Pangásos szívelégtelenség vagy keringési elégtelenség megelőzése
Tünetek
Ha a szív túl gyenge vagy rugalmatlan ahhoz, hogy elegendő vért pumpáljon a szervekhez és a szövetekhez, letaglózó, állandó fáradékonyság, tüdővizenyő és veseelégtelenség léphet fel. A betegség a diagnózist követő hat éven belül az érintett férfiak 80, a nők 65 százalékánál halállal végződik. Ennek elkerülése érdekében kövessük az alábbi lépéseket.
Prevenció első körben
Testmozgás és egészséges étrend. Aki abban a tévhitben él, hogy a szívelégtelenség csakis másokat érinthet, igencsak elszámítja magát, ugyanis a negyvenöt év feletti korosztályban 20 százalék a valószínűsége a betegség kialakulásának. A legfőbb előidéző ok a magas vérnyomás és a szívroham (infarktus). Amit máris érdemes megtenni: csukjuk be a könyvet, és induljunk kiadós sétára a szabadban, ebédnél vagy vacsoránál pedig gyümölccsel, zöldségekkel, hántolatlan gabonaszemekkel rakjuk meg a tányért.
E kis lépések idővel összeadódnak, és nagy hasznunkra válnak. Már önmagában az is 30 százalékkal csökkenti a betegség kialakulásának veszélyét, ha reggelire mindennap teljes kiőrlésű gabonapelyhet fogyasztunk.
Súlykontroll. Egy Amerikában végzett nagyszabású szívegészségügyi vizsgálat, az ún. Framingham Heart Study kutatói szerint:
Aki elhízott (vagyis 30 vagy annál magasabb a testtömegindexe), annál duplájára nő a rizikó. A fölösleges kilók azért jelentenek veszélyt a szívre, mert magas vérnyomás és cukorbaj előidézői, emellett jelentősen terhelik és károsítják a szívizmokat.
A mérleg jelez!
A másik figyelmeztető jel, ha annyira megduzzad a boka vagy a lábikra, hogy szorítani kezd az addig kényelmes zokni vagy harisnya.
A magas vérnyomás ellen. A szívelégtelenségben szenvedők 90 százalékánál magas vérnyomás előzi meg az állapotot. Ilyenkor a szívnek nagyobb erőt kell kifejtenie a vér áramoltatásához, hogy a szerteágazó érrendszeren keresztül minden szervhez és szövethez eljusson. A fokozott igénybevétel nyomán a szívizmok egy fontos csoportja kórosan megvastagszik: ez az ún. bal kamrai hipertrófia, mely rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja a szívműködés hatásfokát.
Aki gyógyszerre szorul, kérje ki orvosa véleményét a vizelethajtók (diuretikumok) szedésével kapcsolatban, ezek a készítmények ugyanis hatékonyabb védelmet nyújthatnak a szívelégtelenség ellen, mint a drágább alfagátlók és a kalciumcsatorna-blokkolók.
Az ACE-gátlók szerepe. Az infarktuson átesett férfiak negyedénél, a nőknek pedig a felénél hat éven belül szívelégtelenség lép fel. Az ACE-gátlóknak nevezett gyógyszercsoport azonban némi védelmet nyújt ez ellen.
E gyógyszerek az érfalak ellazításával csökkentik a vérnyomást, tehát mérséklik a szívre háruló terhelést.
Prevenció második körben
A vércukor karbantartása diabétesz esetén. A cukorbeteg férfiakat közel négyszer, a nőket ötször annyira fenyegeti a szívelégtelenség, mint egészséges kortársaikat. Mivel a diabéteszben szenvedőknél gyakori a szívkoszorúér-betegség, a magas vérnyomás, valamint a lábon kihordott infarktus, számukra az orvos rendszerint szívvédő gyógyszereket is felír.
A legfontosabb azonban a vércukorszint karbantartása, amire minden körülmények között ügyelni kell. Egy vizsgálat szerint a magas vércukorszinttel élőkhöz képest feleannyi a szívelégtelenség azoknak a diabéteszeseknek a körében, akiknél ez az érték normális.
Párolt és főtt halételek előnyben. Az amerikai Harvard Egyetem kutatói mintegy ötezer felnőtt egészségét nyomon követve megállapították, hogy akik minden héten elfogyasztottak két adag párolt, főtt vagy tepsiben sült tengeri halat, azok közül 20 százalékkal kevesebben betegedtek meg pangásos szívelégtelenségben.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Légszomj, köhögés, zihálás; a lábfej, a boka vagy a lábikra megduzzadása; haspuffadás; fáradékonyság, étvágytalanság; émelygés, hányinger; zavartság, feledékenység, amnézia; gyors szívverés.
Új fejlemények. A tartósan fennálló depresszió ugyancsak szívelégtelenséget okozhat, mert a szívizmok elmerevedését idézi elő. A Marylandi Orvosegyetem (USA) kutatói kimutatták, hogy tartós depresszió hatására krónikus gyulladás lép fel a szervezetben, ez pedig fokozott kollagéntermelődéshez vezet: nagyrészt e fehérjétől válnak rugalmatlanná a szívizmok.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.