Hogyan pólyázzuk a kisbabát?
„Próbálom pólyában tartani a kisbabámat, ahogy a kórházban mutatták, de lerúgja magáról Hagyjam abba a próbálkozást?”
Méhen kívül az élet első néhány napja zavarba ejtő, sőt nyugtalanító
Az anyaméh gubójába meghitten beburkolózva töltött kilenc hónap után az újszülöttnek alkalmazkodnia kell új környezete hirtelen tágra nyílt teréhez. A gyerekgondozók többnyire úgy vélik, hogy ez az átmenet kényelmesebb lesz, ha az újszülött korábbi otthonának biztonságát és melegségét próbáljuk utánozni a pólyázással vagy a takaróba göngyöléssel.
Pólyában a gyereket kevésbé zavarja a saját rángatózó mozgása alvás közben, a bebugyolálás kényelmesebben és elégedettebben tartja háton fekve, és meleget ad az első napokban, amikor a hőszabályozás még nem teljes hatékonysággal működik. (A túlhevülés megakadályozására a babát soha nem szabad bepólyázva tartani meleg szobában.)
Pólyázzunk vagy sem?
A kórházban általában bepólyázzák az újszülötteket, de ebből még nem következik, hogy minden babának szüksége van rá, vagy otthon is szereti majd. Sok gyerek pár hétig még megnyugtatónak találja a pólyát (és jobban alszik benne), néhányan még tovább is. A módszer segíthet hasfájós csecsemők lecsendesítésében. Más babák viszont teljesen elégedettnek tűnnek pólya nélkül, vagy nyilvánvalóan zavarja őket a pólya már a kezdet kezdetétől. Egy jó tanács: ha úgy tűnik, hogy a pólyázás kedvére van az újszülöttnek, használjuk, ha nem, akkor inkább ne.
Hamarosan kinövik és vannak egyéb hátrányai is
Végül valamennyi kisbaba kinövi a pólyát, amint egy kissé aktívabbá válik, és ezt nyilvánvalóvá is teszi azzal, hogy megpróbálja lerugdosni a csomagolást. Ekkor a szundikálás idejére történő pólyázás akár veszélyes is lehet, mert a lerúgott takaró a fulladás veszélyével fenyeget. A pólyázás továbbá megakadályozhatja, hogy a baba a motorikus készségeit gyakorolhassa, ezért tehát csak akkor szabad bepólyázni az aktívabbá vált kisbabákat, ha valóban úgy tűnik, hogy hasfájási rohamok alatt szükségük van a szűk hely melegére, ám a pólyázást csak ezekre az órákra korlátozzuk.
Kapcsolódó cikkek
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.