• egészség tippek
• gyógymódok
• szorongás

Vessen véget a szorongásnak tippjeink segítségével!

Mindenki szorong néha. Ennek általában egyértelmű oka van: repülőút, nyilvános szereplés, új munkahely, tömeg­ben való közlekedés… Gyakran elég, ha vesz néhány las­sú, mély lélegzetet, vagy ha módja van rá, megnyugtató zenét hallgat. De ha úgy találja, hogy szinte mindennap szorong vagy idegeskedik, pedig nincs is rá kézenfekvő oka, akkor lehet, hogy pánikbetegségben szenved, amely­nek egyebek közt szapora légzés és álmatlanság lehet a tünete. Ez súlyos betegség, amellyel feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni. Az alábbi gyógyszereket kizárólag orvosi felügyelet mellett szedje. Ha a gyógyszerszedés mellett riasztó tüneteket, például öngyilkossági késztetést észlel, mielőbb keresse föl kezelőorvosát. Nézzük, milyen megoldások léteznek!

Antidepresszánsok

E gyógyszereket depresszió ke­zelésére használják a leggyak­rabban, de általában velük próbálkoznak először pánik­betegség esetén is. Ennek az az oka, hogy hatásosak, és vi­szonylag kevés mellékhatásuk van. A vizsgálatok szerint az emberek többségénél a három leghatékonyabb az imipramin, a szervezetben elhúzódó hatá­sú venlafaxin és a paroxetin.

Mennyire hatékonyak? Egy felmérés szerint a paroxetint nyolc héten át szedő pánikbe­tegek 72 százaléka tapasztalt javulást, 36 százalékuknál pedig megszűntek a tünetek.

Buspiron

Ez a gyógy­szer nagyjából ugyanolyan hatásosan enyhíti a szorongást, mint a benzodiazepin-alapú feszültségoldó szerek, ám azoknál hosszabb ideig szedhe­tő, és sokkal kisebb a függőség kialakulásának kockázata. Ha korábban benzodiazepint használt, feltétlenül várjon leg­alább 30 napot a szedés abba­hagyásától számítva, mielőtt buspiront kezdene szedni, más­különben gyengülhet a szer hatása. A buspiron hátránya viszont, hogy naponta három­szor kell bevenni, és nem eny­híti a depressziót sem, amely pedig gyakran kíséri a szoron­gásos rendellenességeket.

Kognitív viselke­désterápia

A pszichoterá­piának ez a változata segít át­értékelni, hogyan szemléli a világot, és megtanítja, miként tekinthet logikusabban az Önt aggasztó dolgokra. Ha például állandóan a pénz miatt ideges­kedik, megtanulhatja reálisab­ban látni bevételeit és kiadása­it. A vizsgálatok szerint hat hónap kognitív terápia után a gyógyulási arány 51 százalé­kos, és a rendelkezésre álló korlátozott számú adat alapján pánikbetegség kezelésére is ja­vasolják ezt a terápiát a gyógy­szerszedés kiegészítéseként. Általában négy hónapon át kell heti egy-két órás foglalko­zásokra járni.

Kava

Ez a gyógynövény (Piper methysticum) a vény­köteles szorongáscsökkentő gyógyszerekhez hasonlóan hat, ám azokkal ellentétben nem okozhat szellemi „lelassulást” vagy emlékezetzavarokat. Szakemberek 11, összesen több mint 600 betegre kiter­jedő vizsgálat eredményeit összegezve megállapították, hogy a kava rövid távon a placebónál hatékonyabban enyhíti a szorongást. Standar­dizált, 70 százalék kavalaktont tartalmazó készítményt szed­jen. A kava nem megfelelő alkalmazása károsíthatja a májat, máj betegek tehát kerüljék. Alkoholt ne fogyasszon egyidejűleg!

Alkalmazott rela­xáció

E módszer alkalmazá­sa során viszonylag egyszerű dolgokat kell végezni, például mélylégzést, progresszív izom­lazítást, irányított vizualizációt és módszeres érzéketlenítést (ez utóbbi során apránként kell szembenézni a félelem­mel). Egy öt hónapon át tartó vizsgálatban relaxációs mód­szereket alkalmazó és antidepresszánst szedő pánikbetegeket hasonlítottak össze, és azt ta­lálták, hogy mindkét csoport­ban nagyjából azonos mértékű volt a javulás.

Jóga

Több vizsgálat is ki­mutatta, hogy a jógázó pánik­betegekben alacsonyabb a kortizol nevű stresszhormon szintje, és kevesebb szorongás­csökkentő gyógyszerre van szükségük. a jóga többféle módon segít: a kontrollált lég­zés megkönnyíti az elme ellazítását és több energiával látja el a testet, a speciális pózok pedig ellazítják az izmokat és elterelik a figyelmet.

További lehetséges módszerek:

• Meditációk A meditáció hatását még nem tanulmányoz­ták behatóan, de egy vizsgálat során azt találták, hogy azok­ban, akik nyolc héten át végez­tek a jelenlétre koncentráló meditációt, kevésbé csökkent a szorongás, mint a 12 hetes kog­nitív terápián részt vettekben. Mindazonáltal mindkét mód­szer nagyjából azonos mérték­ben javította a hangulatot, az életminőséget és a minden­napi tevékenységek végzéséhez szükséges képességet.
• Virtuálisvalóság (VR)-kezelés E viszonylag új terápiás módszer során a fóbiás (valamilyen tárgy vagy helyzet miatt szorongó) bete­gek számítógépes szimuláció segítségével hozzászoknak a szorongást kiváltó dologhoz vagy helyzethez. a vizsgálatok szerint ez a megoldás hatéko­nyabb a pusztán a képzeletre hagyatkozó hasonló terápiá­nál, és ugyanolyan hatásos, mintha az adott helyzetet a valóságban tapasztalnák meg a páciensek. A javulás azonban csak át­meneti jellegűnek tűnik. Egy vizsgálat kimutatta, hogy hat hónap elteltével a VR-kezelés-ben részesült betegek állapota nem különbözött azokétól, akik placebót kaptak.
• Benzodiazepinek Ezek a feszültségoldók – példá­ul az alprazolam, a klórdiaze-poxid és a diazepam – voltak a szorongás kezelésére használt első gyógyszerek, s még ma is gyakran alkalmazzák őket. Hosszú távú szedésük azonban nem javasolható, bár sok or­vos ennek ellenére több hónap­ra vagy akár évre fölírja őket. Két-három hetet meghaladó folyamatos szedésük függő­séget, levertséget és emlékezet-zavarokat okozhat.

Hagyományos pszichoterápia: A jól ismert „beszélgetős” kezelés, amelyben a gyermekkorra és egyéb, az életet megváltoztató eseményekre kell összpontosí­tani, nem sokat ér a szoron­gásos problémák ellen, mind­össze a bertegek 4 százalékára van hatással.

Orbáncfű (Hyperi­cum perforatum): Noha ez a gyógynövény viszonylag jól beválik depresszió ellen, nincs bizonyíték arra, hogy szorongásoldó hatása volna.

Macskagyökér (Valeriana officinalis): Egy csésze macskagyökértea vagy -kivonat segíthet annyira ellazulni, hogy tudjunk aludni, nincs bizonyíték viszont arra, hogy ez a gyógynövény jelen­tős hatással lenne a súlyos szorongásra (bár igaz, hogy a kipróbálása sem árthat).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.