Veszélyes vagy biztonságos

Okozhat-e problémát az amalgántömés?

Az „ezüst” fogtömések nem kizárólag ezüstből készül­nek: valójában ezüst, ón, réz és más fémek pora az alap­anyag, amelyet folyékony higannyal kevernek el. A fog­orvosok immár csaknem két évszázada használnak ilyen „amalgámtöméseket” a fogak javítására. Noha ma már másféle töméseket is ismernek, az amalgám erős és olcsó. Kérdés persze, hogy biztonságos-e.

Okozhat-e egészségi problémákat az amalgámtömésben lévő higany?

NEM A kutatások során nem sikerült egyértelműen kimu­tatni, hogy az amalgámtömé­sek bármilyen egészségi rend­ellenességet okoznának.

A fogorvosok hosszú időn át kitartóan bizonygatták, hogy a töméshez használt amalgámból nem juthat higany a szervezet­be. Ma azonban már tudjuk, hogy a fogtömésekből higany­gőz szabadul föl, elsősorban rágás közben. Az is régóta is­mert, hogy a nagy mennyiségű higannyal való tartós érintke­zés károsíthatja a vesét, és re­megést, depressziót, ingerlé­kenységet, emlékezetvesztést s egyéb idegrendszeri problémá­kat okoz.

A higanyos tömésekkel kap­csolatos aggodalmak már a 19. század közepén fölmerül­tek. A szkeptikusok azt állítot­ták, hogy a tömésekből szivár­gó higany egész sor problémát okoz, elsősorban a központi idegrendszerben. Nincs azon­ban egyértelmű bizonyíték arra, hogy e tömések károsíta­nák az agyat, vagy bármilyen más egészségi problémát idéz­nének elő, még ha az összes fogban megtalálhatók is.

Kutatási eredmények: Dr. Michael N. Bates, a Ka­liforniai Egyetem epidemioló-gusa 2006-ban átvizsgálta az orvosi szakirodalmat, és nem talált tudományos bizonyíté­kot arra, hogy az amalgám­tömés növelné a vesebetegség vagy a krónikusfáradtság­szindróma kockázatát. A ré­gebbi kutatások nyomán föl­merült a lehetőség, hogy a higany növeli az olyan ideg­rendszeri betegségek kockáza­tát, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Ekkor azonban csak azokat vizsgálták, akik a munkájuk révén érintkeztek higannyal, és soha nem is hoz­ták összefüggésbe az amalgám­töméseket az említett ideg­rendszeri megbetegedésekkel. Néhány tanulmány azt is fölvetette, hogy a tömésekből származó higany sclerosis mul­tiplexet okozhat, de ezek az eredmények sem voltak döntő erejűek.

Az utóbbi időkben több vizs­gálat is megcáfolta azon állítá­sokat, hogy az amalgámtöméses gyermekek körében nagyobb a tanulási rendelle­nességek kockázata. Az egyik vizsgálat például megállapítot­ta, hogy e gyermekeknek hét évvel az amalgámtömések behelyezése után teljesen nor­mális az emlékezetük, az össz­pontosító képességük, a moz­gáskoordinációjuk és minden egyéb mérhető idegrendszeri funkciójuk.

Az FDA szerint nincsenek bizonyítékok a higanyos tömé­sek ártalmasságára, bár abban dr. Bates és más tudósok is egyetértenek, hogy e téren to­vábbi vizsgálatok szükségesek.

Jó tanács: Ha aggódik a szájában lévő higany miatt, legközelebb ha fogtömésre van szüksége, kér­dezze meg fogorvosától, nem kaphatná-e azt kompozit anyagból. Ezek a fogakéval megegyező színű tömések műgyantával kombinált üveg­ből vagy kvarcból készülnek, és a meglévő fogból keveseb­bet kell hozzájuk eltávolítani. Általában 5-10 évente cserélni kell őket, míg az amalgám­tömések átlagosan 15 évig vagy még tovább is kitartanak. Egyes vizsgálatokból úgy tű­nik, hogy a kis- és nagyőrlők esetében még mindig az amal­gámtömés a legtartósabb megoldás.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.