Sikertelen fogyókúrák pajzsmirigybetegségre utalhatnak
Milyen szerepet játszik a pajzsmirigy a kilókat illetően?
Anyagcsere-szabályozó funkciójánál fogva a súlygyarapodást vagy fogyást is befolyásolja. A szervezet olyan hormonjaira van kihatással, amelyek a kalóriaégetés és energiafelhasználás ütemét szabályozzák. A pajzsmirigyműködés csökkent vagy fokozott működésének oka a tiroxin nevű hormon rendellenes elválasztása.
A pajzsmirigy csökkent működése számottevően alacsony tiroxinszinttel és lecsökkent anyagcserével társul. Ezzel együtt a sejtnövekedés és az agyműködés is lelassul. Az izomgyengeség, szétszórtság, fáradékonyság és néha a depresszió szintén a kísérő tünetek közé tartozik, csakúgy, mint a kisebb hidegtűrés, székrekedés, hajhullás és a száraz bőr.
Mindennek oka a csökkent mértékű alapanyagcsere, azaz az energia égetésének az a foka, amelyet a szervezet tétlen állapotában mérnek.
Hogyan vezet tehát a pajzsmirigy alulműködése súlygyarapodáshoz?
Mivel a sejtek lassabban növekednek, és ezért kevesebb energiát használnak fel, megnő az elégethető üzemanyag mennyisége. Ez esetben a betegnek kevesebbet kellene ennie, hogy kivédje ezt a helyzetet, nem igaz? Ennél is célravezetőbb azonban a fokozott testmozgás és a felszaporodott üzemanyag elégetése.
Az csak a gond ezzel, hogy a túlsúlyosak egyéb szervei is rendellenesen működnek. Régóta elvesztették ama képességüket, hogy el tudják égetni a fölös üzemanyagot. Mindebben olyan tényezők voltak a ludasak, mint az inzulin- és leptinrezisztencia, a zsírmáj, avagy a függővé válás a feldolgozott italoktól és élelmiszerektől.
Ilyen rendellenes anyagcsere és ilyen egészségtelen étrend mellett a csökkent működésű pajzsmirigy nem képes elégetni az összes felvett táplálékot, s a fölösleg zsírként raktározódik el.
A nők különösen fogékonyak az autoimmun betegségekkel járó anyagcserezavarokra: a pajzsmirigy-túlműködés például nyolcszor gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Ha a pajzsmirigy nem működik megfelelően, a csontok, az idegek és más szövetek is károsodhatnak. A kisebb szilva nagyságú pajzsmirigy a nyak elülső részén, a légcső két oldalán található. Az agyalapi mirigy szabályozása alatt áll, amely egy kocsánnyal kapcsolódik az agy többi részéhez; működését a hypothalamus nevű agyi központ irányítja.
Valamilyen, az ösztrogénnel valószínűleg összefüggő okból a pajzsmirigy túlműködő vagy alulműködő lehet: ezt nevezik hyper-, illetve hypothyreosisnak.
Kit veszélyezteta pajzsmirigy-elégtelenség?
Mivel a táplálékkal felvett jód létfontosságú a pajzsmirigyhormonok előállításához, a jódhiány világszerte a leggyakoribb oka a pajzsmirigy-elégtelenség (hypothyreosis) kialakulásának. Magyarország területének négyötöd része enyhén vagy közepesen jódhiányos, mindössze az Alföld középső területén található megfelelő mennyiségű jód.
Ma a fejlett országokban ennél gyakoribb ok a Hashimoto-thyreoiditis nevű autoimmun betegség; jellemzője, hogy a fehérvérsejtek a pajzsmirigysejtekben található fehérjék ellen antitesteket termelnek, aminek következtében az immunrendszer idegennek érzékeli és elpusztítja a pajzsmirigysejteket. Ebben genetikai és környezeti faktoroknak is szerepük van.
A Hashimoto-thyreoiditis viszonylag lassan súlyosbodik, így nem mindig ismerik fel azonnal. Előfordul, hogy depressziósnak vélik a beteget, holott a levertség valójában csak tünete a betegségnek. Továbbá a hyperthyreosis kezelésének egyik várható mellékhatása a hypothyreosis, ha a pajzsmirigy hormontermelését túlzottan visszaszorítják. A hypothyreosis súlyos formájában meglassul a testi mozgás és szellemi működés, erőteljes testsúlynövekedés lép fel, melynek mixödéma (a bőr alatti kötőszövetben felhalmozódó vizenyő) az oka.
A pajzsmirigy alul-, és túlműködés is egészségügyi problémákhoz vezet
A menopauza után – panasz esetén -megvizsgálják az agyalapi mirigyben termelődő pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) szintjét: a túl alacsony szint azt jelzi, hogy a pajzsmirigy túlműködik, a túl magas szint pedig azt, hogy alulműködik. Egy másik teszttel vizsgálhatók a pajzsmirigy elleni antitestek, amelyek jelenléte autoimmun folyamatra utal.
Hogyan kezelhető a pajzsmirigy-elégtelenség? A hormonszintet helyreállító gyógyszerek jó választásnak bizonyulnak.
Az alulműködő pajzsmirigy hormonterápiával kezelhető: a pajzsmirigy tiroxin nevű hormonjának szintetikus formáját alkalmazva helyreállítják a normális hormonszintet. Az orvos általában alacsony kezdő dózist javasol, amelyet szükség esetén (ha például a tünetek visszatérnek, vagy a vérvizsgálatok abnormális hormonszintet mutatnak) növelni lehet. A kezelést életünk végéig folytatni kell.
A TSH-szintet rendszeresen ellenőrizni kell, hogy meggyőződjenek róla: a kezelés nem okoz hyperthyreosist, ez ugyanis befolyásolhatja a csont ásványianyag-tartalmát, és csontritkuláshoz vezethet. A hypothyreosisban szenvedő nőknél fokozott az érelmeszesedés és a szívbetegség kockázata.
Kiknnél fordulhat elő pajzsmirigy-túlműködés? Örökölhető is a betegség!
A pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) lehet öröklött, vagy okozhatja korábbi pajzsmirigykezelés; emellett egyes gyógyszerek, például a lítium-karbonát (amelyet a bipoláris zavarban, azaz mániás depresszióban szenvedők kezelésére használnak) .
Hogyan kezelik a pajzsmirigy-túlműködést?
Az orvos pajzsmirigygátló gyógyszereket írhat fel a hormontermelés csökkentésére, ezek azonban nem mindenki számára megfelelőek.
Terhes nőknél nem alkalmazható kezelési mód a radioaktív jódizotóp szedése folyadék formájában, amely elpusztítja a pajzsmirigy szövetét. A megfelelő dózis megállapítása nehézséget okozhat: vannak, akiknek több kezelésre van szükségük; másoknál annyi szövet elpusztul, hogy a hiány pótlására a későbbiekben tiroxint kell szedniük. További alternatíva a pajzsmirigy nagy részének műtéti eltávolítása. Egyeseknek pajzsmirigyhormon-pótlásra van szükségük a műtét után.
Bármilyen kezelés, amely a pajzsmirigy vagy a mellékpajzsmirigyek egészséges működésére és hormontermelésükre hat, befolyásolhatja a csontok és a fogak állományát. A mellékpajzsmirigyek túlzott aktivitásának gyanúja felmerülhet a vér kalciumszintjének mérésekor, illetve ha csontritkulást állapítanak meg.
Milyen más pajzsmirigy betegségek ismertek még? A legtöbb közülük gyógyítható!
A pajzsmirigyrák ritka betegség, amelyet a pajzsmirigy teljes műtéti eltávolításával kezelnek. A pajzsmirigyrák legtöbb típusa jó eséllyel gyógyítható.
A lappangó hyperthyreosis, amely általában a hatvan év fölötti nőket érinti, a pajzsmirigyben kialakuló kóros csomók miatt jön létre. A csomók nem okoznak tüneteket, de csökkenthetik a csontok erősségét, szívritmuszavart idézhetnek elő, és súlyosbíthatják a már meglévő szívproblémákat. A leggyakoribb kezelés a radioaktív jód vagy a műtét.
Forduljunk szemészhez, sokat elárulhat a diagnózis általános egészségi állapotunkról!
A Basedow-kór miatt kidülledhet a szem (ezt exophthalamusnak nevezik). A szem-problémák a betegség bármely stádiumában (még helyreállt pajzsmirigyműködés esetén is) kialakulhatnak. A változások visszafordíthatatlanok; szteroidkezelést, esetenként műtétet tesznek szükségessé.
Mi a pajzsmirigy alulműködés oka?
A pajzsmirigy alulműködésének számos oka lehet, egyebek között a mellékvese kimerülése; a tiroxinszekréció csökkenése; különböző fémek, például a higany; a stressz, végül a kiegyensúlyozatlan étrend okozta jód-, cink, B-, C- és E- vitaminhiány, továbbá a túlzott szójafogyasztás.
Gondoskodjanak tehát szervezetük ásványi anyag- és vitaminigényéről, de egyenek sok retket, algát (amelynek magas a jódtartalma), időnként némi aszpikot; tartózkodjanak ezzel szemben a telített zsíroktól, viszont főzzenek, ha tehetik, kókuszolajjal.
A só fogyasztás káros hatásai
Kihat az elhízásra asztalunk egy szerény vendége: a só is. Az mindenképpen tudományosan bizonyított tény, hogy a só felvétel szomjassá tesz. A vér megnövekedett só koncentrációja a kiszáradás veszélyével fenyeget, és ennek megfelelő jelzések érkeznek be az agyi szabályozó központokba. A szervezet igyekszik minél több vizet visszatartani a nátrium semlegesítésére.
Ha ezt elmulasztaná, az veszedelmesen savas irányban tolná el a kémhatást, márpedig a testnedvek sav-bázis egyensúlyát meglehetősen szűk határok között kell tartani. A vizeletürítés csökkentésére a vérerek összehúzódnak, ami magas vérnyomáshoz vezet.
Látjuk tehát, hogy mind a vízvisszatartás, mind a magas vérnyomás szoros kapcsolatban áll az elhízással. Több kutató egyenesen kijelenti, hogy a magas vérnyomásban szenvedők 75%-a egyúttal túlsúlyos is.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.