A diagnózis után: hatékony fájdalomcsillapítás
A háta remélhetőleg olyan egészséges, rugalmas és erős marad, hogy soha nem kell majd orvosi segítséget kérnie. Ha mégis így történne, az itt következő fejezetben szeretnénk felkészíteni arra, hogyan tud minél jobban együttműködni a gyors gyógyulás érdekében az orvossal és az egészségügyi szakemberekkel. Ők ugyan megtehetnek mindent a felépüléséért, de a felelősség végső soron mégis az Öné. Az Ön hátáról van szó!
Az alábbiakban felsoroljuk a hát leggyakoribb rendellenességeit, és mindegyikhez rövid magyarázatot is fűzünk. (Természetesen orvosától ennél jóval részletesebb tájékoztatást fog kapni.) A leírásokat javaslatokkal is kiegészítettük: mit tegyen, ha az adott betegséget diagnosztizálták, hogyan szabadulhat meg rövid idő alatt a fájdalomtól, és hogyan nyerheti vissza egész teste, de különösen a háta rugalmasságát, erejét és egyensúlyát.
Ne lepődjön meg, ha néhány általánosabb érvényű javaslattal több betegségnél is találkozik majd. Gyakran fogjuk emlékeztetni például a folyadékbevitelre, emellett számos állapotnál tartjuk szükségesnek (ha orvosa nem rendelkezik másképp) enyhe, nem szteroid gyulladáscsökkentő szedését, vagy a nyújtás és a jeges borogatás váltakozó alkalmazását.
A diagnózis: spondylitis ankylopoetica (bechterew-kór)
Elsősorban a gerincet sújtó idült ízületi gyulladásos megbetegedés, amelyben a csigolyák közti ízületek, csigolyák, bordaközti ízületek összecsontosodása és a gerinc menti szalagok meszesedése a gerinc teljes elmerevedéséhez vezet. Más ízületekben, szervekben, kötőszövetekben és a mellkas falában is kialakulhat. Az elváltozást először leíró orvosok neve után Bechterew-Strümpell-Marie-szindrómaként vagy Bechterew-kórként ismerik. Általában a 20-40 éves korosztálynál fordul elő, ezen belül is háromszor annyi férfit érint, mint nőt. Kiváltó okai nem ismertek, de genetikai tényezők valószínűleg befolyásolják a megjelenését.
A gerinc merevvé válik. Az időszakos fellobbanásoktól kísért folyamat fájdalommal jár, és a beteg fáradékony. Amint a gyulladás gyógyul, a csonton védekezésképpen a bőr hegeihez hasonló kinövések keletkezhetnek, amelyek nyomhatják és irritálhatják a gerincvelőt és az ideggyököket. Mindez súlyosbítja a fájdalmat, a zsibbadást, a gyengeséget és a mozgáskoordináció hiányát.
- Izom eredetű háti fájdalom
- Hátfájás a gerinc betegségeiben, fájdalmak okai
- A mediastinum betegségei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mi segíthet?
A spondylitisnek sajnos nincs ellenszere. Próbáljon meg lazítani, hogy a gerinc körüli izmok és lágy szövetek keringése helyreálljon, és csökkenjen a gyulladt ideggyökökre nehezedő nyomás. A nyújtás lelassíthatja (de vissza nem fordíthatja) az összecsontosodás folyamatát. Kezdjen el mozogni – minél előbb, annál jobb. Igyon sok vizet, nehogy kiszáradjon. Vegyen be enyhe, nem szteroid gyulladásgátlót (például ibuprofent vagy naproxent), így a fájdalom nem akadályozza a lazításban.
Lassan és nagyon óvatosan mozogjon, a legkisebb mozgás terjedelmén belül maradva. Nem szabad, hogy akár egyetlen mozdulat is fájdalmas legyen. Az edzést ideiglenesen megszakíthatja, és tízperces jeges borogatással csillapíthatja a háta fájós pontját. A nyújtást és a borogatást többször is váltogathatja, amíg nem szűnik a fájdalom, és nem sikerült kissé visszanyernie a mozgásterjedelmét.
Minden területet rendszeresen át kell mozgatnia, el kell lazítania, hogy az izmok rugalmasak, és elég erősek maradjanak a hát kitámasztásához. Fontos, hogy a vérkeringés helyreálljon, a végtagok és az ideggyökök közötti idegi pályák és kapcsolatok aktívak maradjanak. És természetesen harcolnia kell, hogy megakadályozza a csigolyák összeforrását. A nyújtások után végezze el az erősítősorozatot is. Ne türelmetlenkedjen, ne kapkodja el a mozdulatokat, ne emeljen túl nagy súlyt, és csak kis mozdulatokat tegyen.
A diagnózis: hát- és derékizomgörcs
A görcs az izmok akaratlan, fájdalmas összehúzódása. Néhány perc alatt kiengedhet, de órákig is eltarthat, sőt az sem ritka, hogy elmúlik, majd visszatér. Okozhatja az izmok, szalagok, inak, csigolyák, porckorongok sérülése, kifáradása, gyulladása. Az izomzat azért húzódik össze, mert szervezetünk igyekszik a fájdalmas területet stabilizálni. A merev izmok természetes rögzítést képeznek, és védekezve a további károsodások ellen, akadályozzák a mozgást.
Mi segíthet?
Először is el kell lazítani az izmokat, hogy a görcs kiengedjen. Igyon sok vizet, hogy a szervezete elegendő folyadékhoz jusson. A kiszáradás megnehezíti a görcs oldását, mivel az izom sejtjei kimerültek. Az enyhe, nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofen, naproxen) megkönnyítik a mozgást és a lazítást.
A diagnózis: zúzódás
Az izomzúzódás nem ismeretlen az olyan sportot művelők körében, amelyekben a játékosok, atléták teste érintkezik egymással. Okozhatja a szövetet roncsoló húzódás vagy rándulás, illetve a testre mért ütés, amely a bőrt épen hagyja, ám alatta szétzúzza a vérerek falát, az izomrostokat, valamint a kötőszövetet. Ha a sérült véredényekből a vér a mélyebben fekvő szövetekbe szivárog, az érintett testrészen kékes színű duzzanat, hematóma (vérömleny) jelenik meg. Ha azonban a vér a bőr felsőbb rétegeibe jut, púp nem, de lilás árnyalatú ecchymosis (vérzéses beszűrődés miatti bőrelszíneződés) keletkezik.
A zúzódás súlyossága több tényezőtől, például a véredények törékenységétől, vagy a vér alvadási képességétől függ. Ha a hát zúzódásával orvoshoz fordul, az orvos elsősorban nem magát a zúzódást, hanem az ütés okozta kárt fogja vizsgálni.
Mi segíthet?
Segít a pihenés és a zúzódás körüli izmok, lágy szövetek keringésének helyreállítása. Fogyasszon sok vizet, és vegyen be enyhe, nem szteroid gyulladáscsökkentőt (például ibuprofent vagy naproxent). Végezzen vállkörzést és a hátizmokat érintő (nyújtó) karemeléseket. A nyújtást és a borogatást többször is váltogathatja, amíg meg nem szűnik a fájdalom, illetve nem sikerül legalább kismértékben visszanyernie a mozgásterjedelmét.
A diagnózis: cauda equina szindróma
A cauda equina az ágyéki, keresztcsonti, farokcsonti idegeknek a gerincvelőből kilépő, lófarokra (ez a latin név jelentése) emlékeztető gyökei. Az agyból a gerincvelő által szállított információt ezek továbbítják a medencében elhelyezkedő szervekhez (például a húgyhólyaghoz, a belekhez) és a lábakhoz, illetve onnan vissza az agyba.
Ha a cauda összenyomódik vagy megsérül, súlyos egészségi problémák léphetnek fel: végleges bénulás, vizeletürítési és székelési zavar, az egyik, esetleg mindkét láb, far, belső comb, lábfej, sarok fájdalma vagy érzéskiesése. A szindrómát előidézheti porckorongsérv, daganat, fertőzés, a gerinccsatorna szűkülete, törése vagy sérülése. Gyors beavatkozással azonban megakadályozható az elváltozások tartóssá válása.
Mi segíthet?
A cauda equina szindróma kezelési módja a kiváltó októl függ. Ez az állapot igen súlyossá válhat, ezért mindenben az orvosa utasításai szerint járjon el.
A diagnózis: a porckorong degeneratív elváltozása
A porckorong degeneratív elváltozását (folyadékvesztés miatti rugalmasságcsökkenését) az öregedés természetes velejárójának tartják. A csigolyákat zselészerű anyaggal kitöltött puha korongok választják el egymástól. Ezek segítik a gerinc előre, hátra, oldalra hajlását és forgatását. Szerepet játszanak továbbá a gerincoszlop kitámasztásában, a mozgással járó ütődések tompításában, és a testre ható, állandóan változó erők elosztásában.
Az idő előrehaladtával a korongok „megkopnak”, ezért a gerinc merevebbé válik, veszít stabilitásából, így gyulladás, fájdalom és gyengeség léphet fel. Érdekes módon, a porckorong degeneratív elváltozása nem mindenkinél okoz tüneteket. Nem árt tehát meggyőződnie arról, hogy ez az állapot önnél is fennáll-e. Ha a háta fokozottan sérülésveszélynek van kitéve, külön óvintézkedésekre van szüksége, hogy azokat elkerülhesse. Ha már diagnosztizálták a „porckopást”, és aggódik miatta, beszéljen orvosával. Műtéti eljárással is helyreállítható az érintett gerincszakasz stabilitása, ám csak az esetek kis részében szükséges a műtét. Mielőtt azonban ilyen radikális megoldást választana, érdemes megerősítenie a kérdéses porckorong körüli támasztóizmokat és kötőszövetet.
Mi segíthet?
A porckorong elfajulását visszafordítani nem lehet ugyan, de sokat segít a környéki izmok és kötőszövetek ellazítása, és a keringésük normalizálása. Ne feledkezzen meg az elegendő folyadékbevitelről sem. A mozgás és az izomlazítás megkönnyítésére vegyen be valamilyen enyhe, lehetőleg nem szteroid gyulladásgátlót (amilyen az ibuprofen vagy a naproxen).
A diagnózis: ficam
A ficam lehet részleges és teljes. A csigolyák részleges ficama (subluxatio) az egyik leggyakoribb ok, amiért az emberek kiropraktorhoz fordulnak; a csigolyák kóros elmozdulását jelenti. A gerincoszlop mögött húzódó szalagok rögzítő és támasztó szerepének jóvoltából a gerinc továbbra is megfelelően működik, de az állapot fájdalommal, esetenként a kar és a kéz gyengeségével, zsibbadásával jár. Ráadásul az elfordult csigolya miatt a körülötte lévő izmok sem tudnak úgy elhelyezkedni, mint rendesen, ezért erőlködniük kell, hogy a hátat egyensúlyban tartsák, végül pedig kifáradnak.
Amikor a csigolyák elmozdulása miatt a közöttük lévő ízületek egyáltalán nem érintkeznek, és a szalagok, amelyeknek a gerincet kellene támasztaniuk, elszakadtak, valódi ficamról (luxatio) van szó. A betegnek ebben az esetben igen erős fájdalmai vannak.
Mi segíthet?
Ha a szalagok nem szakadtak el, az a legfőbb cél, hogy az izmai a felépülés ideje alatt is elég erősek és rugalmasak maradjanak a gerinc kitámasztásához. Törekednie kell a pihenésre, ezáltal a ficam körüli izmok és lágy szövetek keringésének helyreállítására. Ellenkező esetben a feszült izmok nyomást gyakorolnak a kimozdult csigolyákra, ami késlelteti a gyógyulást. Gondoskodjon a megfelelő folyadékbevitelről. A mozgás és az izomlazítás megkönnyítése érdekében vegyen be valamilyen enyhe, nem szteroid gyulladásgátlót (ibuprofent vagy naproxent).
A diagnózis: izomláz
Akik hosszú kihagyás után kezdenek újra mozogni, sokszor panaszkodnak fájdalomra az első edzés után. Annak ellenére, hogy mi mindenkit igyekszünk figyelmeztetni, a sportolók hajlamosak túlhajtani magukat, amit bizony a test nem hagy büntetlenül. A legtöbbször szerencsére ez nem sérülést, hanem csak izomlázat jelent.
A fájdalom jelentkezhet közvetlenül mozgás után, a kifáradás jeleként. A túlságosan igénybe vett izmokból a salakanyagok nem tudnak elég gyorsan távozni, és felgyülemlenek – ez magyarázza a fájdalmat. A pihenés és a nyújtás segíthet kiüríteni a salakanyagot az érintett területről.
Az izomláz egy másik fajtája nem rögtön az azt kiváltó tevékenység után lép fel, hanem 24-48 órával később. Néha olyan sok idő telik el, és a fájdalom annyira heves, hogy sokan nem is feltételeznek összefüggést a két esemény között, így orvoshoz fordulnak panaszukkal. Az izmok ilyenkor nemcsak fájnak, de merevek és gyengék is. Megerőltetés közben ugyanis az izomrostok elszakadhatnak, megduzzadnak, és nyomni kezdik a környező szöveteket. Egyelőre feltáratlan okokból a késleltetett izomláz olyan tevékenységek után jellemző, amelyek során lefékezés közben a megnyúlt izom össze is húzódik, így például lépcsőről lefelé jövet, hegyről lefutva, vagy súlyok leengedésekor. Habár az izomláz nem súlyos állapot, a fájdalmat és a duzzanatot esetlegesen kísérő károsodás mértékét orvosnak kell felmérnie.
Mi segíthet?
Igyekezzen pihenni, hogy helyreállíthassa az érintett izmok és lágy szövetek keringését. Igyon sok vizet – így biztosíthatja teste folyadékszükségletét, és elősegítheti a gyógyulást. A fájdalom enyhítésére vegyen be enyhe, nem szteroid gyulladásgátlót (például ibuprofent vagy naproxent), ami elviselhetőbbé teszi a mozgást, és nagyban megkönnyíti a lazítást és a pihenést.
A diagnózis: porckorongsérv
Amikor a porckorong külső rostos gyűrűje meggyengül, a belső puha, zselészerű mag kiboltosul. A porckorongsérvként vagy gerincsérvként ismert állapot orvosi neve hernia disci intervertebralis.
A csigolyák között elhelyezkedő porckorongok elnyelik a járáskor keletkező ütődések erejét. A csigolyákat úgy kapcsolják össze, hogy közben a gerinc hajlékony maradjon. Ha a belső porcállomány kitüremkedik, súlyosabb esetben nekinyomódhat a gerincvelőnek, ami heves fájdalommal és koordinációs zavarokkal jár. Kisebb mérvű sérvnél az ideggyökökre nehezedő nyomás okozza a panaszokat.
A nyaki gerincszakaszon kialakuló hernia tünetei közé tartozik a nyak, a váll, a kar és a kéz fájdalma és zsibbadása. A nyak mozgatásával a fájdalom hol csökken, hol erősödik, attól függően, hogy mekkora terhelés nehezedik a kiboltosult porckorongra. A porckorongsérv más gerincszakaszon is elhelyezkedhet, így az ágyékin – ez a leggyakoribb -, valamint az ágyéki szakasz és a keresztcsont között. Az előbbinél a láb külső hátsó része fáj, gyenge a láb és a nagylábujj feszítőizmának működése is. Az utóbbit a láb oldalának fájdalma jellemzi. Ha pedig a cauda equina (lófarokként ismert) alsó gerincvelői idegek tövét nyomja porckorongsérv, a fájdalomhoz vizeletürítési zavar, valamint a férfiak esetében impotencia társulhat.
Mi segíthet?
Feltétlenül forduljon orvoshoz! A károsodott porckorongot nem lehet helyreállítani, de pihenéssel és a gerinc körüli izmok és lágy szövetek keringésének helyreállításával csökkentheti a gyulladt ideggyökökre nehezedő terhelést. Amennyiben gerincnyújtó tornát végez, a végén feküdjön hanyatt, tegyen egy törülközőt a nyaka és a háta alsó része alá, és maradjon így egy ideig, pihenjen.
A diagnózis: fiatalkori reumás ízületi gyulladás
A gyermekkorban jelentkező ízületi gyulladásos betegségnek (rheumatoid arthritis) három formája ismert. Lehet monoarticularis, amely egyetlen ízületet, polyarticularis, amely több ízületet támad meg, illetve általános, amely nemcsak az ízületeket, hanem a szerveket is megbetegíti, súlyos általános tüneteket okozva. Az utóbbi két típus a nyaki gerincszakaszt is veszélyezteti. Eleinte fájdalom és merevség jelentkezik, később azonban a csigolyákon ízületi elváltozások jönnek létre, és a közöttük lévő kisízületek összeforrnak.
A gerincoszlopot rögzítő szalagokat szintén károsíthatja, gyengítheti a gyulladás. Amikor ez bekövetkezik, a megfelelő támasz nélkül maradt csigolyák elmozdulhatnak, nyomni kezdik a gerincvelőt és az ideggyököket. Az eredmény fájdalom, zsibbadás, valamint a mozgáskoordináció hiánya. Kezelés nélkül a rheumatoid arthritis súlyos, akár mozgásképtelenségig fokozódó ízületi deformitásokhoz vezethet.
Mi segíthet?
A gerincnek megfelelő támasztékot kell adni, hogy a csigolyák ne rögzüljenek egymáshoz. Ezért kulcsfontosságú a hátizmok erősítése. Először is pihenjen, hogy helyreálljon a gerinc körüli izmok és lágy szövetek keringése, és csökkenjen a gyulladt ideggyökökre nehezedő terhelés. A pihenés azonban nem mehet a hát erősítésének rovására. Igyon sok vizet. Enyhe, nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofen, naproxen) szedése mellett könnyebben tud mozogni, majd lazítani. Ha ön ezzel a betegséggel küzdő felnőtt, dolgozhat kisebb súlyokkal. Ha fiatal felnőtt, eleinte súlyok nélkül végezzen tornagyakorlatokat, és fokozatosan kezdje el a lehető legkönnyebb súlyok használatát. Meg fogja látni: már maga a mozgás, és saját testsúlyának ellenereje elegendő ahhoz, hogy kondíciója, erőnléte ugrásszerűen javuljon.
Diagnózis: kyphosis
Kyphosison, vagyis púposságon a háti gerinc nyílirányú, fokozott abnormális görbületét értjük. Több típust különböztetünk meg.
Hanyag tartás
A hajlott, púpos hát egészen egyszerűen a rossz tartás miatt is kialakulhat. Ha valakinek gyermekkorban gyenge a hasizma, és nem húzza ki magát, hanem folyton összegörnyed, a gerinc melletti szalagok – azaz a csigolyákat összekötő kötőszövetek – megnyúlnak. Ez az elváltozás olyan mérvűvé válhat, hogy ennek következtében a gerinc a természetesnél jobban meghajlik. (Ezért szajkózzák a szülők folyton: „Húzd ki magad!”)
A kyphosis általában tinédzserkorban jelentkezik. Lányok között gyakrabban fordul elő, talán mert szégyellik, hogy nő a mellük, és próbálják minél jobban takargatni. De az is lehet, hogy a fejlődő mellek nagyobb terhelést jelentenek a hát számára. A tartás ezután nagyon könnyen állandósul, és a gerinc hajlata rögzül. Fájdalmat legtöbbször nem okoz, de mint minden abnormális görbület, problémák forrása lehet, ahogy a gyermek növekszik. Sokuknak azonban sikerül „kinőniük”, és megszokják az egyenes testtartást.
A gyenge hasizmokon kívül a feszes térdhajlítók (a térd mögötti izmok) is hozzájárulhatnak a görnyedt tartáshoz. Ezek korrigálásával – a hasizmok megerősítésével és a térdinak kilazításával – jelentős javulás érhető el. Mellesleg a gyenge has és a merev térdhajlítók az ülő életmód jellegzetes velejárói. Ezek a tünetek a legtöbb olyan embernél megfigyelhetők, akik a nap nagy részét íróasztal mögött töltik.
Scheuermann-betegség
A csigolyatestek csontosodási zavarának következtében a csigolyák ék alakúvá deformálódnak. A hanyag tartás miatti kyphosishoz hasonlóan kamaszkorban kezd kifejlődni – és inkább a férfiak körében gyakori.
A Scheuermann-kór eleinte általában nem jár fájdalommal, viszont olyan szépséghiba, amely lelki sérülések forrása lehet. Előrehaladottabb stádiumában már a fájdalmak sem ritkák. A hanyag tartástól röntgenvizsgálatot követően lehet csak meggyőzően megkülönböztetni. Fűző viselésével nagyrészt megakadályozható a csigolyák további deformálódása. (Jellegzetes elváltozások a fokozott háti görbület vagy a csökkent ágyéki görbület.)
Kompressziós törés miatti kyphosis
Az „anyóspúpnak” csúfolt rendellenesség a kompressziós törésből származó kyphosis klasszikus példája. Általában csontritkulásban szenvedőknél fordul elő, amikor a csigolyák meggyengülnek, és spontán vagy kisebb sérülés hatására összeroppannak. A kompressziós törésekhez olyan állapotok is hozzájárulhatnak azonban, mint a rák vagy a különböző fertőzések. Mint minden törés – és a vele járó lágy szöveti roncsolódás, valamint az izmok deformitás miatti többletterhelése -, ez is fájdalmas. Idegi károsodásokhoz vezethet.
Mi segíthet?
Hanyag tartása kijavítása érdekében rendkívül sokat tehet. Ne feledje, hogy az izmok párban működnek, tehát ha a hát gyenge, a mellkas összeszűkül, és meghajlik, hogy előrehúzza a görbe tartás miatt megnyúlt hátizmokat.
A hát stabilitását részben az erős hasizmok biztosítják. Amikor a hasizmok gyengék, és a térdhajlítók merevek a sok üléstől, a hát támasz nélkül marad. Megpróbálja egyedül megoldani a feladatot, ezért kimerül.
Csontritkulásos betegnél a kompressziós törés okozta kyphosis esetén az izmok működésének egyensúlyzavarait lehet korrigálni. Az oszteoporózis (csontritkulás) azonban kalciumbevitellel és mechanikai terheléssel járó mozgásformákkal (például sétával, kocogással) megelőzhető. A csontok erősítésére és porózussá válásának megakadályozására gyógyszerek is rendelkezésünkre állnak. Ha már csontritkulása van, a csontállomány további csökkenése akkor is lassítható. A törött csigolya rögzítése érdekében időnként, de nem minden esetben sebészeti beavatkozásra lehet szükség – a test többi részének rendszeres erősítése és nyújtása viszont elengedhetetlen.
A diagnózis: deréktáji fájdalom
Amilyen egyszerűen hangzik a lehetséges diagnózisok sorában a deréktáji fájdalom, olyan bonyolult probléma. Nem meghatározható kellemetlenségérzést jelent az ágyéki és a keresztcsonti régióban – a derék és a far közepe közötti területen. Ez az állapot igen súlyossá válhat, ha a fájdalom annyira erős, hogy már korlátozza a mozgást, lehetetlenné teszi a pihenést, vagy a farból a lábba sugárzik.
A deréktáji fájdalmat számos tényező válthatja ki. Olykor nyilvánvaló okokra – izomhúzódásra, megerőltetésre, ínszalagszakadásra, rossz tartásra, görcsre, sérülésre, ízületi gyulladásra, gyengeségre vagy tartáshibákra – vezethető vissza. Máskor azonban csak valamilyen képalkotó diagnosztikai eljárással zárható ki, hogy esetleg súlyosabb állapot áll-e a probléma hátterében.
Mi segíthet?
Az izmok ellazítása mellett fontos a keringés és a mozgásterjedelem helyreállítása. Igyon sok vizet, hogy szervezete elég folyadékhoz jusson. A kiszáradás akadályozza a gyulladt területeken az izom nyújtását és a keringés normalizálódását, mivel az izomsejtek kimerülnek. Az enyhe, nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofen, naproxen) enyhítik a fájdalmat, így megkönnyítik a mozgást és a lazítást.
A diagnózis: myelopathia
A myelopathia a gerincvelő megbetegedéseinek összefoglaló neve. Ez az általános kórmeghatározás inkább a probléma meglétét konstatálja, és nem az okot jelöli. Többnyire egy másik, specifikusabb diagnózis egészíti ki.
Amikor valakinél myelopathiát állapítanak meg, az azt jelenti, hogy az illető olyan csont-, izom- és kötőszöveti rendellenességben szenved, amely a gerincvelőt is érinti. Ez a betegség jellemzően az idősebbek körében fordul elő, és a gerincvelő más degeneratív elváltozásainak következményeként jelentkezik. Ezek miatt az elváltozások miatt a csonton védekezésképpen kinövések keletkeznek, amelyek összenyomják és irritálják a gerincvelőt és az ideggyököket. Mindez fájdalommal, zsibbadással, gyengeséggel és a mozgáskoordináció romlásával jár.
A myelopathia leggyakoribb oka mégis a gerinccsatorna szűkülete. Ilyenkor a csigolyanyílások alkotta folyosó, amelyen a gerincvelő keresztülhalad, fokozatosan veszít a kerületéből, a velő és az idegek töve összenyomódik. Ez nemcsak fájdalmas, hanem járászavart is okozhat. A myelopathia nem hirtelen kezdődő, hanem fokozatosan kifejlődő betegség. Első tünetei közé tartozik a nyaki vagy derékfájdalom, a finom motoros feladatok elvégzésének nehézsége (például a beteg nem, vagy csak bajosan tudja begombolni az ingét) és a járászavar.
Mi segíthet?
A kezelés módját a diagnózis alapján az orvos határozza meg. Jót tesz a hát pihentetése, a vérkeringés helyreállítása a gerinc körüli izmokban és lágy szövetekben, valamint az irritált gerincvelőből kilépő idegek gyulladt tövére nehezedő terhelés csökkentése.
Igyon sok vizet. Enyhe, nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofen, naproxen) tompítják a fájdalmat, így könnyebben megmozgathatja és ellazíthatja az izmokat. A hát finom edzése közben lassan és nagyon finoman mozogjon, mindeközben fájdalmat nem szabad éreznie. Az edzést ideiglenesen megszakítva, tízperces jeges borogatással csillapíthatja a háta fájós pontját. A nyújtást és a borogatást többször is váltogathatja, amíg nem szűnik a fájdalom, és nem sikerül legalább kismértékben visszanyernie mozgás terjedelmét.
Rendszeresen minden területet át kell mozgatnia nyújtó tornával, el kell lazítania, hogy az izmok rugalmasak maradjanak, és elég erősek legyenek a hát kitámasztásához, hogy a vérkeringés tartósan helyreálljon, és az ideggyökök és a végtagok közötti idegi kapcsolatok és pályák aktívak maradjanak.
A diagnózis: ideggyökbántalom
Az ideggyökbántalom vagy radiculopathia a gerinchez tartozó ideggyökök sérülése vagy károsodása következtében a karban, a kézben vagy a lábban jelentkező fájdalom, zsibbadás, gyengeség és bizsergés.
A gerincvelő és a test többi része között az ideggyökök biztosítják az információáramlást. Ha – például porckorongsérv vagy valamilyen degeneratív betegség miatt -a gerincvelő és az ideggyökök összenyomódnak vagy begyulladnak, zavar keletkezik az üzenetek továbbításában. Az ebből adódó szenzoros problémák (fájdalom) gyakoribbak, mint a motoros rendellenességek (gyengeség). Mi több, ha már ez utóbbiak is észlelhetők, akkor az ideggyök sérülése valószínűleg súlyosabb.
Mi segíthet?
A kezelés módját csupán az ideggyökbántalmat kiváltó ok ismeretében lehet megválasztani. Miután orvosa véleményét kikérte, törekedjen a gerinc körüli izmok és lágy szövetek ellazítására, állítsa helyre a vérkeringésüket, és csökkentse a gyulladt ideggyökökre nehezedő terhelést.
Ne feledkezzen meg a folyadékbevitelről sem. A mozgás és az izomlazítás megkönnyítésére vegyen be enyhe, nem szteroid gyulladásgátlót (ibuprofent vagy naproxent).
A hátat tornáztató nyújtó gyakorlatok esetén a nyújtások jót tesznek a hátnak, de az ideggyök-bántalomnál azzal is számolni kell, hogy a fájdalom kisugározhat egyéb, nem érintett helyekre is. Nagyon fontos tehát az egész test edzése – még a sajgó területeké is. Ne feledjük, még kárt is okozhatunk azzal, ha nagyon kímélni akarunk egy-egy testrészt: mielőtt észbe kapnánk, teljesen egészséges izmok és kötőszövetek is elsorvadhatnak. Ezért minden esetben győződjön meg arról, hogy vajon nem egy olyan területet igyekszik-e túlzottan óvni, amelynek nincs erre szüksége – sőt, kifejezetten nem erre van szüksége. Máskülönben a betegségből eredő problémákat akaratlanul is súlyosbítani fogja, és önmaga idézi elő mozgásképessége csökkenését.
A diagnózis: rheumatoid arthritis
A rheumatoid arthritis reumás ízületi gyulladást takar: az ízületek tokjára és az ízületek körüli szövetekre terjedő idült gyulladás. Zömmel 20 és 50 év között jelentkezik. Nők körében háromszor olyan gyakori, mint a férfiaknál.
A betegség az egész testet megtámadhatja – beleértve a kezet, a lábat, a kéz- és lábujjakat, valamint a csípőt is -, de a hát van a legnagyobb veszélynek kitéve. Az első és a második nyakcsigolya, az atlas és az axis különösen sérülékeny, főként a már több mint tíz éve rheumatoid arthritisben szenvedőknél. Amikor az ízületek a gyulladás következtében károsodnak, a nyaki gerincszakasz elveszítheti stabilitását. A hosszabb ideje fennálló arthritisnél az első nyakcsigolya felső része feltolulhat, ezáltal nyomhatja az agytörzset, ami az egyensúlyérzék és a mozgáskoordináció romlásával jár. Végül az ízületi gyulladás a nyaki gerincszakasz alsó csigolyáinak előrecsúszását idézheti elő. Ez a beteg tartását is módosítja: a fej előretolt helyzetbe kerül, a nyaki és a háti gerincszakasz átmenete pedig előregörbül.
A rheumatoid arthritis diagnosztizálásakor 60 százalék annak a valószínűsége, hogy a betegség a gerincre is átterjed majd. Fokozottan szükség van tehát a beteg állapotának rendszeres ellenőrzésére és a megfelelő kezelésre.
Mi segíthet?
A reumás ízületi gyulladás súlyosbodásának megakadályozására orvosi segítséget kell igénybe vennie, ellenben önmaga is hozzájárulhat a gyulladt ízületek, valamint a körülöttük lévő izmok és lágy szövetek keringésének helyreállításához. Ha ugyanis az érintett területek nem kapnak folyamatosan elég oxigént, és a salakanyagok nem távoznak elég gyorsan, a csontok nem tudnak újjáépülni, a szövetek pedig nem maradnak egészségesek. Ezenfelül törekednie kell mozgás terjedelme visszaállítására is.
Ne feledkezzen meg az elegendő folyadékbevitelről sem. A mozgás és az izomlazítás megkönnyítésére vegyen be valamilyen enyhe, nem szteroid gyulladásgátlót (amilyen az ibuprofen vagy a naproxen).
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.