltással védekezhetünk ellene. Bár leggyakrabban a csecsemők és kamaszok érintettek, de a jelen­legi járványügyi helyzetben mindenkinek megfontolandó a vakcináció. Hazánkban több fajta meningococcus elleni oltás vásárol­ható meg a gyógyszertárakban, két éves kor alatt támogatással is.

Terápia

Az agyhártyagyulladás eseté­ben nagyon fontos, hogy a lehető leghama­rabb megkezdődjék a megfelelő gyógyítás, bakteriális fertőzés esetén a gyerek korának megfelelő antibiotikummal, vírusfertőzés esetén pedig antivirális gyógyszerekkel.

Védőoltás

Az agyhártyagyulladás bizonyos formái megelőzhetők védő­oltással, amelyek már néhány hónapos kortól beadhatók. Ezek a Haemophilus B, a pneumococcus és a meningococcus C fertőzésből adódó agyhártyagyulladások. Különösen akkor javasolt az oltások beadása, ha az előző három hónap leforgása alatt 10 meg­betegedésnél több esik 100000 lakosra.

Ma már a pneumococcus okozta agyhár­tyagyulladás 13 baktériumtörzse ellen is van védőoltás, amelyek az antibiotikumokkal szemben ellenállók. Habár több mint 90-féle ilyen törzs van, de azért mégis hasznos lehet, mert a leggyakoribb fertőzések ellen véd. Egy másik új védőoltás a két­éves korú gyerekeknek készült, 4-5-féle meningococcus C ellen hatásos. Nem létezik még védőoltás a meningococcus B ellen, de már folynak a kísérletek.

Megjegyzés

Azok a személyek, akik érintkezésbe léptek bakteriális eredetű agyhártyagyulladásos beteggel, megelőzés­képpen 48 órán keresztül antibiotikumot kapnak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.