• antihisztaminok

Az antihisztaminok szerepe az allergia elleni harcban

Ha a pollenektől, portól vagy más allergéntől folyik az orra, viszket a szeme, vagy csalánkiütést kap, mindezért a hisztamint okolhatja. Az immunrendszer azért termeli ezt a vegyületet, hogy segítségével legyőzze a szervezetbe jutó kórokozókat, ám a hisztamin kellemetlen tüneteket is okoz. Az antihisztaminokat egy véletlen folytán fedez­ték föl, és az 1940-es évek óta kaphatók. Az utóbbi idők­ben kifejlesztettek olyan, hisztaminhatást gátló szereket, amelyeknek kevesebb a mellékhatása.

Ugyanolyan hatéko­nyan enyhítik az allergiás tüneteket az újabb, nem álmo­sító antihisztaminok, mint a korábbi szerek?

NEM Viszont biztonságo­sabbak: nem kell attól tartani, hogy aki szedi, elalszik a volánnál.

Évekig csak olyan antihiszta­minokat lehetett kapni, ame­lyek erős nyugtató hatással is bírtak. Ilyen volt a brómfeni-ramin és a difenhidramin. Azután megjelentek a „máso­dik generációs” antihisztami­nok, mint a vény nélkül kap­ható loratidin, a fexofenadin és a cetirizin.

Az orvosok és a gyógyszeré­szek – és sok beteg is – egyet­értenek abban, hogy a régi szerek jobban csillapították az allergiás tüneteket. Néhány összehasonlító vizsgálat is ezt támasztotta alá. Egy közel­múltbeli vizsgálatban 610, mérsékelten és súlyosan aller­giás beteget kezeltek kétféle gyógyszerrel: a difenhidramin-tartalmú szer a szénanáthás tünetek 78 százalékát csökken­tette, míg a dezloratidin csak a 21 százalékukat.

Ezek a vizsgálatok is kimu­tatták a régebbi gyógyszerek­nek azt a jól ismert árnyol­dalát, hogy álmosítanak: átjutnak a vér-agy gáton, amely azt szabályozza, hogy milyen anyagok kerülhetnek be az agyba. Ezért a korábbi antihisztaminok használóik 20-35 százalékában álmossá­got okoznak és csökkentik a koncentrálóképességet (egye­seknél ezek a hatások idővel eltűnhetnek).

A második generációs anti­hisztaminok nagyobb moleku­lákból állnak

Ezek kevésbé képesek átjutni a vér-agy gáton és álmosságot okozni. Autó­vezetési szimulátoros vizsgála­tok során az első generációs antihisztaminokat szedő ala­nyok úgy vezettek, mintha megittak volna néhány koktélt, míg az újabb gyógyszereknek nem mutatkozott ilyen hatása.

Egyesek azért ragaszkodnak a korábbi szerekhez, mert ol­csóbbak és recept nélkül kap­hatók. Az allergológusok sze­rint célszerű kipróbálni először az újabb gyógyszereket, s csak akkor áttérni a régebbiekre, ha minden más kezelés hatás­talan, illetve ha valaki nem teszi ki se magát, se másokat veszélynek azáltal, hogy el­álmosodik.

Némely orvosok és gyógy­szerészek azt ajánlják, hogy a betegek szedjenek nappal loratidint vagy más korszerűbb antihisztamint, éjjel pedig a régebbi szerek valamelyikét. (Ügyelni kell azonban, hogy az este bevett szer álmosító hatása ne érvényesüljön még másnap reggel is.)

Van-e altató hatása az allergia elleni szereknek?

IGEN Ha régebbi gyógy­szert, például difenhidramint választ, az altatóként is hat. Ám van, aki éppen ellenkező hatást tapasztal: nem tud el­aludni tőle.

A vény nélkül kapható legtöbb altató tulajdonképpen antihisztamin – difenhidramin, doxilamin -, illetve azoknak a megfázás elleni szereknek a ha­tóanyagait tartalmazzák, ame­lyek nyugodt alvást ígérnek. Helyesen teszi-e tehát az, aki nem tud elaludni, ha bekap egy allergia vagy megfázás elle­ni tablettát? A megfázás elleni szer nem jó ötlet, mert olyan összetevőket is tartalmazhat, amelyekre ez esetben semmi szükség. Az allergia elleni szer segíthet, de nem mindenkinek. E szereknek nincs nyugtató hatása például az ázsiai ere­detű emberekre. Különös mó­don egyesek – főként gyerekek és idősek – úgy reagálnak a difenhidraminra, mintha tripla presszókávét ittak volna meg.

Az antihisztaminok súlyos­bíthatják a zöld hályog és a hörghurut tüneteit, valamint a prosztatamegnagyobbodásban szenvedők vizelési panaszait. Ha valaki idült álmatlanság­ban szenved, a legjobb, ha nem kísérletezik, hanem kivizs­gáltatja, hogy mi okozza, és az okot szakszerűen kezelik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.