Hátfájás

A meditáció hatása a hátfájásra

A meditáció évezredek óta használt technika: lé­nyegében az elme fegyelmezésének egyik módja. Nagyon változatos fajtái vannak, például a transzcendens meditáció, a vezetett meditáció és a mantrázás. Nyugaton a legelterjedtebb a stressz­oldó meditáció.

Több ezer tanulmány jelent már meg a medi­tációról, mégis csak a közelmúltban lett klinikai vizsgálatok tárgya. A stresszoldó meditációt sok pszichológus használja; úgy tűnik, segít a fájda­lom kezelésében.

Kísérlet és eredmény

A Pain folyóirat jelentette meg annak a kísér­letnek az eredményeit, amelyet 2008-ban foly­tattak Pittsburghben a stresszoldó meditáció sze­repéről a krónikus derékfájás leküzdésében. Egy 65 évnél idősebb emberekből álló csoport tagja­it két részre osztották: az egyik lett a kontroll­csoport, a másik nyolc héten át vett részt stressz­oldó meditációs programban.

Eredmény: Az utóbbiak, akiket megtanítottak meditálni, hetente négyszer vettek részt körülbelül egyórás foglalkozásokon. Nyolc hét elmúltával és a féléves időszak végén (fél év volt a tulajdonképpeni kísérlet időtarta­ma) a rendszeresen meditálok fájdalmai jelentő­sen mérséklődtek.

A stresszoldó meditáció mindössze annyit je­lent, hogy megnyugtatjuk az elménket, és csak a gondolatainkra figyelünk, az érzelmeinkre és az érzéseinkre, anélkül, hogy megpróbálnánk kö­vetni vagy elfojtani őket.

Nem kell keresztbe tett lábakkal ülni és a köl­dökünket szuggerálni. Székben ülve is elmélked­hetünk. Ha heti négy alkalommal meditálunk fél órát, máris enyhül a hátfájásunk, továbbá csök­ken a stressz-szintünk, és nagy valószínűség sze­rint az izomfájdalom a hátunkban és testünk egyéb pontjain.

A meditáció alapfoka

Kezdetnek azzal próbálkozzunk, hogy üljünk le egy kényelmes, egyenes támlájú székre egy csen­des szobában. Viseljünk kényelmes ruházatot, esetleg próbáljunk meg ellazulni. Adjunk ma­gunknak erre öt percet. Ha szeretnénk, hallgas­sunk kellemes háttérzenét. Próbáljuk meg hoz­zászoktatni magunkat, hogy kényelmesen ülünk (természetesen megfelelő tartásban), és kiürítjük elménkből a gondolatokat.

Ha úgy találjuk, hogy elménk nem tudja meg­szabadítani magát a gondolatoktól, mert vagy dolgozik, vagy összevissza csapong, próbáljuk le­kötni valamivel. Erre a legegyszerűbb módszer, ha gyertyát gyújtunk vagy egy tetszetős képben gyönyörködünk.

Ne legyenek ellenérzéseink egyetlen gondola­tunk iránt sem!

Próbáljuk megfigyelni, aztán el­engedni őket. Arra törekedjünk, hogy ne össz­pontosítsunk túl erősen. Utána engedjük tudatosodni önmagunkban, hogyan érzi magát a testünk. Igyekezzünk tartózkodni a leíró jellegű szavaktól. Ne gondoljunk borzasztó fájdalomra vagy irtózatos fájdalomra, csak kényelmetlen­ségre. Csak néhány percig koncentráljunk egy ér­zésre.

Utána engedjük, hogy az elme egy másik testrészre összpontosítson, például a fejünkre vagy a térdünkre vagy a lábfejünkre. Csak né­hány percig összpontosítsunk a testrészekre, minden tudatos terv nélkül. Több meditációs ülés után a hátunk „megtanulja”, hogy őrá csak pár perc jut. Nem fontosabb a térdünknél, a láb­fejünknél vagy a hasunknál.

Akár el is szundíthatunk meditálás közben. Ez nagyon jó jel, mert azt jelenti, hogy sikerült ella­zulnunk, és végső soron ez a meditáció célja. Gondolatban ismételgessünk kellemes dalla­mokat, mert ez is jótékonyan csökkenti a fájdal­mat.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.