• ételszínezékek

Hogyan hatnak a szervezetre a mesterséges színezékek?

Izlelőbimbói segítenek eldönteni, hogy az étel jóízű-e vagy sem, de hogy mit szeretne megenni, abban elsősor­ban a szeme dönt. Az élelmiszergyártók különféle színe­zékekkel igyekeznek étvágygerjesztőbbé tenni termékeiket – s gyakran szintetikus festékanyagokat is használnak. Sok bírálat érte a mesterséges színezékeket, mondván, hogy egészségi problémákat okozhatnak – főként gyer­mekek esetében jelentkező viselkedési zavarokat.

Az élelmiszer-színe­zékek és az ADHD közti összefüggést már megcáfolták, vagy mégsem?

NEM Az utóbbi évek kutatá­sai ismét tápot adtak azon aggályoknak, hogy az ételek­hez és italokhoz adott mester­séges élelmiszer-színezékek hiperaktivitást okozhatnak, illetve súlyosbíthatják azt.

Az 1970-es években dr. Ben­jámin Feingold gyermekorvos olyan elmélettel állt elő, amely reményt kínált a hiperaktív gyermekek szüleinek: bizonyos összetevőknek és adalékoknak, egyebek közt a mesterséges színezékeknek a gyermekek étrendjéből való eltávolítása megregulázhatja a fiatalok zabolátlan viselkedését és javít­hatja összpontosító képessé­güket. Az orvosok többsége elvetette dr. Feingold teóriá­ját, mondván, hogy az étrend nem lehet hatással a figyelem-hiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) nevű állapotra.

Egyes friss kutatások azon­ban azt sugallják, hogy a mes­terséges színezékek fogyasztá­sának csökkentése mégiscsak segíthet egy kicsit abban, hogy a gyerekek kevésbé legyenek nyughatatlanok és jobban tudjanak összpontosítani. A Columbia Egyetem orvosai 15 olyan vizsgálatot elemeztek, amelyben szülők és tanárok értékelték a gyerekek viselke­dését, mielőtt és miután a ki­csik mesterséges színezékkel készült ételeket és italokat fo­gyasztottak.

Becsléseik szerint e termékek elhagyása fele-har­madannyira hatásosan javítot­ta a gyermekek viselkedését és összpontosító képességét, mint az ADHD elleni gyógyszerek. E téren még további vizsgála­tok szükségesek, de ha keve­sebb mesterséges színezéket tartalmazó ételt kapnak a gye­rekek, az biztosan nem árt, s talán még segít is, hogy na­gyobb rend legyen a lakásban és az osztályban.

A természetes élel­miszer-színezékek eleve biztonságosak?

NEM Egyes természetes színezékek egészen meglepő forrásból származnak és aller­giás reakciókat is okozhatnak.

Talán meglepődik, ha megtud­ja, hogy a málnás joghurtnak vagy a rózsaszín üdítőitalnak a színét adó anyagot rovarok­ból állítják elő – levéltetvekből, ha egészen pontosak aka­runk lenni. Többféle étel és ital is a kárminnak és a kosnilnak köszönheti ragyogó vörös színét – e festékeket pedig összezúzott bíbortetvekből állítják elő.

A vegetáriánusok és a szigo­rúan kóser étrenden élők gyak­ran dühbe gurulnak, amikor kiderül, hogy tudtukon kívül rovaroktól származó anyagot fogyasztottak. Ám ők legalább nem lesznek csalánkiütésesek és nem küszködnek a lélegzet­vételért, mint az a viszonylag kis számú ember, aki allergiás e színezékekre. Néhányukban szabályos anafilaxiás sokk is kialakulhat.

Egy amerikai érdekvédelmi csoport becslései szerint az Egyesült Államok­ban évente 400 emberben léphetnek föl kellemetlen reak­ciók e rovaroktól származó festékanyagok miatt – sokuk esetében ezek olyan súlyosak, hogy orvoshoz kell fordulniuk, sőt kórházba is kerülhetnek.

Sokan csak akkor fedezik fel, hogy allergiásak a kárminra és a kosnilra, amikor szerve­zetük ezt heves reakcióval tudatja. Sajnos ezeket az ada­lékanyagokat nem mindig tüntetik föl egyértelműen az összetevők listáján, bár ma már egyre több gyártó fordít gondot arra, hogy név szerint is jelezze őket, míg más cégek egyszerűen beszüntették a használatukat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.