• altatás

A műtéti altatás kockázatai

Az érzéstelenítés sokat fejlődött azóta, hogy a műtét előtt a beteggel whiskyt itattak, aztán egy botot nyomtak a szájába, hogy arra harapjon rá. Ámde a ma altatásban végzett műtétekhez szükséges mély álmot kiváltó szerek a légzésre, a vérnyomásra és az egyéb élettani funkciókra is hatással vannak, így nem meglepő, hogy alkalmazásuk mellékhatásokkal járhat. Ráadásul előfordul, hogy az aneszteziológusok nem meg­felelő adagot használnak, vagy nem megfelelő módon kezelik azt a helyzetet, amikor egy beteg rosszul reagál az adott szerre.

Okozhat-e az érzés­telenítés betegséget – vagy valami még rosszabbat?

IGEN A műtétek során alkal­mazott, öntudatlanságot elő­idéző és az izmokat ellazító gyógyszereknek lehetnek mellékhatásaik, bár ezek rendszerint jelentéktelenek.

Egy csaknem 113 000 műtét adatait feldolgozó kanadai vizsgálat azt találta, hogy a be­tegek tizede tapasztalt az érzés­telenítésre visszavezethető utó­hatásokat. A leggyakoribb probléma a hányinger, a há­nyás és a torokfájás volt. E pa­naszoknak azonban csak egy apró hányada – kevesebb mint fél százaléka – volt komoly. Előfordul, hogy a műtött bete­gek az altatásba halnak bele, de ez 10 000 esetből 1-nél is kevesebbszer történik meg.

Föl lehet ébredni műtét közben?

IGEN Ezer műtéti beteg kö­zül 1-2 nyeri vissza eszméle­tét az operáció alatt.

A hollywoodi filmesek egyik kedvelt témájává vált az a helyzet, hogy a beteg fölébred műtét közben, de sem beszéd­del, sem másként nem tudja jelezni, hogy az érzéstelenítő hatása már elmúlt.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy az altatásban történő föl­ébredés igen ritka. Dr. Peter S. Sebeinek az Emory Egyetem aneszteziológusának becslései szerint az USA-ban évente 26 000 beteg tapasztalja meg a jelenséget, miközben 20 millió műtétet végeznek altatásban. A gond általában abból adó­dik, hogy a beteg túl kevés altatót kap – az anesztezioló­gus tévedése, vagy a berende­zések hibája miatt. Vannak bizonyos fajta beavatkozások, amelyek során a betegek na­gyobb valószínűséggel térnek magukhoz: a szívműtétek so­rán például kevesebb altató­szert szoktak alkalmazni, a baleseti ellátások alatt pedig azért, mert a szűkös idő miatt nehezebb meghatározni a meg­felelő dózist.

Noha a műtét közben föl­ébredő betegeknek csak kisebb hányada érez fizikai fájdalmat is, a műtét alatti ébrenlét emlé­ke érzelmi traumát okozhat. Két évvel később a betegek mintegy fele észleli magán a poszttraumás stressz-szindróma tüneteit, például a hirtelen be­villanó emlékeket és a vissza­térő rémálmokat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.