Betegségek és megelőzésük

Petefészekrák felismerése, kezelése

Tünetek

Az állandó hát- vagy hasfájást nem szabad félvállról venni, különösen, ha hosszabb ideje tartó felfúvódással és fáradékonysággal párosul: ez ugyanis a petefészekrák jele lehet. A mellráknál jóval ritkább, de lé­nyegesen rosszindulatúbb: több áldozatot szed, mert rendszerint késői stádiumban fedezik fel, amikor a kezelése már nagyon nehéz. A kutatók szerint azonban számos stratégia kínálkozik a betegség megelőzésére; íme a legfontosabbak.

Tipp: fogamzásgátló tabletta folyamatos szedése mellett ötévente 20%-kal csökken a petefészekrák kockázata.

Prevenció első körben

Fogamzásgátlás. A fogamzásgátló tabletták olyan mértékben csökkentik e betegség kockázatát, hogy az egyik legrangosabb orvosi szaklap nem­régiben megjelent számának vezércikke minden nőnek azt javasolja: ha csak teheti, szedjen ilyen pirulákat. Hogy mekkora mértékű a kockázat csökkenése?

Kutatási eredmények! Huszonegy országban végzett negyvenöt vizsgálat eredmé­nyeinek összesítése szerint 27 százalékkal ritkább a petefészekrák azok­nak a nőknek a körében, akik életük során bármikor szedtek antibébi­tablettát – szemben azokkal, akik sohasem.

Folyamatos szedés mellett ötévente csaknem 20 százalékkal csökken a kockázat, tizenöt év után körülbelül a felére mérséklődik. Ráadásul a fogamzásgátlók rákmegelőző hatása még a szedés abbahagyását követő harminc év múlva is kimutat­ható. Ne feledjük ugyanakkor, hogy az antibébi-tabletták hosszan tartó, folyamatos szedése növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

A szoptatás fontossága. Mivel a szoptatás gátolja a peteérést, a petefészek­rák kockázatát is csökkentheti. Közel százötvenezer ápolónő bevonásával végeztek nagyszabású vizsgálatot a témában: kiderült, hogy a legalább másfél éven át szoptató nők körében harmadával ritkább a betegség – de a szoptatás időtartamától függetlenül mindig jelentkezik legalább 14 százalékos kockázatcsökkenés. Folyamatos szoptatás mellett a veszé­lyeztetettség havonta 2 százalékkal csökken.

Örökletes?

Lehetséges, hogy a BRCA1 vagy BRCA2 jelű gén mutá­cióját hordozza, akinek any­jánál, nagynénjénél vagy testvérénél előfordult klimax előtti petefészek- vagy emlő­rák. Ezek a génmódosulatok erősen növelik mindkét tu­mor kialakulásának a kocká­zatát.

Genetikai szűrővizs­gálattal kimutatható, hogy jelen van-e valamelyik a szer­vezetben. Ha igen, orvosa­inkkal konzultálva megfon­tolandó lehet a petefészkek műtéti eltávolítása. Draszti­kus beavatkozás, de a na­gyon magas rizikójú nők kis csoportjában megéri, mert a petefészektumor kockáza­tát 96, az emlőrákét 50%-kal csökkenti.

A hintőpor veszélyei. A hintőpor anyaga magnézium-szilikát, amely egyes adatok szerint növeli a petefészektumor kialakulásának veszélyét, sőt lerakódása esetenként ki is mutatható az elrákosodott petefészekben.

Vigyázat! Egy vizsgálat eredménye arra utal, hogy felével, sőt közel háromnegye­dével nőhet e rákbetegség kockázata azoknál a nőknél, akik hintő-porozzák szeméremtestüket, vagy hintőporos intimbetétet használnak.

Az egyik valószínű magyarázat az, hogy a magnéziumszilikát-részecskék a petefészekbe jutva gyulladást keltenek; a másik, hogy régen a hintőpor azbesztet is tartalmazott, ami hírhedt karcinogén. A gyártók már jó ideje nem tesznek azbesztet a hintőporba, de azért napjainkban is ajánlatos helyette más szert keresni, amellyel a szeméremtest szárazon tartható. Ne feledjük: fő az óvatosság!

Az elhízás életveszélyes! Ha a testtömegindex (BMI) 30-nál nagyobb, a petefészekrák kockázata közel 30 százalékkal emelkedik; kialakult rosszindulatú elfajulás esetén a felével nő a mortalitás (halálozási arány). A magyarázat az lehet, hogy a lerakódott háj zsírsejtjeiből felszabaduló vegyületek ösztrogénné alakulnak át, márpedig ez a nemi hormon nagy­ban elősegíti a szaporítószervek rákjainak kialakulását, így a petefészek­tumorét is.

Prevenció második körben

Petevezeték-elkötés. Ha egy nő úgy dönt, hogy többször már nem óhajt teherbe esni, érdemes elköttetnie a petevezetékét. Számos vizsgálat utal arra, hogy ez a műtét legalább harmadával mérsékli a petefészektumor kockázatát, a BRCA1 jelű gén mutáns változatát hordozóknál pedig akár 60 százalékkal. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a peteveze­ték elzárása megakadályozza, hogy karcinogén (rákkeltő) vegyületek és egyéb mérgező anyagok jussanak a hüvelyből a méhnyakon és a peteve­zetéken keresztül a petefészekbe.

Összefoglalás

Okai. A pontos kiváltó ok még nem teljesen tisztázott. Jelenleg két elmélet létezik.

Az egyik sze­rint a peteérés (ovuláció) a pete­sejtek traumáját és önregenerálódását vonja magával: minél gyakoribb az ovuláció, annál többször megy végbe a sejtek regenerálódása, ami növeli annak a valószínűségét, hogy sejtosztó­dáskor genetikai hiba csúszik be.

A másik elmélet szerint a sejt­osztódásban szerepet játszó nemi hormonok, különösen az ösztrogén tartós hatása idézi elő a rákos elfajuláshoz vezető gene­tikai hibákat.

Figyelmeztető tünetek. Haspuffadás; medencetáji, alhasi, deréktáji fájdalom vagy nyomás­érzés, amely enyhe, de állandó; hamar fellépő teltségérzet; uro­lógiai tünetek, például szokatla­nul sürgető vagy gyakori vizelési inger; állandó fáradékonyság. Ha ezek a tünetek hirtelen lépnek föl, majd napi rendszerességgel ismétlődnek, és több héten át nem múlnak, sürgősen fel kell keresni az orvost.

Új fejlemények. A petefészek­rák korai stádiuma hamarosan a vérből is megállapítható lesz. Az amerikai Yale Orvosegyetem kutatói dolgozták ki azt az újfajta véranalízist, amely kellően érzé­keny ahhoz, hogy 99 százalékos pontossággal kimutassa a kezdő­dő tumorra utaló első elváltozá­sokat. Azoknak a fehérjéknek az arányát méri, amelyek szintje a petefészekrákos nők vérében majdnem mindig magasabb a normál értéknél. A nagy alany­számon elvégzett tesztelés azon­ban még várat magára.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.