Hogyan hatnak a szervezetre a mesterséges színezékek?
Izlelőbimbói segítenek eldönteni, hogy az étel jóízű-e vagy sem, de hogy mit szeretne megenni, abban elsősorban a szeme dönt. Az élelmiszergyártók különféle színezékekkel igyekeznek étvágygerjesztőbbé tenni termékeiket – s gyakran szintetikus festékanyagokat is használnak. Sok bírálat érte a mesterséges színezékeket, mondván, hogy egészségi problémákat okozhatnak – főként gyermekek esetében jelentkező viselkedési zavarokat.
Az élelmiszer-színezékek és az ADHD közti összefüggést már megcáfolták, vagy mégsem?
NEM Az utóbbi évek kutatásai ismét tápot adtak azon aggályoknak, hogy az ételekhez és italokhoz adott mesterséges élelmiszer-színezékek hiperaktivitást okozhatnak, illetve súlyosbíthatják azt.
Az 1970-es években dr. Benjámin Feingold gyermekorvos olyan elmélettel állt elő, amely reményt kínált a hiperaktív gyermekek szüleinek: bizonyos összetevőknek és adalékoknak, egyebek közt a mesterséges színezékeknek a gyermekek étrendjéből való eltávolítása megregulázhatja a fiatalok zabolátlan viselkedését és javíthatja összpontosító képességüket. Az orvosok többsége elvetette dr. Feingold teóriáját, mondván, hogy az étrend nem lehet hatással a figyelem-hiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) nevű állapotra.
Egyes friss kutatások azonban azt sugallják, hogy a mesterséges színezékek fogyasztásának csökkentése mégiscsak segíthet egy kicsit abban, hogy a gyerekek kevésbé legyenek nyughatatlanok és jobban tudjanak összpontosítani. A Columbia Egyetem orvosai 15 olyan vizsgálatot elemeztek, amelyben szülők és tanárok értékelték a gyerekek viselkedését, mielőtt és miután a kicsik mesterséges színezékkel készült ételeket és italokat fogyasztottak.
Becsléseik szerint e termékek elhagyása fele-harmadannyira hatásosan javította a gyermekek viselkedését és összpontosító képességét, mint az ADHD elleni gyógyszerek. E téren még további vizsgálatok szükségesek, de ha kevesebb mesterséges színezéket tartalmazó ételt kapnak a gyerekek, az biztosan nem árt, s talán még segít is, hogy nagyobb rend legyen a lakásban és az osztályban.
- Az élet illúziója: színezékek
- Károsak az étel-színezékek?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A természetes élelmiszer-színezékek eleve biztonságosak?
NEM Egyes természetes színezékek egészen meglepő forrásból származnak és allergiás reakciókat is okozhatnak.
Talán meglepődik, ha megtudja, hogy a málnás joghurtnak vagy a rózsaszín üdítőitalnak a színét adó anyagot rovarokból állítják elő – levéltetvekből, ha egészen pontosak akarunk lenni. Többféle étel és ital is a kárminnak és a kosnilnak köszönheti ragyogó vörös színét – e festékeket pedig összezúzott bíbortetvekből állítják elő.
A vegetáriánusok és a szigorúan kóser étrenden élők gyakran dühbe gurulnak, amikor kiderül, hogy tudtukon kívül rovaroktól származó anyagot fogyasztottak. Ám ők legalább nem lesznek csalánkiütésesek és nem küszködnek a lélegzetvételért, mint az a viszonylag kis számú ember, aki allergiás e színezékekre. Néhányukban szabályos anafilaxiás sokk is kialakulhat.
Egy amerikai érdekvédelmi csoport becslései szerint az Egyesült Államokban évente 400 emberben léphetnek föl kellemetlen reakciók e rovaroktól származó festékanyagok miatt – sokuk esetében ezek olyan súlyosak, hogy orvoshoz kell fordulniuk, sőt kórházba is kerülhetnek.
Sokan csak akkor fedezik fel, hogy allergiásak a kárminra és a kosnilra, amikor szervezetük ezt heves reakcióval tudatja. Sajnos ezeket az adalékanyagokat nem mindig tüntetik föl egyértelműen az összetevők listáján, bár ma már egyre több gyártó fordít gondot arra, hogy név szerint is jelezze őket, míg más cégek egyszerűen beszüntették a használatukat.
Kapcsolódó cikkek
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.