• autó

Az autózás káros hatásai

Reggelente és esténként megszokott látvány a városokba, illetve onnan hazafelé igyekvő autósok áradata, Magyar­országon különösen a főváros környékén. Noha az utak egyre forgalmasabbá válnak, a zsúfoltság egyáltalán nem új jelenség: Rómában a Kr. e. 1. században már olyan súlyossá váltak a forgalmi dugók, hogy Július Caesar betiltotta az áruszállító kordék nappali használatát. A tudósok azonban ma már azt is tudják, hogy azok, akik nagyon sokat autóznak és gyakran kerülnek forgal­mi dugóba, nemcsak a munkahelyük felé haladhatnak, hanem súlyos egészségi problémák felé is.

Megbetegíthet-e a túl sok autózás?

IGEN Ha folyton idegeske­dik útközben, a kialakuló idült stressz miatt fogékonyabbá válhat kisebb-nagyobb egész­ségi problémákra.

Sokan képtelenek vagyunk ma­gunk mögött hagyni a feszült­séget a stresszel teli autózás után. Dr. Ray Novaco, a Kali­forniai Egyetem pszichológusa a munkatársaival együtt kimu­tatta, hogy akik a munkából hazafelé autózva a leggyakrab­ban érzik zaklatottnak magu­kat, esténként azok lesznek a legtöbbször ingerlékenyek, tü­relmetlenek, fáradtak és rossz­kedvűek. Dr. Novaco megálla­pította, hogy a hosszú autózás és a sűrű forgalom nagyobb stresszt jelent a nők számára – valószínűleg azért, mert álta­lában nekik kell időre hazaér­niük, hogy el tudják hozni a gyerekeket az óvodából, isko­lából, vagy időben vacsorát tudjanak tenni az asztalra.

A stressz gyengíti az immunrendszert

A kutatócsoport közvetlen összefüggést talált a sokat autózók által naponta leküzdendő forgalom mennyi­sége és a megbetegedések gya­korisága között. A kutatások azt is kimutatták, hogy általá­ban a leghosszabb útvonalon rendszeresen autózóknak a legmagasabb a vérnyomásuk. Legyen óvatos, ha gyakran elveszíti a türelmét, amikor fel­torlódik a forgalom: a Journal of tbe American Médical Association című szaklapban megjelent egyik vizsgálat sze­rint az „A” személyiségtípusú emberek körében, akik türel­metlenek és gyakran érzik túl­hajszoltnak magukat, 50 szá­zalékkal nagyobb a magas vérnyomás kockázata.

A mindennapos bőséges test­mozgás persze elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez, és könnyen lehet, hogy a munká­ba autóval járók részben éppen ezért „szúrnak ki” magukkal. Az autóval ingázók alig 14 százaléka tesz meg naponta legalább 10 000 lépést – ez az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ által az egészséges életmód része­ként ajánlott mennyiség. Egy vizsgálat ugyanakkor azt mu­tatta, hogy a vonattal ingázók 40 százaléka teljesíti ezt a célt, valószínűleg azért, mert na­ponta kétszer kell gyalog meg­tenniük az autójuk és a peron, illetve a peron és a munka­helyük közti távolságot.

Árt a mindennapos hosszú autózás a hátnak?

IGEN Úgy tűnik, hogy a kor­mánykerék mögötti üldögélés még az íróasztal mögötti üldö-gélésnél is károsabb.

Az ok valószínűleg az, hogy miközben jobbra-balra kanya­rodik, lassít és gyorsít, a csigo­lyák közti porckorongok állandóan rezgésnek és hajla-dozásnak vannak kitéve. Rá­adásul mivel a gázt, a féket és a kuplungot a lábaival kell működtetnie, azok nem tartják meg a gerincet, s ez tovább fo­kozza a gerinc megterhelését.

Több vizsgálatból is úgy tű­nik, hogy minél többet autózik valaki, annál nagyobb való­színűséggel alakul ki hátprob­lémája. Brit tudósok kimutat­ták, hogy azok, akik hetente 20 órát autóznak, hatszor any-nyi időt hiányoznak a munká­ból hátfájás miatt, mint a leg­feljebb 10 órát autózók.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.