Az antihisztaminok szerepe az allergia elleni harcban
Ha a pollenektől, portól vagy más allergéntől folyik az orra, viszket a szeme, vagy csalánkiütést kap, mindezért a hisztamint okolhatja. Az immunrendszer azért termeli ezt a vegyületet, hogy segítségével legyőzze a szervezetbe jutó kórokozókat, ám a hisztamin kellemetlen tüneteket is okoz. Az antihisztaminokat egy véletlen folytán fedezték föl, és az 1940-es évek óta kaphatók. Az utóbbi időkben kifejlesztettek olyan, hisztaminhatást gátló szereket, amelyeknek kevesebb a mellékhatása.
Ugyanolyan hatékonyan enyhítik az allergiás tüneteket az újabb, nem álmosító antihisztaminok, mint a korábbi szerek?
NEM Viszont biztonságosabbak: nem kell attól tartani, hogy aki szedi, elalszik a volánnál.
Évekig csak olyan antihisztaminokat lehetett kapni, amelyek erős nyugtató hatással is bírtak. Ilyen volt a brómfeni-ramin és a difenhidramin. Azután megjelentek a „második generációs” antihisztaminok, mint a vény nélkül kapható loratidin, a fexofenadin és a cetirizin.
Az orvosok és a gyógyszerészek – és sok beteg is – egyetértenek abban, hogy a régi szerek jobban csillapították az allergiás tüneteket. Néhány összehasonlító vizsgálat is ezt támasztotta alá. Egy közelmúltbeli vizsgálatban 610, mérsékelten és súlyosan allergiás beteget kezeltek kétféle gyógyszerrel: a difenhidramin-tartalmú szer a szénanáthás tünetek 78 százalékát csökkentette, míg a dezloratidin csak a 21 százalékukat.
Ezek a vizsgálatok is kimutatták a régebbi gyógyszereknek azt a jól ismert árnyoldalát, hogy álmosítanak: átjutnak a vér-agy gáton, amely azt szabályozza, hogy milyen anyagok kerülhetnek be az agyba. Ezért a korábbi antihisztaminok használóik 20-35 százalékában álmosságot okoznak és csökkentik a koncentrálóképességet (egyeseknél ezek a hatások idővel eltűnhetnek).
A második generációs antihisztaminok nagyobb molekulákból állnak
Ezek kevésbé képesek átjutni a vér-agy gáton és álmosságot okozni. Autóvezetési szimulátoros vizsgálatok során az első generációs antihisztaminokat szedő alanyok úgy vezettek, mintha megittak volna néhány koktélt, míg az újabb gyógyszereknek nem mutatkozott ilyen hatása.
Egyesek azért ragaszkodnak a korábbi szerekhez, mert olcsóbbak és recept nélkül kaphatók. Az allergológusok szerint célszerű kipróbálni először az újabb gyógyszereket, s csak akkor áttérni a régebbiekre, ha minden más kezelés hatástalan, illetve ha valaki nem teszi ki se magát, se másokat veszélynek azáltal, hogy elálmosodik.
Némely orvosok és gyógyszerészek azt ajánlják, hogy a betegek szedjenek nappal loratidint vagy más korszerűbb antihisztamint, éjjel pedig a régebbi szerek valamelyikét. (Ügyelni kell azonban, hogy az este bevett szer álmosító hatása ne érvényesüljön még másnap reggel is.)
Jó tanács
Van-e altató hatása az allergia elleni szereknek?
IGEN Ha régebbi gyógyszert, például difenhidramint választ, az altatóként is hat. Ám van, aki éppen ellenkező hatást tapasztal: nem tud elaludni tőle.
A vény nélkül kapható legtöbb altató tulajdonképpen antihisztamin – difenhidramin, doxilamin -, illetve azoknak a megfázás elleni szereknek a hatóanyagait tartalmazzák, amelyek nyugodt alvást ígérnek. Helyesen teszi-e tehát az, aki nem tud elaludni, ha bekap egy allergia vagy megfázás elleni tablettát? A megfázás elleni szer nem jó ötlet, mert olyan összetevőket is tartalmazhat, amelyekre ez esetben semmi szükség. Az allergia elleni szer segíthet, de nem mindenkinek. E szereknek nincs nyugtató hatása például az ázsiai eredetű emberekre. Különös módon egyesek – főként gyerekek és idősek – úgy reagálnak a difenhidraminra, mintha tripla presszókávét ittak volna meg.
Az antihisztaminok súlyosbíthatják a zöld hályog és a hörghurut tüneteit, valamint a prosztatamegnagyobbodásban szenvedők vizelési panaszait. Ha valaki idült álmatlanságban szenved, a legjobb, ha nem kísérletezik, hanem kivizsgáltatja, hogy mi okozza, és az okot szakszerűen kezelik.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.