Keskenylevelű szenna, a természetes megoldás székrekedésre
Más néven indiai szenna, a hüvelyesek rendjébe (Fabales), a lepényfafélék (Caesalpiniaceae) családjába tartozó trópusi, szubtrópusi cserje. Észak-Afrikában, Núbiában, Arábiában, Kelet-Indiában honos, ebben a térségben termesztik is. Elsőként a IX. században arab orvosok írták le a szenna hashajtó tulajdonságát. A Közel-Keleten és Indiában már évszázadokkal előbb is használták. Európában a keresztes hadjárat előtt terjedt el.
Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok gyökérgümőcskéket fejlesztenek (nem minden szennafajon találhatók meg). Szára fás, elágazó. Levelei párosan, szárnyasán összetettek. Egy-egy levél lándzsa alakú, a széle ép, a levéllemez hártyás, színe világoszöld, a levélváll aszimmetrikus.
Virága:
A szirmok szabadok (nincs forrt szirom), körkörösen fedik egymást, felállóak, 5 tagúak (2×5 sziromlevél 5 csészével). A hátsó felső szirom vitorlaszerűvé alakult, nagyobb a többinél. A porzószám 4 porzóra redukálódott, a pillangósokra jellemző 9+2 porzóval szemben. Termése hüvelytermés, úgynevezett anyalevél. A hártyaszerű hüvely szorosan rátapad a magokra, így a magok a termésfalat kidomborítják. A növény leveleit (szennalevél) és terméseit (anyalevél) gyűjtik. Mindkettő leírása szerepel a magyar és a külföldi gyógyszerkönyvekben is. A drog szagtalan, íze keserű.
Alkalmazása:
A székrekedés tüneti kezelésére alkalmazzák.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.