A baba hazajövetelének megkönnyítése
„Hogyan érjem el, hogy a babával való hazatérés ne okozzon lelki sérülést a nagyobb fiamnak?”
Az idősebb testvér érzelmei általában vegyesek, amikor a kistestvére hazaérkezik
Egyrészt alig várja, hogy az anyja hazajöjjön, másrészt bizalmatlan a babával, akit anyu magával szándékozik hozni. Teletömték a fejét, hogy egy új kistestvér izgalmas dolog, amivel dicsekedni lehet a barátok előtt (mármint ha elég nagy hozzá). Ugyanakkor ideges is, fontolgatja a nagy ismeretlent, hiszen fogalma sincs, hogyan fog az élete megváltozni, amint a baba átlépi a ház küszöbét, és elhelyezkedik a kiságyban, amely valaha az övé volt.
Ahogy a szülők a hazaérkezést kezelik, az – legalábbis kezdetben – befolyásolni fogja, hogy vajon a gyerekben a babával kapcsolatos legszebb remények vagy a legszörnyűbb félelmek válnak-e valóra.
Íme, így lehet hangsúlyozni a pozitív és csökkenteni a negatív hatásokat:
- És mi lenne, ha a nagyobb gyerek önökkel együtt érkezne haza? A hazatérő csoport tagjaként kevésbé ijedne meg a babától, mint ha otthon várna. A kaland továbbá fokozná az izgalmát, valamint „tulajdonosi” öntudatát. Így ha lehetséges (vagyis ha a kíséretben van más felnőtt családtag is, hogy az apuka szabadon intézhesse a formaságokat, cipelhesse a csomagokat és az ajándékzacskókat), hozassa el őt is a papával a kórházba, hogy valamennyien együtt vigyék haza a kisbabát.
- Ha a gyerek nem tud elmenni a kórházba, igyekezzen bevonni őt a babavárás előkészületeibe. Amíg a papa elmegy önökért a kórházba, egy rokon vagy barát segítsen a kisfiúnak feldíszíteni a lakást pelenkákkal és vattapamacsokkal, süteményeket vagy más ünnepi falatokat sütni, vagy más módon előkészíteni a színteret az ünnepi hazatéréshez. Próbáljon meg elsőnek lépni a házba (az apuka a kocsiban várhat a kisbabával), hogy egyedül üdvözölhesse a nagyobb gyereket, és néhány pillanatig kettesben lehessenek.
- Azonnal kezdje el használni a baba nevét, ne nevezze „a babának” a kicsit a testvére előtt. Ily módon az idősebb testvér érzékeli, hogy ez a baba valóban személy, és nem csak tárgy.
- Az első néhány napban korlátozza az otthonukban fogadott látogatók számát a család egészsége, az ésszerűség és az idősebb gyerek kedvéért. Még a legjobb szándékú látogatók is hajlamosak vég nélkül az új kisbabáról beszélni, teljesen figyelmen kívül hagyva a nagyobb gyereket. Azokat a látogatókat, akiktől nem lehet megtagadni az azonnali vizit lehetőségét (nagyszülők, nagynénik és nagybácsik és közeli barátok), előre figyelmeztetni kell, hogy ne legyenek túlságosan és nyilvánvalóan elragadtatva a babától, és hogy szenteljenek figyelmet az idősebb testvérnek is.[brbr]Jöjjenek a látogatók olyankor, amikor a kisfiú óvodában-iskolában van, vagy este, amikor már lefeküdt. Az első héten vagy hetekben a látogatók számának korlátozása más előnyökkel is jár – például több ideje marad visszanyerni az erejét, és több lehetősége, hogy összekovácsolja a kibővült családot.
- Figyelme nagy részét fordítsa az idősebb gyerekre, főleg az első napokban, amikor a kisbaba többnyire enni és aludni fog. Ragassza fel a rajzait a hűtőszekrény oldalára, dicsérje meg, ha sikerül a bilibe végeznie a dolgát (ha ez még új neki), fejezze ki elismerését, amiért ilyen jól bánik a kistestvérével, és amikor csak van egy kis ideje, üljön le, és olvasson neki mesét (a szoptatás tökéletes alkalom erre);
- A dicséretben legyen gyors, a büntetésben lassú. Ne áradozzon túl sokat az új baba kiságya mellett („Ó, azok az apró ujjacskák!” Vagy: „Hát nem csodálatos?!” Vagy: „Nézd, mosolyog!”), mert ettől a kisfiú nagyon nyomorúságosan érezheti magát. De ne essen a másik szélsőségbe se, ne átallja kimutatni a szeretetét az új baba iránt a nagyobb gyerek jelenlétében.[brbr]Az ilyen taktika a kisfiút összezavarhatja vagy aggodalommal töltheti el („Azt hittem, hogy ezt a babát szeretni kell. Lehet, hogy a szüleim hamarosan engem sem fognak szeretni?”), vagy szorongást kiváltó következtetésekre indíthatja („Azt színlelik, hogy nem szeretik a babát, de én mégis tudom, hogy igazából jobban szeretik, mint engem”). Inkább teremtsen kapcsolatot a két gyerek között: „Nézd ezt az apró ujjacskái, hinnéd, hogy a tied is ilyen apró volt?” Vagy: „Nem csodálatos? Szerintem nagyon hasonlít rád.” Vagy: „Rád mosolyog, azt hiszem, már megszeretett.”
- Egyes bölcs látogatók nem felejtenek el apró ajándékot hozni az idősebb gyereknek is, de ha napok telnének el, és teherautónyi ajándék érkezett a kisbabának, a nagyobb gyereknek meg semmi, akkor a nagymama vagy az apuka hozzon haza valami különlegeset csak neki. Ha az ajándékok áradása valóban túlzó, tegye el azokat, amelyek elkerülték a nagyobb gyerek figyelmét. A jókívánságokkal teli kártyák és az ajándékok özöne idővel elapad.
- Ha a nagyobb gyerek néhány napig nem szeretne óvodába menni, engedje meg neki. Ez meggyőzi őt arról, hogy nem akarják kitenni a szűrét és nélküle élvezni a kisbaba társaságát, és lehetőséget ad neki, hogy kapcsolatot alakítson ki a babával és alkalmazkodjon hozzá. De legyen előre megszabva, hogy mennyi ideig tart a „vakáció”, nehogy a végén állandóan otthon akarjon maradni. Ha azonban szívesebben menne óvodába vagy iskolába, ne tartsa erőszakkal otthon. A kisfiú szükségét érezheti, hogy olyan helyen legyen, ahol nincs új kisbaba, és nem körülötte forog a világ.
- Ha a kisfiú már iskolás, akkor természetesen nem reális lehetőség egy néhány napos kimaradás (vagy legalábbis nem olyan, amit a tanár üdvözölne). Ebben az esetben más úton biztosítsa őt az érzelmeiről. Csomagoljon az uzsonnás-dobozába egy levélkét, amelyen álljon ez a szó: „Szeretlek.” Tervezzen vele valamilyen iskola utáni programot, vagy főzzön neki olyan ételkülönlegességet, amely kifejezi, hogy nagyon szívesen látják itthon.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.