Általános egészségi állapot

Aszpirinnel a szívinfarktus ellen? – Tények és tévhitek

Lehet, hogy szülei gyógyszerszekrényében az aszpirin volt az egyetlen fájdalomcsillapító, ma azonban már nem ez a gyógyszer jut eszünkbe elsőként, ha fájdalmat vagy lázat akarunk csillapítani. Sokan előnyben részesítik az ibuprofent vagy más, újabb fájdalomcsillapító szere­ket. Ennek ellenére még mindig az aszpirinból adnak el a legtöbbet annak köszönhetően, hogy kiderült: csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

Szedjen mindenki aszpirint, hogy ne kapjon szívinfark­tust?

NEM Az orvosok csak azok­nak ajánlják a napi egy tabletta aszpirin szedését, akik eseté­ben magas a szívinfarktus és a szélütés kockázata. Nők vo­natkozásában ez a hatás ke­vésbé kifejezett.

Ha fáj a feje, vagy sajognak a tagjai a sok kerti munkától, az aszpirin elmulasztja a pa­naszokat, mivel gátolja a prosztaglandin nevű vegyüle­tek termelését a szövetekben. A prosztaglandinok nemcsak gyulladást váltanak ki, így idézve elő fájdalmat, hanem vérlemezke-összecsapzódást és vérrögképződést is okoznak. Mivel az aszpirin megakadá­lyozza a vérrögképződést a verőerekben, az orvosok az 1970-es évektől kezdve azt javasolják a magas szívinfark­tus-kockázatú betegeknek, hogy megelőzésként szedjenek naponta aszpirint.

Azóta az aszpirin sok életet mentett meg. Kimutatták, hogy kb. 25 százalékkal csök­kenti a szívinfarktus, a szélütés és az ezek okozta elhalálozás kockázatát, ám mégsem ajánl­ják mindenkinek az orvosok, hogy a reggeli gyümölcslével kapjon be mindennap egy szem aszpirint, mert nem egé­szen veszélytelen. Azokat a prosztaglandinokat is gátolja ugyanis, amelyek a gyomor nyálkahártyáját védik, ezért rendszeres szedése gyomor­fekélyt és gyomorvérzést okozhat.

Ezen túlmenően némelyek – főként nők – esetében nem jelentkezik olyan mértékben az aszpirin védőhatása, mint korábban gondolták. Negy­venezer, 45 éves vagy idősebb nő adatainak elemzése során nem találtak különbséget a szívinfarktus és a szív- és ér­rendszeri betegségek okozta halálozás gyakoriságában azon nők körében, akik 10 éven át kétnaponta bevettek 100 mg aszpirint, és akik 10 évig placebót szedtek.

Jó tanács

Ha úgy véli, hogy szívinfarktu­sa van, rágjon el egy aszpirin­tablettát (ne nyelje le), és öblítse le egy kis vízzel. Az alvadásgátló hatás eléré­séhez a gyógyszer elrágása a leggyorsabb mód. A Texasi Egyetem Orvosi Karán végzett vizsgálatok szerint az elrágott aszpirin 5 percen belül csök­kenti a vérlemezkék aktivitá­sát, míg a lenyelt tabletta csak 12 perc után. Ne vegyen be aszpirint, ha allergiás rá, és olyan tablettát sem, amelyik lassan oldódó bevonattal van ellátva. A legfontosabb: hívjon mentőt, mielőtt beveszi az aszpirint.

Az aszpirint szedők esetében 17 százalékkal volt kisebb az agyi érelzáródás gyakorisá­ga, megnőtt viszont az agy­vérzés előfordulási aránya, melynek oka egy ér megrepedése az agyban. Az aszpirint szedő nők 40 százalékkal na­gyobb valószínűséggel kaptak gyomorvérzést.

Létezik aszpirin­rezisztencia?

IGEN Az aszpirin nem véd mindenkit a szívinfarktus ellen -van, akire nincs hatással.

Képzeljen el két embercsopor­tot, amelyek tagjainak magas a koleszterinszintje és a vér­nyomása, és a szívinfarktus egyéb kockázati tényezői is fe­nyegetik őket. Csak az egyik csoport tagjai szednek naponta aszpirint. Idővel az aszpirint szedő csoport tagjai körében 25 százalékkal kevesebb in­farktus fordul elő – tehát jelen­tős védelmet élveznek, de nincs garancia arra, hogy ne kaphat­nának infarktust. Ha az aszpi­rin megakadályozza a vérrög­képződést az erekben – ez áll az infarktus hátterében -, ak­kor miért nem hatékonyabb?

Több oka is lehet annak, hogy az aszpirin nem tudja megakadályozni a szívinfark­tust. Ha például valaki egyidejűleg szed ibuprofent és egyéb gyulladásgátlót, csökken az aszpirin vérlemezkékre gyakorolt hatása. Sőt olyanok is vannak, akik születésüktől fogva érzéketlenek az aszpirin vérrögképződést gátló hatásá­ra. A legújabb kutatások sze­rint négy ember közül egynek aszpirinrezisztenciája van. (Ez a szám bizonytalan, mivel a jelenségnek még nincs általá­nosan elfogadott definíciója.) A rezisztens emberek számára fájdalomcsillapítóként tovább­ra is hatásos az aszpirin.

Egyes orvosok laboratóriumi tesztet használnak, hogy kide­rítsék, érdemes-e betegeiknek aszpirint adni, vagy jobban járnak, ha más típusú alvadás-gátló szert, pl. klopidogrélt szednek. Mások szerint a teszt még nem elég megbízható, és nem is biztos, hogy olyan sok ember rezisztens, hogy érde­mes lenne a tesztet rutinszerű­en elvégezni.