Élelmiszerek

Szilva származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Legyen az szilva, mirabella vagy ringló, a több mint 2000-féle oválisán gömbölyded gyümölcs a legtöbb változatban előforduló gyümölcsfajták közé tartozik. Júliustól októbe­rig folyamatosan érik nemcsak a déli vidékeken, de Közép-Európában is.

Ásványi anyagai, vitaminjai és mindenekelőtt a héjában található festékanyag folytán rendkívül egészsé­ges. Kevés gyümölcs van, amelyet ilyen sokféleképpen lehet hasznosítani: fogyaszthatjuk frissen, lekvárként, eltehetjük rumba vagy ecetbe, mindenképpen élvezetes, az aszalt szilva pedig régóta jól ismert szer székrekedés ellen.

Honnan származik a szilva?

Szilvát már réges-régen termesztenek, a gyümölcs közeli rokonságban van a kökénnyel. Feltételezések szerint Elő-Ázsiából származik, és a 12. században a keresztes lova­gok hozták magukkal Közép-Európába. Legismertebb és legkedveltebb fajták a gyakran csak cseresznye nagyságú­ra növő világossárga vagy halványzöld mirabella, a nagy szemű, pirosas ringló és az ovális formájú, kékeslila szilva. A szilvafélék gyümölcshúsa lehet sárgás vagy pirosas, ke­ményebb vagy puhább, ennek – különösen a magvaváló­nak – a magja könnyebben távolítható el. A növekedési szakaszban a szilva héján viaszréteg képződik, ami védi a gyümölcsöt a kiszáradástól és a mikroorganizmusoktól.

Milyen alkotóelemekből áll?

A szilva, a mirabella, a ringló igen kevés fehérjét és zsírt tartalmaz, a többi csonthéjashoz képest ugyanakkor ma­gasabb az édesítő szénhidráttartalma s ballasztanyag-tar­talma is. Az ásványi anyagokat és nyomelemeket illetően a szilva és társai bőséges vas-, réz- és cinkmennyiséget kí­nálnak, de találunk bennük káliumot és kalciumot is. A szilva kék és vörös festékanyaga a flavonoidok egyike, az antocián. A vitaminokat illetően a szilvafélék is rendel­keznek a gyümölcsökre jellemző széles választékkal: van bennük béta-karotin, C-vitamin és többféle B-vitamin. A szilva jellegzetes ízét több aromaanyag, többek között a fahéjsav-metilészter és a gyümölcssav együttes hatá­sának köszönheti.

Az aszalt szilva koncentrált formában tartalmazza a friss gyümölcs anyagait: gyümölcscukrot, biotint, rezet, cinket, mangánt, krómot és szelént. Ugyan­akkor C-vitamin-tartalma alacsonyabb, minthogy a szárí­tás és a tárolás, továbbá a fény hatására az eredeti mennyiség egy része elbomlik. Összehasonlításképpen: 100 g friss szilva 49 kilokalóriát és 5 mg C-vitamint tartalmaz, míg ugyanilyen mennyiségű aszalt szilva 222 kilokalóriát, és csak 4 mg C-vitamint.

Legfontosabb tudnivalók a szilváról dióhéjban

  • A szilva héjában található kék festék­anyag gyulladáscsökkentő hatású, erő­síti az ereket, és véd a szívinfarktus el­len.
  • Indiában lázas betegeknek adják, mivel csökkenti a testhőmérsékletet.
  • Az aszalt szilva remek pótszer édessé­gek helyett, mivel koncentrált formá­ban tartalmazza mindazokat az anya­gokat, amelyek a friss gyümölcsben is megtalálhatók: szénhidrátot, ásványi anyagokat és vitaminokat.
  • A biovédjeggyel ellátott aszalt szilvát az EG-ÖKO előírása szerint nem sza­bad szorbinsavval (E 200) kezelni.
  • Érzékeny gyomrúaknál nagyobb mennyiségű szilva fogyasztása – az emészt­hetetlen cellulóztartalom következtében – emésztési zavarokat, telítettségérzést okozhat.

A szilva egészségtani jelentősége

A friss szilvában található gyümölcssav étvágygerjesztő hatású, elősegíti az emésztőnedvek kiválasztását, s mivel ehhez még magas ballasztanyag-tartalom is járul, vízhaj­tó és székletszabályozó hatású. Kevés benne a nátrium, viszont többféle nyomelem is található benne, így teher­mentesíti a vérkeringést, a vesét és a májat.

Vitamintar­talma ugyanakkor mozgásba hozza az anyagcserét és az immunrendszert, serkenti a sejtek növekedését, és védi azokat a káros szabad gyököktől. A kék festékanyag, az antocián is védekezést segítő anyag: gyulladáscsökkentő, csökkenti a koleszterinszintet és a rák kockázatát is. A víz­ben megpuhított aszalt szilva klasszikus gyógyszer szék­rekedés ellen, különösképpen a krónikusan ezzel küszkö­dők esetében.

Az érett gyümölcs hűtőszekrényben néhány napig eltartható, a félérett szobahőmérsékle­ten pár nap alatt beérik. A szilva külsején lát­ható fehér bevonat nem permetezőszer, ha­nem a növény által képezett viaszbevonat, amely teljesen ártalmatlan.

Galambbegysaláta májjal és szilvával

Hozzávalók (2 személyre)

200 g galambbegysaláta, 4 szem szilva, 1szem mogyoróhagyma, 25 dkg csirke­máj, 1/2 kávéskanál liszt, 1/2 evőkanál olí­vaolaj, só, őrölt fehér bors, 1/2 evőkanál méz, 3 evőkanál piros szőlőlé, 1/2 evőkanál balzsamecet

Elkészítés

A salátát megtisztítjuk, megmossuk, lecsö­pögtetjük. A megmosott szilvát ki magozzuk, negyedeljük. A mogyoróhagymát megtisztít­juk, karikákra vágjuk. A megmosott, száraz­ra törölt májat csíkokra vágjuk, lisztben meg­forgatjuk. Forró olajban 4-6 percig pirítjuk, 2 perc múlva hozzáadjuk a szilvát és a mo­gyoróhagymát. Sózzuk, borsozzuk, hozzáke­verjük a mézet, a szőlőlevet és az ecetet.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.