Panaszok és kezelésük

Gyógymódok vastagbélrák esetén

Amióta több vizsgálat is kimutatta, hogy a rostfogyasztás nem gátolja meg a vastagbélrák kialakulását, azt gondol­hatná, igazából nem is lehet tudni, hogyan csökkenthető e betegség kockázata. Nos, ha így tenne, tévedne. Sok mindent tehet a vastag- és végbélrák megelőzése érdeké­ben – elsőként rögtön ott vannak a rendszeres szűrővizs­gálatok. A vastag- és végbélrák egyébként a jobb gyógy-hajlamú daganatos betegségek közé tartozik – különösen, ha korán felismerik őket.

Kolonoszkópia

A vastagbélrák időben való ész­lelése messze a legjobb „meg­előzési” stratégia. A jelenlegi irányelvek 50 éves kortól kezdve 10 évenként javasolják a szűrővizsgálatot. A vizsgálat során az orvos apró kamerával fölszerelt műszert vezet végig a végbélen át a vastagbélbe, és a rákot megelőző állapotot jelző kinövéseket, úgynevezett polipokat keres. Ha ilyeneket talál, az orvos ki is metszheti azokat és elküldi szövettani vizsgálatra. Ha csak a polipra korlátozódik a szövettani eltérés, ezzel gyakorlatilag „meggyógyíthatja” a rákot, még mielőtt az kifejlődött vol­na.  Aszpirin és egyéb nemszteroid jellegű gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok)

Egyértelmű bizonyítékok van­nak arra, hogy az aszpirinnek és más NSAID-oknak, például a celekoxibnak a rendszeres tartós szedésével megelőzhető a vastagbélrák. Az egyik leg­meggyőzőbb vizsgálatban 80 000-nél is több nő egészségi állapotát kísérték figyelemmel 20 éven át. Azok körében, akik hetente minimum kétszer vettek be legalább 325 milli­gramm aszpirint, 33 százalék­kal volt kisebb a vastagbélrák kialakulásának kockázata, mint a gyógyszert ennél ritkáb­ban szedők esetében.

Ugyanez volt érvényes az egyéb NSAID-okra. A vizsgálat azonban azt is megállapította, hogy a sok aszpirin fogyasztása növeli a gyomor- és bélvérzések koc­kázatát; a veszély azok vonat­kozásában volt a legnagyobb, akik hetente hatnál is többször vettek be aszpirint.

Figyelem! Ne kezdjen el azonban na­gyobb mennyiségben aszpirint vagy más gyulladáscsökkentőt szedni anélkül, hogy ezt meg­beszélné orvosával; e gyógysze­rek rendszeres szedése komoly kockázatokkal járhat.

Sztatinok

Ha legalább öt éven át szed koleszterin­szint-csökkentő gyógyszereket, például atorvasztatint, szimvasztatint vagy pravasztatint, az csaknem a felére csökkent­heti a vastagbélrák kockázatát, állapították meg nagyjából 4000 fő vizsgálata alapján. A sztatinok azáltal csökkent­hetik a rák kockázatát, hogy gátolnak egy enzimet, amely a koleszterin termelése mellett talán a vastag- és végbélrák kialakulásában is szerepet ját­szik. Természetesen a sztatinoknak is vannak mellékhatá­saik, és nem is felelnek meg mindenkinek.

A tévhitekkel ellentétben az alábbi lehetőségek nem segítenek

Rost Éveken át azt suly­kolták belénk, hogy a rostban gazdag étrend csökkenti a vastagbélrák kockázatát. A ku­tatók végül nekiültek, egyesí­tették 13 nagy esetszámú vizs­gálat adatait, és kiderítették, hogy az állítás nem igaz. Mindazonáltal ez nem jelenti, hogy ki kellene dobnia a gabo­naszemes müzlit, a rostban gazdag étrend ugyanis más szempontból valóban hasznos: csökkenti a szív- és a cukorbe­tegség veszélyét.

Testmozgás Ne értsen félre bennünket: a testmozgás továbbra is döntő fontosságú az egészség szempontjából. Ám egy csaknem 32 000 nő bevo­násával végzett vizsgálat sze­rint a vastagbélrák kockázatát illetően semmit sem számít.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.