Veszélyes vagy biztonságos

Dohányzás egészségkárosító hatásai

A dohányzás az asztmától kezdve a keringési betegsé­geken át egészen a rákig számos egészségügyi prob­léma kockázatát növeli. Akik emellett még alkoholt is fogyasztanak, azoknál különösen nagy a szájüre­gi, a gége- és a nyelőcsőrák veszélye.

A 20. században a dohányzás károsította legsúlyosabban az emberek egészségét, és a megelőzhető halálozások okai között is az első helyet foglalta el. A cigaretta – közvet­ve vagy közvetlenül – Észak-Amerikában évente több mint 473 000 ember haláláért felelős, tehát többen halnak meg miatta, mint az alkoholizmus, az AIDS, az autó- és tűz okozta balesetek, a gyilkosságok és az öngyil­kosságok miatt összesen. Ráadásul ebben az adatban nincsenek benne azok, akik más dohánytermékek, azaz szivar, pipadohány és a „füst nélküli dohánytermékek”, azaz a tubák és a bagó miatt veszítik életüket. Egy figyelmeztető adat: Magyarországon 19 per­cenként meghal egy ember a dohányzás kö­vetkezményeként! Ha dohányzunk, a legjobb dolog, amit az egészségünk védelméért tehe­tünk az, hogy sürgősen lemondunk róla.

Szívrontó szokás

Noha a cigarettát bíráló cikkek és riportok ja­va része a nikotinra összpontosít, ez a vegyü­let leginkább csak azért marasztalható el, mert rá lehet szokni. A nikotin sokkal na­gyobb veszélyt jelent azzal, hogy a dohány égésekor (amikor a parázsló cigarettavég hő­mérséklete a 925 °C-ot is eléri) alkotóelemei­re bomlik, s azokból életveszélyes vegyületek keletkeznek. Két szippantás közötti idő elég ahhoz, hogy az ammónia, az aceton, a formaldehid, a hidrogén-cianid és további mintegy 4000 vegyület irritáló hatású anya­gokká, mérgekké, mutagénekké, ideggázokká és több mint 40 különböző rákkeltő vegyü­letté álljon össze. És mivel ezek az anyagok a levegőbe kerülnek, a dohányzó környezeté­ben lévő többi emberre is ugyanúgy hatnak.

A legrosszabb hatással a szívre vannak. Észak-Amerikában évente csaknem 220 000-en, Magyarországon közel 74 000-en halnak meg keringési betegségekben, amelyek koc­kázatát a dohányzás többszörösére növeli. A dohányzás a vérnyomás és a pulzus emelé­se mellett növeli a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, és csökkenti a „jó” HDL-koleszterinét. Érszűkületet okoz, és ezzel rontja a kü­lönböző szervek, főleg a szív vér- és oxigén­ellátását. Ezenkívül a dohány égésekor olyan melléktermékek keletkeznek, amelyek káro­sítják az artériák falát és növelik a vérrög­képződés veszélyét. Mindez jelentősen meg­növeli a szívinfarktus és a szélütés kockázatát.

Ha magas a vérnyomásunk vagy a kolesz­terinszintünk és dohányzunk, akkor e ténye­zők együttes hatása miatt nagymértékben ki vagyunk téve a szívinfarktus veszélyének.

Tüdőrák és más daganatok

Sokszorosan bizonyított tény, hogy a tüdőrák első számú oka a dohányzás: a tüdőrák miatti halálozások 87%-a a dohányzásnak tulajdo­nítható. A nők körében 1950 óta 400%-kal nőtt a tüdőrákos megbetegedések gyakorisá­ga. A dohányzás számos más rákos betegség kialakulásában is szerepet játszik: a rákban elhunytak 80%-ánál a betegség visszavezet­hető a dohányzásra. A dohányosok körében sokkal nagyobb a száj-, a gége-, a nyelőcső-, a húgyhólyag-, a vese-, a hasnyálmirigy- és a méhnyakrák kialakulásának valószínűsége, s a nemdohányzókhoz képest háromszor gyakrabban halnak meg e betegségekben.

A „biztonságosabb cigaretta

Sok dohánygyár dobta piacra cigarettáinak „alacsony kátrány-tartalmú” és „alacsony nikotin­tartalmú” változatait. De vajon valóban biztonságosabbak ezek? Nem. A vizsgálatok szerint a do­hányosok e cigarettákból gyak­rabban és melyebbeket szippanta­nak, ezért a „light” cigaretták valójában még ártalmasabbak az egészségre. De még ha hagyomá­nyos társaikkal megegyező módon szívják is őket, akkor sem tekint­hetőd sokkal veszélytelenebbnek.

A mentolos cigaretta pl. annyi­ra kellemes, hogy a dohányosok igen mélyeket szívnak belőle, és a füstöt sokáig a tüdejükben tart­ják. A filteres cigaretta szűrője ugyan kiszűri a mérgező’ anyagok egy kisebb részét, ám szintén mé­lyebb szívásokra késztet, így növe­li a tüdőrák kialakulásának veszé­lyét. Azt se felejtsük el, hogy az „adalékanyag-mentes” cigaretták­ban is ott van a rászokást okozó nikotin és a rákkeltő kátrány.

Paradox módon az 1950 előtti ci­garetták annyira erősek voltak, hogy kevésbé szívták le füstjüket, ami csökkentette veszélyességüket.

A dohányzás veszélyei nem érnek véget a keringési betegségekkel és a rákkal. Mivel a dohányzás gátolja a szervezetet abban, hogy a tüdőt tisztán tartsa, számos légúti betegség – például az asztma, a hörghu­rut, a tüdőgyulladás és a tüdőtágulás – kialakulásá­ban is része van. Emellett úgy gondolják, hogy a do­hányzás növeli a csípőtáji törés, a gyomorfekély, a szürke hályog és az időskori szellemi le­épülés veszélyét is.

Mindenfajta do­hány élvezete csök­kenti a férfiak nem­zőképességét és a nők termékeny­ségét – de a ciga­rettára ez foko­zottan igaz. A dohányzásról le­mondani képtelen terhes nőknél jóval nagyobb a vetélés, a koraszülés és a halvaszülés veszélye, és gyermekeik közt gyakoribb a bölcsőhalál. Ráadásul ezek a gyerekek nagyobb valószínűséggel születnek kis súllyal, és körükben az átlaghoz képest jóval gyakrabban fordul elő asztma és fülfertőzés.

Milyen mérget óhajt?

Elterjedt nézet, hogy a szivar, a pipadohány, a tubák vagy a bagó élvezete kevésbé veszé­lyes, mint a cigarettázás. Ez azonban nem igaz – sőt e termékek néme­lyike még a cigarettánál is ártalmasabb.

Egy nagyobb szivar­ban több dohány van, mint egy egész doboz cigarettában. A szivar a cigarettához képest 90-szer több nitróz-amint tartalmaz; ez igen erős rákkeltő hatású vegyület. De egy rövidebb szivar is valóságos méregfelhőbe burkolja élvezőjét és környeze­tét, hiszen füstje a cigarettához képest hétszer több kátrányt, négyszer több nikotint és tizenegyszer több szén-monoxidot tartalmaz. És bár a szivart nem szokták olyan gyakran tüdőre szívni, mint a cigarettát, és ez valamelyest csökkenti annak valószínűségét, hogy szívbetegséget és tüdőrákot okozzon, puszta mérete sem¬missé teszi ezen előnyeit – tehát ugyanolyan ártalmas, mint a cigaretta. Ráadásul, ha valaki a cigarettáról szokik át a szivarra, az valószínűleg jóval mélyebbre szívja le a füstöt.

A pipázás – a dohány márkájától is függően – ugyan valamivel kevésbé kockázatos, de azért nincs híján a veszélyeknek: külön kiemelendő a szájüregi rák, amelyet részben a pipa melegének és a pipázással járó súrlódásnak tulajdonítanak. A szivar- és pipafüst jóval lúgosabb a cigarettafüstnél, emiatt rákkeltő anyagaik sokkal könnyebben és gyorsabban felszívódnak a tüdőben. A szivarfüstös bárok vendégeinek sem árt, ha vigyáznak: a passzív szivarozás még a passzív cigarettázásnál is veszélyesebb.

Ami a „füstmentes” dohányokat – a tubákot és a bagót – illeti, a helyzet velük kapcsolatban semmivel sem rózsásabb. Mivel jóval magasabb a nikotinkoncentrációjuk, és a szervezet közvetlen módon és hosszabb ideig érintkezik e vegyülettel, a tubákra és a bagóra sokkal könnyebb rászokni.

Jegyezze meg: Bármikor abbahagyjuk a dohányzást, azzal nemcsak szervezetünk további károsodását akadályozzuk meg, ha­nem a jövőbeli betegségek kockázatát is jelentősen csökkentjük.

Mit tehetünk?

Jó hír, hogy bármikor abbahagyjuk a do­hányzást, azzal nemcsak szervezetünk továb­bi károsodását akadályozzuk meg, hanem a jövőbeli betegségek kockázatát is jelentősen csökkentjük. 10 évvel a leszokás után az ex-dohányosok tüdőrákban való megbetegedé­sének veszélye már igen jelentős mértékben, 50%-kai csökken.

Ami a szív- és érrendszeri betegségeket illeti, a dohányzást abbahagyva szinte min­den károsodás helyrehozható. 15 évi dohány­mentesség után a szívkoszorúér-betegség va­lószínűsége gyakorlatilag megegyezik a soha nem dohányzókéval.

Néhány tanács a leszokáshoz

A füst nélkül töltött első három-négy nap a legnehezebb. Ha sikerül az első hetet rágyúj­tás nélkül átvészelnünk, akkor már jó esélyünk van arra, hogy képesek leszünk végleg leszokni. A három hónapos cigaretta­mentesség pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag leszoktunk egykori szenvedélyünkről.

  • A dohányzásban nemcsak a ni­kotinra való rászokás játszik fontos szerepet, hanem az is, hogy megszokjuk a velejáró „rituálét”. Ennek pótlására megpróbálkozhatunk pl. a cu­kormentes rágógumival vagy cukorkával, a fütyörészéssel, énekléssel vagy a réparágcsálással is.
  • A reggeli nikotinadag fokozza az energiánkat és az éberségün­ket. Ugyanez az eredmény a dohányzás káros hatásai nélkül is elérhető, pl. egy kis reggeli tornával. Segíthet a feszültség levezetésében a meditálás, a jóga vagy a zenehallgatás.
  • Kérjük orvosunk tanácsát a ni­kotintartalmú rágógumival, bor-tapasszal vagy orrsprayvel kap­csolatban. Az újabb kutatások szerint egyes antidepresszán­sok is segíthetnek a dohány­zásról való leszokásban.
  • Az akupunktúra segíthet a fizi­kai függőségtől való megszaba­dulásban, a hipnózis pedig a viselkedésbeli vonatkozások terén lehet hasznos.
  • Ne idegeskedjünk amiatt, ha fel­szedünk pár kilót. A do­hányzásról leszokók át­lag 2 kg-ot híznak.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.