• cukorbetegség

A cukorbetegség

A cukorbetegség – diabetes mellitus- elnevezés gyűjtő­fogalom, amellyel a glükózháztartás különféle zavarait jelölik. A cukorbetegségben szenvedőknél a glükóz, az energiaellátás legfőbb alapanyaga nem jut be a sejtekbe, mert hiányzik az inzulin nevű hormon, vagy mert nem tudja a hatását kifejteni.

Noha a cukorbetegséget már az ókorban is ismerték, még száz évvel ezelőtt is halálosnak számított, és csupán szigorú diétával tudták ke­zelni. Először 1921-ben sikerült kana­dai kutatóknak állatok hasnyálmiri­gyéből inzulint nyerni – ez volt a cukorbetegség hatékony kezelésének első lépése. Ettől kezelve felgyorsul­tak az események. Ma már egyénre szabott terápiák sora teszi lehetővé, hogy minden beteg teljes életet élhessen.

Az iparilag fejlett országokban a cukorbaj népbetegségnek számít: a WHO becslése szerint Európában 22,5 millió embert érint. Hazánkban körülbelül félmillió a nyilvántartott betegek száma, ám legalább még egy­szer ennyien nincsenek tudatában betegségüknek. A felderítetlen eseteket is beszámítva Közép-Európában minden tizedik ember cukorbeteg. Becslé­sek szerint ez a szám 2030-ra megduplázódik.

A cukorbetegség fajtái

A fejlett ipari országokban a cukorbetegek 5-10 százaléka úgynevezett 1-es típusú diabéteszben szenved, amely gyakran – bár nem mindig – gyermek ­vagy serdülőkorban jelentkezik, ezért ifjúkori cukorbajnak is hívják.

A cukorbetegek mintegy 90 százalékának van 2-es típusú diabétesze. Korábban ezt az idősebb korosztályok betegségének tartották, ma azonban gyakran már serdülőkorban kialakul. A terhességi diabéteszből később gyakran fejlődhet ki 2-es típusú cukorbetegség.

Másodlagos cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az inzulin termelését vagy hatásának érvényesülését valamilyen más betegség akadályozza. Amennyiben például valamiért el kell távolítani a hasnyálmirigyet, megszű­nik az inzulintermelés. A mellékvesekéreg vagy az agyalapi mirigy rendelle­nessége túl sok glukokortikoicl vagy növekedési hormon képződését okoz­hatja, melyek szintén gátolják az inzulin hatását.

Szigetátültetés – búcsú az inzulininjekciótól?

Az 1-es típusú cukorbetegség súlyos eseteit egyre sűrűbben kezelik úgy, hogy átültetik a hasnyálmirigyet, gyakran a vesével együtt. Újabb, még nem általánosan elterjedt módszer a kizárólag inzulintermelő sejtek átültetése. A beavatkozásra altatásban kerül sor. Egy tűvel két-három milliliter szigetsejtszövetet juttatnak be közvetlenül a májkapuérbe. Ezek a sejtek idővel a hasnyálmirigyben telepednek meg. A beavatkozásnak köszönhe­tően körülbelül minden hatodik beteg véglegesen búcsút inthet az inzulin­injekcióknak. A többiek általában legalább az adagjukat csökkenthetik, ami ugyancsak nagy eredmény.

Oltás cukorbetegség ellen?

A 2-es típusú cukorbetegséggel ellentétben az 1-es típusút nem lehet megelőzni, ezért már régóta próbálnak ellene védőoltást kidolgozni. Laboratóriumi állatokkal értek el kezdeti eredményeket: 1-es típusú cu­korbetegségben szenvedő egerekbe ismételten hasnyálmirigyszövetet fecskendeztek. Az állatok eleinte ellenanyagot termeltek, ám egy idő után szervezetük saját anyagként kezelte a beadott szövetet, s az ellenanyag ­termelés leállt. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hasnyálmirigyszövet nem pusztul el teljesen, helyreállhat az inzulintermelés.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.