Az elhízás gyakran fertőző betegség
Közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a fertőzések elhízást okozhatnak:
- Az immunrendszeri szerv eltávolításával járó műtétek — például a mandula eltávolítása — után sokszor következik be hízás vagy elhízás.
- A szervátültetett betegeknél és az autoimmun betegségben szemvédőknél alkalmazott, az immunrendszert elnyomó gyógyszerek gyakran vezetnek hízáshoz.
- A krónikus fertőzéseket — például a C. pneumoniae fertőzést — az elhízással hozzák összefüggésbe.
Közvetlen bizonyítékok is léteznek:
- Négy vírus – a kutyaszopornyica, a RAV-7, a bornavírus, a surlókór vírusa — a központi idegrendszert fertőzi meg, és az agyra gyakorolt hatásukon keresztül elhízást váltanak ki csirkéknél, egereknél, juhoknál, kecskéknél, kutyáknál, patkányoknál és hörcsögöknél.
- A SMAM-1 madár-adenovírus megfertőzi az embereket is, csirkéknél pedig elhízást okoz. A SMAM-1 közvetlenül a zsírsejteken fejti ki a hatását.
- Három emberi adenovírus — az AD-36, az AD-37 és az AD-5 — közvetlenül az emberi zsírsejtekben hat, és összefüggésbe hozható az emberi elhízással. Az AD-36-ról bebizonyosodott, hogy elhízást okozott, amikor csirkéknek, egereknek vagy selyemmajmoknak adták.
Az AD-36 fontos szerepet játszik az emberi elhízásban. Az elhízott gyerekek 22%-a AD-36 vírussal fertőzött, míg a nem elhízottaknál az arány csak 7%-os. Az AD-36-tal fertőzött, elhízott gyerekek sokkal kövérebbek, mint a nem fertőzött, elhízott gyerekek.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.