Koleszterin

Dohányzás okoz-e szív és érrendszeri betegséget?

Életmódunk minden másnál nagyobb hatással van szívünk egészségére. Még ha vannak is olyan rizikótényezők, amelyek ellen nem tehetünk semmit, életmódunk megváltoztatása mindenképpen sokat számít abban, hogy ne kapjunk szívinfarktust, vagy ne következzen be más, úgynevezett „koszorúér-esemény”.

Dohányzás
A keringési betegségek okozta halálozásoknak nagyjából az ötöde a dohányzásra vezethető vissza.

A keringési betegségek okozta halálozásoknak nagyjából az ötöde a dohányzásra vezethető vissza. A dohányos nőknek kettő-hatszor nagyobb a kockázatuk szívinfarktusra, mint nem dohányzó társaiknak. A kockázat a naponta elszívott cigaretták számával növekszik. Ha azonban valaki leszokik, koszorúérbetegség-kockázata egy év alatt 50 százaléknyit csökken, 15 éven belül pedig majdnem eléri azokét, akik soha nem gyújtottak rá.

dohanyzas_leszokas
Ha le akarunk szokni a dohányzásól akkor mindenképpen kérjünk orvosi segítséget!

 A dohányosoknak nagyjából a 70 százaléka állítja, hogy le akar szokni

Ha mi is közéjük tartozunk, kérjünk segítséget orvosunktól, aki a leszokást segítő gyógyszereket ír fel számunkra.

A dohányzás azáltal befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, hogy csökkenti a HDL-szintet és kárt tesz az erekben: merevebbé teszi a falukat (csökken a véráramlás, megemelkedik a vérnyomás), és segíti a vérben keringő ártalmas anyagok megtapadását, ami plakk-képződéshez vezet. A dohányzás emellett csökkenti a vér oxigéntartalmát is, ami szintén károsítja az érfalat.

Teszt: mit tesz a cukros víz egy dohányzó és egy nem dohányzó ember testével

A dohányzás szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma kialakulásához vezető eseménysorban is. Amikor a Stanford Egyetem kutatói 20 dohányost és 20 nem dohányzót kértek meg arra, hogy igyanak egy pohár cukrozott italt, azt találták, hogy bár a vércukorszintjük nagyjából azonosan alakult, a dohányosoknál jóval magasabbra ugrott az inzulinszint, ami az inzulinrezisztenciára utaló jel. A két csoport tagjainál az összkoleszterinszint körülbelül egyforma volt, de a dohányosok vérében több VLDL-t és kevesebb HDL-t találtak.

Jegyezzük meg! Hacsak nincs egészen elképesztően magas koleszterinszintünk, a dohányzásról való leszokás még a koleszterinprobléma rendezésénél is fontosabb lehet.

A kutatások szerint ugyanis az alacsony koleszterinszintű férfi dohányosok körében lényegesen magasabb az elhalálozás kockázata, mint a magas koleszterinszintű nem dohányzóknál. No persze az a legjobb, ha mindkét tényezőt orvosoljuk.

Szivarok
Tévhit a szivarozással kapcsolatosan, nem egészségesebb a dohányzásnál!

Szívtelen szivar

Aki úgy véli, hogy a szivarozás egészségesebb a cigarettázásnál, mivel a dohányos nem tüdőzi le a füstöt, annak jó lesz felülvizsgálnia a nézeteit.

Kutatási eredmények! A New England Journal of Medicine egy 1999-es, széles körű kutatást ismertető cikke szerint a szivarozók körében kétszer nagyobb a keringési betegségek kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál, s ugyancsak kétszer nagyobb a kockázatuk szájüregi, gége-, nyelőcső- és tüdőrákra.

A szivarozás csaknem kétszer annyi esetben okoz szívinfarktust és stroke-ot, mint tüdőrákot, mivel a nikotin hatására beszűkülnek az artériák, és gyorsul a pulzus – függetlenül attól, hogy a vegyület a szájból vagy a tüdőből szívódik-e fel; ráadásul egy szivarban 10—400-szor annyi nikotin van, mint egy átlagos cigarettában. Nagy kár, hogy Grant tábornok, Sigmund Freud vagy a híres baseballjátékos, Babe Ruth nem tudta ezt: mindhárman a szivarozással összefüggő betegségben haltak meg.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.