• emésztőrendszer
• immunrendszer

Diszbiózis – amikor a dolgok elromlanak

Amikor az emésztőtraktus egészséges bélflórájának egyen­súlya megbomlik, és a „rossz fiúk” átveszik a hatalmat, az így létrejött állapotot diszbiózisndk nevezzük. A fogal­mat Dr. Eli Metchnikoff hozta létre a 20. század elején, aki Louis Pasteurt követte a párizsi Pasteur Intézet igazgatója­ként. Metchnikoff volt az, aki felvetette az ötletet, miszerint az emésztőtraktus mikroorganizmusainak egyensúlyhiánya tehető felelőssé nagyon sok emésztőrendszeri betegség ki­alakulásáért.

Bár 1908-ban Nobel-díjat nyert a lactobacillus jótékony, immunnerősítő hatása témájában végzett kutatá­saiért, a modern orvostudomány figyelmen kívül hagyta munkáját, és inkább az antibiotikumok és más, mikroba­ölő gyógyszerek előállítása mellett tette le a voksát. Ennek eredményeképpen nagyon sok betegséget okozó mikroba rezisztenssé vált a gyógyszerekre.

Ma már léteznek olyan „szuperbaktériumok”, amik sztafilokokkuszt (latinul staphy­lococcus) és sztreptokokkuszt (latinul streptococcus) okoz­nak, valamint a gonorrheát (kankó), leprát vagy tuberkuló­zist, és számos más betegséget okozó baktériumok között is fellelhetők azok a törzsek, amelyek rezisztensek egy adott antibiotikumra. Emberek tízezrei halnak meg évente, mert nincs antibiotikum a gyógyszerrezisztens fertőzésük keze­lésére.

A diszbiózis megértése nem egy új betegség definiálásából áll

Sokkal inkább a számos betegség hátterében meghúzódó ok újbóli meghatározásáról van szó, illetve a kezelési metó­dusok átgondolásáról. Gyakorlatilag az összes, ebben a cikksorozatban tárgyalt beteg­ség egyik háttérben meghúzódó, alapvető oka a diszbiózis. Mindegyik cikkünkben bemutattunk egy-egy tényezőt, ame­lyek elhanyagolása vagy figyelmen kívül hagyása megteremti az ezen állapot kialakulásához vezető körülményeket.

Enzimhiány, túl kevés gyomorsav, vitamin- és ásványi­anyag-hiány, allergén ételek fogyasztása, betegséget okozó mikrobák, rosthiány, beteg bélflóra – mindezek a diszbió­zis építőköveinek tekinthetők. A tünetek nagyon széles kö­rűek, mivel az emésztőtraktus elégtelen működését nagy valószínűséggel követik méregtelenítési problémák, illetve gyulladások.

Gyógyszerek okozzák

Ironikus módon, a diszbiózis kialakulásához pontosan azok a gyógyszerek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben, ame­lyeket e problémák tüneteinek kezelésére hoztak létre. Az antibiotikumok, a szteroid és nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek mind hozzájárulnak a diszbiózis létrejöttéhez. A szteroid gyógyszerek táplálják a Candida-fertőzéseket, míg a nem-szteroid gyógyszerek erősen irritálják a tápcsatornát. Az antibiotikumok, különösen a széles spekt­rumú antibiotikumok, mint például az amoxicillin, nemcsak a káros baktériumokat irtják ki, hanem a jótékony hatásúakat is, s ezzel gátat szabnak védekező képességünknek.

A diszbiózis esetében egy átfogó képet kell készítenünk az emésztőkörnyezet teljes ökológiájáról. Elizabeth Lipski, a Digestive Wellness (Az emésztés jólléte) c. könyv írója sze­rint négy különböző fajta diszbiózis létezik:

• Rothadás okozta diszbiózis – ez az elégtelen módon meg­emésztett és kiürített táplálék következménye, amely a rothadási folyamatokat és a mérgező melléktermékek elő­állítását eredményezi. A végeredmény puffadás, rosszul­lét, emésztési zavarok. Ez a diszbiózis leggyakoribb for­mája és a magas zsírtartalmú, sok húst tartalmazó, ala­csony rosttartalmú étrend elkerülhetetlen következménye. A folyamat a „rosszfiúk” (bakteroidok) elszaporodásához vezet, a jófiúk (bifidobaktériumok) kárára. A bakteroidok lebontják a B12-vitamint, így a beteg hiánytüneteket kezd tapasztalni, mint például fáradékonyság, depresszió, gyen­geség. A bakteroidok az epét is különböző mérgező anya­gokká alakítják, amelyek kapcsolatba hozhatók a rák koc­kázatának növekedésével.
• Erjedés okozta diszbiózis – ez akkor fordul elő, amikor a mikroflórában beállt egyensúlyvesztés azoknak a bakté­riumoknak kedvez, amelyek szénhidrátokat erjesztenek. Az ilyen típusú diszbiózisban szenvedők a szénhidrátban vagy cukorban gazdag táplálékok (mint amilyen a gyü­mölcs, sör, bor, gabonatermékek) fogyasztása után rosszabbul érzik magukat.
• Hiány okozta diszbiózis – ez a típus akkor fordul elő, amikor a szervezetünkben nincs elegendő jótékony hatású baktérium – talán egy antibiotikumos kezelés miatt. Míg a bélflóra egészsége helyre nem áll, hajlamosak leszünk irritábilis bélszindrómára, allergiákra és fertőzésekre.
• Érzékenység okozta diszbiózis – ez a fajta diszbiózis ak­kor alakul ki, amikor az emésztőrendszer immunrendszere túlságosan érzékennyé válik az ételben fellelhető, illet­ve baktériumok által gyártott anyagokra. A beteg multi-allergiát fejleszt ki, melynek tünetei gyakran az egész szervezetet érintik, nem csak a bélrendszert. Nagyon valószínű, hogy az autoimmun betegségekben – mint ami­lyen a reumatoid artritisz, lupusz, esetleg az ekcéma és a pikkelysömör is – szenvedők nagy része ebbe a kategó­riába tartozik.

Mi a megoldás?

Megoldás csak akkor érhető el, ha kivizsgáljuk, pontosan mi is zajlik a beteg emésztőrendszerének ökoszisztémájá­ban, és korrigáljuk a hibákat. E célból egy klinikai táplál­kozási szakértő valószínűleg átfogó székletvizsgálatot fog javasolni, amely megmutatja, hogy az illető szervezete mi­lyen hatékonysággal emészti meg és szívja fel a tápanya­gokat, illetve a felsorolt négy diszbiózis típus közül me­lyik okozza a problémát.

Például a béta-glükoronidáz ma­gas szintje rothadás okozta diszbiózisra utal, míg az el­szaporodott Candida albicans élesztőbaktériumok az er­jedés okozta diszbiózis irányába mutatnak. A megfelelő mennyiségű lactobacillus illetve bifidusz baktérium hiánya jelzi, hogy hiány okozta diszbiózisról van szó, amely jól re­agálhat a probiotikumos táplálék-kiegészítőkön alapuló kezelésre. Az Immunglobulin-A (IgA) abnormális szintje érzékenység okozta diszbiózist jelez, valamint megnövekedett allergiás hajlamot. Az ilyen székletvizsgálatok kimutathatják az UFO-kat (az angol „Unfriendly Faecal Organisms” – ba­rátságtalan, székletből származó organizmusok rövidítése), ami a következő cikk tárgya.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.